Találati lista:
261. cikk / 338 Közösségen belüli termékértékesítés és termékbeszerzés áfája
Kérdés: Kérem útbaigazításukat a közösségi termékértékesítések, illetve termékbeszerzések áfa-kötelezettségével kapcsolatban!
262. cikk / 338 Fotovillamossági panelek beszerzése más tagállamból
Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?
263. cikk / 338 Intézmények közötti szolgáltatás kiszámlázása
Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézményhez részben önállóan gazdálkodók tartoznak. Az önálló intézménynek van csak adószáma és bankszámlaszáma. Az egyik részben önállóan gazdálkodó intézmény egy másik részben önállóan gazdálkodónak szolgáltatást végez a pedagógus szakvizsga és további keret terhére. Hogyan tudom kiszámlázni a szolgáltatást? A jelenlegi pénzügyi rendelkezésünk nem ad rá módot, nem lehet sem átutalással, sem pénztári ki-be fizetéssel megoldani.
264. cikk / 338 Önálló adóalanyiság kérdése
Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
265. cikk / 338 Ingatlan-bérbeadás járulékos bevételei
Kérdés: Az önkormányzat használatában lévő épületek helyiségeinek alkalomszerű és rendszeres igénybevételéért költség-hozzájárulást kérünk (takarítás, víz, villany, fűtés költsége). Bérbe nem adhatjuk, mert nem az önkormányzat tulajdonát képezik az épületek. Az épületek a magyar állam tulajdonában vannak, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében, az önkormányzatot ingyenes használati jog illeti meg. Helyesen járunk-e el, ha a költség-hozzájárulást az áfa szempontjából adómentes tevékenységnek ítéljük meg? Ha a költség-hozzájárulás nem adómentes, akkor milyen mértékű áfa terheli?
266. cikk / 338 Bábszínházi szolgáltatás
Kérdés: Bábszínházi társulat vagyunk. Fizetős vendégek részére bábszínházi előadásokat tartunk, melynek bevételéből a 15% áfatartalmat az adóhatóság felé megfizetjük. Repertoárunk szélesítése érdekében alkalmanként meghívunk más társulatokat is, mely előadások bevétele szintén intézményünket illeti meg. E bevétel után is megfizetjük a 15% áfát. A meghívott társulat a fellépésért fix öszszegű díjban részesül, melyről számlát állít ki, 92.34.13 SZJ-szám alkalmazásával, megbízási szerződés szerinti összeg+áfáról. A számla áfatartalmát beállíthatom-e az arányosítással visszaigényelhető áfakörbe, vagy az Áfa-tv. 33. § (2) bekezdése értelmében ez esetben is alkalmazni kell a levonási tiltást?
267. cikk / 338 Csökkent munkaképességű dolgozók alkalmazásának támogatása miatti arányosítás
Kérdés: Egy költségvetési szerv a normál tevékenységén kívül gazdasági tevékenységet végez, amely többfajta tevékenységet foglal magában. Az egyik gazdasági tevékenységének keretében foglalkoztat csökkent munkaképességű dolgozókat, akik után állami dotációt kap. A csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató tevékenység semmiféle összefüggésben sincs a többi gazdasági tevékenységgel. (Külön szerződés alapján más cégeknek végzett munkában közreműködnek.) A levonható áfa meghatározásakor elkülöníthető-e a többi gazdasági tevékenység beszerzéseinek áfája (ezek egyértelműen levonhatók-e, és csak a fennmaradó hányadra kell levonási hányad alapján megosztást alkalmazni, tekintettel a dotációra)? Számszerűsítve a kérdést: Teljes árbevétel: 5700 E Ft (áfa 1425 E Ft) Ebből kereskedelmi tevékenység bevétele: 1700 E Ft Csökkent munkaképességűek bevétele: 4000 E Ft Állami dotáció: 4571 E Ft Levonható áfás beszerzés: Kereskedelmi áru: 1500 E Ft (áfa 375 E Ft) Egyéb beszerzés, szolgáltatás: 308 E Ft (áfa 62 E Ft) Helyesen teszem-e, ha a fizetendő áfával szemben a 375 E Ft-ot megjelenítem a levonható áfasoron, a fennmaradó 62 E Ft-ot pedig a következő levonási hányaddal számolva az arányosított áfasoron vallom be? Levonási hányad = 5700 E Ft = 55,496% 5700 E Ft + 4571 E Ft Arányosított áfa: 62 x 0,55496 = 34 E Ft, vagy pedig a teljes beszerzés levonható áfáját arányosítással kell megállapítani, tekintettel a dotációra?
268. cikk / 338 Telefonszolgáltatás áfája
Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése tiltja a telefonszolgáltatás előzetesen felszámított áfájának a teljes levonását. Ha megvalósul magáncélú használat, és ennek mértéke nem éri el az 50%-ot, tehát a tiltó rendelkezéseket alkalmazni kell, az 50%-os előzetes áfát a tényleges magáncélú használat arányában tovább kell csökkenti a 38. § (2) bekezdése szerint? Mi történik, ha az adóalany csak 20%-ot számláz tovább, ilyen esetben csak a 20%-ot lehet levonni?
269. cikk / 338 Alanyi adómentesség megszűnése
Kérdés: A szervezetünk alanyi adómentes, de ebben az évben a bevételünk meghaladja a 4 millió forintot. Kérdés, hogy ilyenkor mi a teendő?
270. cikk / 338 Beruházási támogatások adózási szabályai
Kérdés: Önkormányzatunk 2004-ben felújította és bővítette a konyháját. A beruházáshoz TEKI-pályázaton nyert támogatást. A támogatásról még 2003. évben született jóváhagyó döntés. A támogatás odaítélésénél – hasonlóan a korábbi évek gyakorlatához – a beruházás bruttó (áfával növelt) értékét vették figyelembe. Kérdésünk, hogy az Áfa-tv. 211. § (21) bekezdése alapján visszaigényelhető-e a beruházáshoz kapcsolódó áfa teljes összege? AKöltségvetési Levelek 28. számában, a 734. kérdésre adott válaszuk szerint csak akkor igényelhető vissza teljes összegben, ha a beruházáshoz kapcsolódó, adóalapot nem képező támogatásról az adólevonási jog figyelembevételével, 2004. január 1. napját megelőzően született jóváhagyó döntés. Ugyanakkor a hivatkozott (21) bekezdés nem tartalmazza, hogy az adólevonási jog figyelembevételével kellett volna dönteni a támogatásról ahhoz, hogy az áfa teljes összege visszaigényelhető legyen még a fenti beruházásra.
