295 talált cikk a gépjármű kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál a polgármester költségtérítési átalányban részesül. Milyen költségeket számolhat el? Kedvezőbb lenne-e, ha tételes költségtérítést kapna?

Kérdés: Szolgálati kerékpárokat szeretne vásárolni az önkormányzat a dolgozók egy részének. Van-e olyan szabály, amely rendelkezik arról, hogy milyen munkakörökben adható ilyen eszköz, és keletkezik-e a munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettsége ebben az esetben?

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke elszámolási előleget vett fel februárban, melynek elszámolására üzemanyagszámlákat hozott. Milyen módon lehet ezt elszámolni?

Kérdés: Költségvetési szerv munkavállalói részére a heti egyszeri hazautazást – a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdésében szabályozottakon felül – saját, illetve nem saját tulajdonban lévő gépjármű igénybevétele költségének megtérítésével is elszámolja. A munkavállaló kiküldetési rendelvény alkalmazásával számol el az alábbiak szerint.
Alapadatok: havonta négyszer utazik haza, a megtett út oda-vissza 480 km, benzinár 448 Ft/liter, a gépjármű-üzemanyag normája 8,6 liter/100 km. Számítás: Adóköteles rész 4 x 480 (8,6/100 x 448 Ft/l) = 73 974 Ft (bruttó) > nettó 42 258 Ft. Adómentes rész 9 Ft/km-rel számolva 4 x 9 Ft/km x 480 km = 17 280 Ft. Összesen: 59 538 Ft. A 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében szabályozottakon felül a munkáltató megtérítheti-e a munkavállalónak a gépjárművel történő – a bemutatott számítás szerinti – heti egyszeri hazautazását? A gépjárművel történő hazautazás költségei­nek megtérítése esetén is alkalmazni kell-e a 39/2010. Korm. rendelet 3. §-ának (3)–(4) bekezdései szerinti maximálisan kifizethető összeghatárt (2012. évben ez 32 700 forint)? Ha a munkavállaló nem a saját tulajdonában levő gépjárművel utazik haza, abban az esetben is elszámolható-e a fenti összeg?

Kérdés: Az önkormányzat a gimnázium kezeléséből a közszolgáltató intézmény kezelésébe adta az 1400 adagos konyháját alaptevékenységként (más alaptevékenységünk strand, temető, sportpálya-üzemeltetés, takarítás, zöldterület-kezelés stb.). A konyha ellátja az általános iskola, a gimnázium, a kollégium, az óvoda és a szociális otthon étkeztetését. Eddigi információnk szerint az 562912. óvodai, 562913. iskolai, 562914. kollégiumi étkeztetés szakfeladatokat a szolgáltatást igénybe vevő intézményeknek kell használni (ők szedik be a térítési díjat, és számolják el az önkormányzattal a rezsiköltséget). Mi mint a konyha üzemeltetője egy összegben számlázzuk az intézmények felé a nyersanyag, a rezsi és az áfa összegét. Helyesen használjuk-e az 562920. Egyéb vendéglátás szakfeladatot, melyen az oktatási intézmények, óvoda, szociális otthon, és ezen intézmények dolgozói étkezését számoljuk el, a saját dolgozóink étkeztetéséhez pedig az 562917. Munkahelyi étkeztetés szakfeladatot használjuk? Ha mi csak az egyéb vendéglátás és a munkahelyi étkeztetés szakfeladatokat használjuk, kell-e 6-os számlaosztályt vezetni? Az 56/2011. NGM rendelet 3. sz. mellékletének 2.1.2. pontja alapján kell-e intézményünk alapító okiratában feltüntetni az iskolák által használt szakfeladatokat akkor is, ha mi nem számolunk el rajta kiadást, bevételt?

Kérdés: Az autópálya-használat díját melyik főkönyvi számra, az 5622 Kiküldetés, vagy az 5722 Díjak, egyéb befizetések között kell könyvelni, ha kiküldetéssel kapcsolatosan kerül elszámolásra a felmerült költség? Az NGM által kiadott Útmutató az 5722 Díjak, egyéb befizetéseknél emeli ki, és a kiküldetésnél nem.

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója a munkába járásához csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a tömegközlekedési eszközt (csak autóbusz). Jogosítványa személygépkocsi vezetéséhez nincs, csak motorkerékpárhoz. Értelmezésünk szerint a jogszabály a munkába járás költségeihez saját gépjármű használatát engedélyezi 9 Ft/km költségtérítéssel. A téli időszakot kivéve saját motorkerékpárján jár dolgozni, ami után nem fizetünk semmiféle térítést neki. A kérdésem az, hogy nincs-e valami alternatív megoldás, hogy számára a munkába járás költségeihez valamilyen formában térítést nyújtsunk?

Kérdés: Felsőoktatási intézményként közalkalmazottaink részére a napi munkába járáshoz kétféle költségtérítést biztosítunk a kormányrendelet előírásai szerint (86%, illetve 9 Ft/km). Összeghatártól függetlenül köteles-e a munkáltató megtéríteni a napi munkába járás költségeit a dolgozók részére, megállapíthat-e az intézmény belső szabályozásban maximális havi költségtérítési összeget a költségvetési egyensúly biztosítására hivatkozva? (A távol lakók esetében igen magas a havi költségtérítési összeg, ami 30-40 E Ft/fő/hó kiadást is jelenthet.) Amennyiben egy munkavállaló a közalkalmazotti kinevezésének aláírásakor még a munkáltató székhelyén rendelkezett állandó lakóhellyel, és így került felvételre, de időközben elköltözött más településre, akkor is köteles a munkáltató az utazási költségtérítés kifizetésére?

Kérdés: Egy munkatársunk, aki magyar állampolgár, diplomataként dolgozik Ausztriában, budapesti állandó lakcímmel, továbbá 3,5 éve bécsi lakcímmel is rendelkezik, gépjárművet akar vásárolni – a diplomáciai kedvezményét kihasználva – áfamentesen. Tudomásunk szerint használt gépjármű belföldre hozatala után nem kell áfát fizetni, új gépjárműre viszont kell, de érdeklődésem során különböző értelmezéssel találkoztam, hogy mit is jelent pontosan az Áfa-tv.-ben szereplő meghatározás, és bizonytalanok vagyunk az ügylet pontos megítélésében. Kérem írják le, mely jogszabály alapján és van-e az adott esetben adófizetési kötelezettség?