Önkormányzati iskolai étkeztetés áfája

Kérdés: Önkormányzat óvodai és iskolai étkeztetése finanszírozásakor 50 vagy 100%-ot átvállal a szülőktől. Helyes-e az a megoldás, hogy az étkeztetés szülőktől átvállalt 50 vagy 100%-os összeg állami és önkormányzati finanszírozási különbözetére az önkormányzat saját magának állít ki áfás számlát? Ha nem, akkor hogyan kell a számlákat kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...állami támogatásból finanszírozott Gyvt. alapján adott kedvezményről van-e szó, vagy az önkormányzat saját döntésén alapul az étkeztetési díj egy részének "átvállalása". De mindkét esetben igaz az, hogy 100%-os kedvezmény nyújtása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Étkezés kötelező igénybevétele egészségügyi intézményben

Kérdés: Intézetünk saját főzőkonyhával rendelkezik. Az élelmezési osztály fő feladata az intézmény betegeinek, alkalmazottainak és egyéb igénybevevőinek étkeztetése a vonatkozó jogszabályok betartásával, táplálkozás-élettani és szakmai ismeretek felhasználásával, az érvényben lévő nyersanyagnorma szerinti felhasználással. A konyhai alkalmazottakat (szakács, konyha­lányok, dietetikusok stb.), illetve a különböző fekvőbetegosztályokon dolgozó nővéreket kötelezhetjük-e napi étkezés igénybevételére, illetve az alkalmazotti teljes összegű ebéd díjának megtérítésére?
Részlet a válaszából: […] A hatályos törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek nem tartalmaznak előírást az intézményi étkezés kötelező igénybevételére vonatkozóan. A 19/2006. (VI. 16.) AB határozat alkotmányellenesnek ítélte az önkormányzati rendeleti szinten történő kötelező étkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Szakfeladat

Kérdés: Egy többcélú intézmény (óvoda, konyha, közösségi ház és könyvtár) irányítását, fenntartását, valamint a szociális étkeztetést biztosító jogi személyiségű társulásnak milyen szakfeladatai lehetnek, amely bejegyzésre kerül a Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásába?
Részlet a válaszából: […] A szakfeladatok tételes felsorolása nem lehetséges, mert ehhez a jogi személyiségű társulás konkrét, sajátos tevékenységeinek ismeretére van szükség, továbbá az alapító okiratban és az SzMSz-ben meghatározott alap- és nem alapfeladatok ismeretére. Ezek hiányában erre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Diákélelmezési norma

Kérdés: Középiskolás kollégista esetében a napi normafelosztás hogyan oszlik meg akkor, ha napi háromszor étkezik (csak főétkezések vannak), és hogyan oszlik meg akkor, ha ötször étkezik (tízórai + uzsonna)? Hol van szabályozva ez a kérdés, milyen rendeletben találom meg?
Részlet a válaszából: […] ...nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről [bölcsődei étkeztetés: 40. § (1) bek. b) pont; étkeztetés és az erre fordított költség összege otthont nyújtó ellátás keretében: 76....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 11.

Étkeztetési normatíva

Kérdés: Melyek a 2010/2011. évi költségvetésből származó kedvezményes étkezési normatíva igénylésének jogosultságára, feltételeire, elszámolására és a jogtalanul igénybe vett normatíva visszafizetési feltételeire vonatkozó szabályok? Az étkeztetést kiegészítő tevékenységként végeztük, és ezért az alapító okiratban nem szerepel, 2009. szeptember 15-e előtt pedig kisegítő tevékenységet végeztük.
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetés az általános iskolák részére kötelező feladat volt a 2010/2011. tanévben is, függetlenül attól, hogy kedvezmény nélküli vagy kedvezményes, ingyenes étkezésről van-e szó. Az általános iskolának kötelező alapfeladata az étkeztetés, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Mezőgazdasági közmunka önköltsége

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezeteinek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhszr.) 8. §-ának (16) bekezdésében foglalt előírás értelmében a rendszeresen végzett termékértékesítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Pedagógusok étkeztetése

Kérdés: A korábban önkormányzati fenntartású iskolánk 2013. január 1-jétől állami fenntartású lett. A pedagógusok január 1-jétől az új fenntartó intézménnyel állnak jogviszonyban. Iskolánkban saját konyha működik. Kérdésünk, hogy az új fenntartó intézmény biztosíthatja-e béren kívüli juttatásként a pedagógusok étkeztetését?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkahelyi étkeztetés formájában juttatott jövedelemből a havi 12 500 forintot meg nem haladó rész, feltéve hogy az étkeztetés a munkáltató telephelyén működő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Vállalkozásba adott gyermekétkeztetés

Kérdés: Önkormányzatunknak nincs konyhája, ezért a gyermekétkeztetést vállalkozásba adta. Hogyan történik a vállalkozásba adott gyermekétkeztetés számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...étkeztetést vásárolt szolgáltatásként fogja nyújtani az önkormányzat az óvodások és a tanulók részére. A vásárolt élelmezés az 55221. Vásárolt élelmezés kiadása főkönyvi számlán kerül könyvelésre.A vásárolt élelmezés főkönyvi számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Kérdés: A 2008. évi XLVI. tv. 47/B. §-a szabályozza az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat. Kell-e ilyen felügyeleti díjat fizetnünk, ha óvodai konyhánkon végzünk élelmiszer-előállítást, s ebből vállalkozási címen árbevételünk nem keletkezik? Természetesen gyakorlatilag közétkeztetést végzünk. Ha kell ilyen felügyeleti díjat fizetnünk, akkor ennek összegét hogyan számítjuk ki?
Részlet a válaszából: […] Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló rendelet alapján az éves nettó árbevétel alatt a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységéből befolyt árbevételét kell érteni. Ez alapján, ha egy költségvetési intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 8.

Köztisztviselő jubileumi jutalmának számítása 2003. július 1-jét megelőző "munkajogi átadás" alapján

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselői jogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló jubileumi jutalomra jogosító időinek beszámításánál mely időket lehet figyelembe venni! Egyik köztisztviselőnk munkaviszonya 1987. 09. 07.-1994. 10. 25-ig állt fent a városi tanács költségvetési üzemnél, mely 1991. július 1-jén városgazdálkodási kft.-vé alakult. 1994. 10. 26.-2007. 12. 31-ig a városgazdálkodási intézménynél (költségvetési szerv) dolgozott, munkaviszony-megszűnés a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése alapján. 2008. január
1-jétől a polgármesteri hivatalnál dolgozik. A városgazdálkodási kft. 1995. évben felszámolásra került, a dolgozó a jogviszony megszűnésének módját nem tudja igazolni (feltehetően közös megegyezés). Az bizonyos, hogy nem felmentés volt, hiszen a dolgozó a városgazdálkodási kft.-nél végzett feladatait vitte át a városgazdálkodási intézménybe, ahol folyamatosan, megszakítás nélkül, továbbra is ugyanazt a munkakört látta el. Végkielégítésben nem részesült. Jól gondoljuk-e, hogy mivel az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkáltató egy részének átadása az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) hatálya alá tartozó munkáltató számára 2003. július 1-jét megelőzően történt, ezért nem lehet a költségvetési üzemnél, illetve a városgazdálkodási kft.-nél eltöltött munkaviszony időtartamát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időnek tekinteni jubileumi jutalom szempontjából? [1992. évi XXII. törvény 86/C § (4) bekezdés, 2003. évi XX. törvény 14 §, EBH 2007. 1632.]
Részlet a válaszából: […] ...illetve az abban szereplő törvények [2003. évi XX. törvénnyel beiktatott régi Mt. 86/C. § (4) bekezdés] alapján ugyanerre a következtetésre lehet jutni, hiszen 2003. július 1-jét megelőzően nem volt olyan törvényi szabályozás, amely alapján a munkavállalónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.
1
20
21
22
47