506 talált állásfoglalás az étkeztetés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók – ún. külső étkezők – étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.

Kérdés: A szünidei étkeztetés időszakára az igénybe vett étkezés díját a szolgáltató megállapodás alapján az önkormányzatnak számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?

Kérdés: Nem találok megfelelő cofog-szakfeladat párt az eddig használt 561000-es (éttermi vendéglátás) szakfeladathoz, ami 2014-ben a 900080-as (szabad kapacitás terhére végzett szolgáltatás) cofog volt. Önkormányzati intézményt könyvelek társuláson belül, melyben konyhát is működtetünk. Az óvodai, iskolai, munkahelyi, szociális étkeztetésen kívül egyéb étkezések is vannak, pl. vendégebéd, rendezvényekre való főzés, szünidei étkeztetés. Az 561000-es szakfeladatot használtam, de nincs cofog-párja. Lehet-e úgy könyvelnem, hogy marad ez a szakfeladat (561000), és hozzárendelem a munkahelyi étkezés 096025-ös számú cofogot, így valamelyest elkülöníthető lenne a tényleges munkahelyi étkezéstől, amit az 562917-es szakfeladatra könyvelek?

Kérdés: A 2016. évi költségvetésről szóló 2015. C. törvény 2. számú mellékletének V. beszámítás, kiegészítés fejezete 5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok nb) pontjában szereplő "a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére" keretében milyen költségek számolhatók el? Csak kis értékű dologi, vagy beruházás, felújítás?

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk a dolgozóink részére, illetve az intézményünk által megvásárolt élelmiszert biztosítjuk ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell-e adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?

Kérdés: Önkormányzatunk kapcsolt munkakörben alkalmaz élelmezésvezető-szociális segítő munkakörben közalkalmazottat. Munkaidejének 50%-ában élelmezésvezetői teendőket, 50%-ában szociális segítői feladatokat lát el. Az élelmezésvezetéshez rendelkezik 528110100015401 OKJ-számú élelmezési menedzser végzettséggel, a szociális segítői munkakör betöltéséhez a végzettséget 2018. január 31-ig kell megszereznie. A dolgozó alapvégzettsége: képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus – szakközépiskola, valamint mérlegképes könyvelő vállalkozási szakon. Hogyan kell őt besorolni?