215 talált cikk az esedékesség kifejezésre

Kérdés: Munkatársnőnk a nők 40 éves munka­viszonyának figyelembevételével készül nyugdíjba. A munkába állás időpontja 1972. 09. 26. Vállalatnál dolgozott 2 évet, majd 5 évig GYES-en volt. A községi tanácshoz áthelyezéssel került 1979. szeptember 1-jén. Munkaviszonya azóta is folyamatos. Szakközépiskolában végzett, ezért a munkaviszony kiszámításánál 3 hónap szakmai gyakorlatot is beszámítottak a munkaviszonyba, így július 2-án van meg a 40 éves munkaviszonya. Ha július 31-én kéri a felmentését a munkavégzés alól, akkor a felmentési idő 2 hónap, tehát szeptember 26-án még állományban van, de szeptember hónapban effektíve a munkavégzés alól már fel van mentve. Részére a 40 éves jubileumi jutalom ki­­fizetése szeptember 26-án esedékes. Kérdésem, hogy felmentési idő alatt a jutalom kifizetése lehetséges-e, vagy mikor kell a felmentését kérnie?

Kérdés: 1953. 02. 27-én született tanító vagyok. 2011 novemberében írásban jeleztem igazgatómnak, hogy idén nyugdíjba szeretnék menni. Milyen juttatásokra vagyok jogosult (végkielégítés stb.)?

Kérdés: Köztisztviselő jogosulttá válik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételben meghatározottra, ő ezt kéri, és hiába a Ktv. 17. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján elvileg megszűnő jogviszonya, szerintünk nem alkalmazható reá az (5) bekezdés, mégis igényt tart a Ktv. szerinti jubileumi jutalomra annak ellenére, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlói 40 éves tevékenysége elismeréseként nem kívánják vele szemben érvényesíteni a felmentési idő ledolgozását, illetve olyan összegű pénzjutalomban kívánják részesíteni, ami gyakorlatilag a Ktv.-ben meghatározott jubileumi jutalom összegétől egyhavi illetménymértékkel tér el. Jogos az igénye?

Kérdés: Egy önkormányzat mint eladó adásvételi szerződést kötött a városi kézilabdaklubbal mint vevővel, amelynek alapján a vevő 1/1 arányban megvásárolta az eladó kizárólagos tulajdonát képező, kivett sporttelep megnevezésű, 21 032 m2 alapterületű ingatlant, amelyen néhány kisebb építmény (öltöző, tekepálya) található. Az eladó feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a földhivatal a vevő 1/1 arányú tulajdonjogát adásvétel jogcímén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezze. Egyúttal az eladó a vevőt birtokba bocsátja, aki a szerződés aláírása napjától viseli a kárveszélyt, és jogosult az ingatlan hasznait szedni. A vevő az ingatlan tulajdonjogát arra tekintettel szerezte meg, hogy annak területén egy legalább 2000 m2 alapterületű multifunkciós sportcsarnokot létesít. A vevő kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül a városi diáksportszervezetek és a városi oktatási intézmények számára ingyenes használatot biztosít akként, hogy a használatra jogosultak hetente 13 órát diák­sport keretében, 10 órát iskolai testnevelés keretében vehetik igénybe a sportcsarnok bármely funkcióját. A használatra különmegállapodást kell kötni, melynek óradíja 7500 Ft + áfa. A vevő kötelezettséget vállalt arra is, hogy a sportcsarnok használatbavételétől számított 20 éven keresztül ingyenesen évente 3 napot biztosít az eladó számára városi rendezvények megtartására. A gazdasági esemény során tényleges pénzmozgás nem történik, az eladási ár ellentételezése a majdan megépülő sportcsarnoknak a vevő "ingyenes" rendelkezésre bocsátása, esetenként óránként 7500 Ft + áfa használati díjért, illetve ingyenes városi rendezvények 20 éven keresztül. Ilyen esetben csereügyletről beszélhetünk? Hogyan minősülnek a felek által teljesített ügyletek?
Az adóalap meghatározása

Kérdés: Intézményeinkben több közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott hölgy nyugdíjba vonulna a 40 éves munkaviszony megléte jogcímén 2012-ben. Költségvetés készítése folyik, ehhez szeretném tudni, hogy mennyi a felmentési idejük (a Kjt. 33. §-a alkalmazható 2012-ben is?), az őket megillető szabadság kiadása mikor esedékes? Szabadság jár a felmentési időre is? Jubileumi jutalom kifizetésének időpontja a munkában töltött utolsó nap? Ez esetükben a felmentési idő utolsó napja?

Kérdés: Az orvosokkal kötött szerződésünkben foglalt számlázási arányokat módosítottuk, azonban nem tudom, hogy továbbszámlázásnál melyik időszak az irányadó. A módosítás 2011. július 1-jén lépett hatályba. Továbbszámlázás esetén mi az irány­adó nekem? A számlázási időszakot (amely a közüzemi számlán szerepel, pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01.) is kell mérlegelnem, s ez esetben még a régi szerződést veszem figyelembe, vagy pedig csak a továbbszámlázás időpontját? Ez esetben ha pl. 2011. 05. 01.-2011. 06. 01-jére vonatkozik a közüzemi számla, de én most számlázom tovább, akkor is a 2011. július 1-jén hatályba lépett arányokat veszem?

Kérdés: Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Kérdés: Közalkalmazott, prémiumévek programban részt vevő dolgozónk jogviszonya a szerződés időtartamának lejártával 2011. 04. 30-án megszűnik. 40 éves jubileumi jutalomra 2011. 09. 01-én lenne jogosult. Jár-e neki jubileumi jutalom (kedvezményesen)?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?

Kérdés: Napközi otthonos óvodánk főzőkonyhával rendelkezik, és igény esetén vendégétkezést is biztosít. Az elmúlt években az étkezési térítési díjak megfizetése utólag történt, hó végén. Ez azt eredményezte, hogy folyamatosan voltak hátralékos étkezők, akik nem fizették meg az étkezési térítési díjat. A mai napig is van néhány személy, akik viszonylag nagy összegű tartozást halmoztak fel. Az étkezési térítési díjak befizetése készpénzben történt az óvodában, melyről az élelmezésvezető készpénzes számlát állított ki. A nem fizető egyének esetében az elfogyasztott ételekről analitikus nyilvántartást vezetnek, ahonnan az elfogyasztott adag, valamint a fizetendő összeg kigyűjthető. Az óvoda önállóan működik, de nem önállóan gazdálkodik, az önkormányzat van megbízva a gazdálkodással. A követelések kimutatása a mérlegben (önkormányzat mérlegében) elismert vevői tartozás esetén lehetséges. Mi tehát a teendő, hogyan lehet "elismertetni" a tartozásokat a vevőkkel? Nyilatkoztatni kell az elfogyasztott étellel – dátum, összeg feltüntetésével – kapcsolatban? És ha nem ismeri el, illetve nem reagál a vevői elismerő nyilatkozatra, mi a teendő? Mi a teendő akkor, ha az illető külföldön dolgozik, tehát egyáltalán nem elérhető (itthoni tartózkodása bizonytalan)? Az elismerő nyilatkozatok megelőzik a felszólító levelet, vagy függetlenek egymástól?