Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
Részlet a válaszából: […] A levélben leírt tények és kérdések elemzése során célszerűkülön vizsgálni, 1. miként jutott a termék Németországból belföldre, és 2.miként jutott el belföldről Svájcba.ad 1) A levélből arralehet következtetni, hogy a termék 2004. augusztus 17-én érkezett belföldre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Intézmények közötti szolgáltatás kiszámlázása

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményhez részben önállóan gazdálkodók tartoznak. Az önálló intézménynek van csak adószáma és bankszámlaszáma. Az egyik részben önállóan gazdálkodó intézmény egy másik részben önállóan gazdálkodónak szolgáltatást végez a pedagógus szakvizsga és további keret terhére. Hogyan tudom kiszámlázni a szolgáltatást? A jelenlegi pénzügyi rendelkezésünk nem ad rá módot, nem lehet sem átutalással, sem pénztári ki-be fizetéssel megoldani.
Részlet a válaszából: […] Az 1190-es kérdésben részletesen kifejtésre kerül, hogymitől függ, hogy az adott intézmény önálló adóalanynak minősül-e, vagy sem. Ekérdés megválaszolása is függ attól, hogy a szolgáltatást nyújtó intézményekadóalanynak minősülnek-e vagy sem. A kérdés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Önálló adóalanyiság kérdése

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági önállóság, az önálló jogalanyiság és az önállóadóalanyiság három különböző fogalom, így nem minden esetben fedik egymást.Nézzünk meg részletesebben, mit takar a három fogalom.Önálló jogalanyiság azt jelenti, hogy a konkrét szervezet ajogok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Ingatlan-bérbeadás járulékos bevételei

Kérdés: Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?
Részlet a válaszából: […] A vázolt konstrukcióban ez a tevékenység nem adómentes,egyrészt mert nem tartozik az Áfa-tv. 2. számú mellékletében foglalt tárgyiadómentes tevékenységek körébe, másrészt nem kapcsolódik járulékosan egyadómentes tevékenység teljesítéséhez. Felmerülhet az áfa alóli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Bábszínházi szolgáltatás

Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Fizetős vendégek részére bábszínházi előadásokat tartunk, melynek bevételéből a 15% áfatartalmat az adóhatóság felé megfizetjük. Repertoárunk szélesítése érdekében alkalmanként meghívunk más társulatokat is, mely előadások bevétele szintén intézményünket illeti meg. E bevétel után is megfizetjük a 15% áfát. A meghívott társulat a fellépésért fix öszszegű díjban részesül, melyről számlát állít ki, 92.34.13 SZJ-szám alkalmazásával, megbízási szerződés szerinti összeg+áfáról. A számla áfatartalmát beállíthatom-e az arányosítással visszaigényelhető áfakörbe, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdése értelmében ez esetben is alkalmazni kell a levonási tiltást?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdésének e)pontjában szereplő levonási tilalom feltételes, ezért emiatt csak akkor nemvonható le az adó, ha azt nem közvetített szolgáltatásként veszik igénybe, azaznem abból a célból, hogy azt továbbnyújtsák mások felé....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Csökkent munkaképességű dolgozók alkalmazásának támogatása miatti arányosítás

Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?
Részlet a válaszából: […] Gondolom, a kérdésben szereplő dotáció alatt a kérdező acsökkent munkaképességűek foglalkoztatásának segítése céljából kapottállamháztartási támogatásra gondol. Amennyiben az a tevékenység, ahol acsökkent munkaképességűeket foglalkoztatják, számvitelileg is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Telefonszolgáltatás áfája

Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése tiltja a telefonszolgáltatás előzetesen felszámított áfájának a teljes levonását. Ha megvalósul magáncélú használat, és ennek mértéke nem éri el az 50%-ot, tehát a tiltó rendelkezéseket alkalmazni kell, az 50%-os előzetes áfát a tényleges magáncélú használat arányában tovább kell csökkenti a 38. § (2) bekezdése szerint? Mi történik, ha az adóalany csak 20%-ot számláz tovább, ilyen esetben csak a 20%-ot lehet levonni?
Részlet a válaszából: […] Nem kell továbbcsökkenteni. Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdésekülönös szabály a többi szabályhoz képest, és egyfajta átalányszabály. Így – atörvényben meghatározott feltételek hiánya esetén – a telefonszolgáltatáselőzetesen felszámított adójának csupán 50%-a nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Alanyi adómentesség megszűnése

Kérdés: A szervezetünk alanyi adómentes, de ebben az évben a bevételünk meghaladja a 4 millió forintot. Kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentesség megszűnik, ha az adóéven belül azadóalany gazdasági tevékenységéből – ide nem értve a tárgyi adómentesség alátartozó termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást, valamint a mezőgazdaságitevékenységet – származó tényleges bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Beruházási támogatások adózási szabályai

Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan elöljáróban meg kell említeni, hogyaz Áfa-tv.-t módosító törvény 211. § (7) bekezdésében, illetve 211. § (21)bekezdésében foglalt átmeneti szabályok alkalmazására csak akkor kerülhet sor,ha a juttatott támogatás konkrét beruházáshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Termékbeszerzéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettség, illetve adólevonási jog

Kérdés: Gyakran kérdésként merül fel, hogy az adózási forma változása esetén a korábban beszerzett termékekkel kapcsolatban keletkezik-e adófizetési kötelezettség, 1. ha megszűnik az adott szervezet adóalanyisága (pl. jogutód nélküli megszűnés, jogutódlással történő megszűnés, a 4/A § szerinti közhatalmi tevékenység folytatása miatti adóalanyiság megszűnése), 2. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, de az adóalanyi státusa megváltozik (pl. az általános szabályok szerint adózó adóalany alanyi adómentességet választ), 3. ha az adott szervezet adóalanyisága nem szűnik meg, az adóalany státusa sem változik, de a szóban forgó terméket adólevonásra nem jogosító (pl. tárgyi adómentes) tevékenységekhez való felhasználási aránya megváltozik (pl. az adóalany egyéb ingatlan-bérbeadásra vonatkozóan adókötelezettséget választ tárgyi adómentesség helyett, illetve fordítva, ha az ingatlant átminősítik, ha a felhasználási arány az államháztartási támogatás folyósítása miatt változik meg). A kérdés különösen akkor merül fel, ha a termékkel kapcsolatos előzetesen felszámított adó levonható volt, és az adólevonási jog gyakorlását kizáró változás ezt követően következik be.
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdés b) pontja értelmében amegszűnés – a 9/A §-ban meghatározott eltérésekkel – termékértékesítésnekminősül, ha az adóalany adóalanyisága megszűnésének időpontjában olyan termékettart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.
1
26
27
28
34