Találati lista:
541. cikk / 1449 Munkavállalók szakmai konferencián történő részvételével összefüggő szállás- és étkezési költségek adózása és számviteli elszámolása
Kérdés: Intézményünk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és intézményünk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, a konferencia helyszínéül szolgáló szálloda intézményünk nevére kiállított számlája alapján. Az lenne a kérdésem, hogy a felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
542. cikk / 1449 Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés
Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
543. cikk / 1449 Magánszemélyek önkormányzati támogatása
Kérdés: Önkormányzatunk rendeletben szabályozta az általa nyújtott támogatásokat, melyek odaítélésére pályázati úton kerül sor a költségvetésben e célra elkülönített Civil Alap terhére. A pályázókkal a felhasználás részleteiről megállapodást kötünk, kiadásaikat számlával kell igazolniuk, részletes elszámolási kötelezettség terheli őket. A rendelet értelmében magánszemély pályázó kizárólag a községben megvalósuló eseményre, fejlesztésre, tevékenységre, illetve községben élő közösség településen kívül megvalósuló programjának megvalósítására nyújthat be pályázatot. Felmerült, hogy nem nyújtható magánszemélynek ilyen módon támogatás, kizárólag az önkormányzat dologi kiadásainak terhére, önkormányzat nevére kiállított számla ellenében. Kérném szíves állásfoglalásukat a tekintetben, hogy magánszemély részére milyen feltételekkel nyújtható támogatás, és ennek elszámolása, illetve könyvelése hogyan (milyen cofog-számon) történhet?
544. cikk / 1449 Munkába járás költségtérítése – átalány költségtérítés és bérlet árához való hozzájárulás "vegyesen"
Kérdés: Alkalmazottunk vidéken, egy faluban lakik, és Budapestre jár be dolgozni oly módon, hogy egy vidéki városig személygépkocsival közlekedik, onnan pedig vonattal utazik Budapestre. Alkalmazottunknak óvodai ellátást igénybe vevő gyermeke van. A 39/2010. Korm. rendelet 4. §-ának d) pontja alapján a falu és a vidéki város közötti útszakaszra az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontjában szereplő 9 Ft/km költségtérítést szeretné igénybe venni. A vidéki város és Budapest közötti szakaszra pedig utazási bérlet ellenében kívánja igénybe venni az utazási költségtérítést [Szja-tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja]. Adómentesen kifizethető részére mindkét költségtérítés azonos időszakra, tekintettel arra, hogy a különféle költségtérítéssel érintett útszakaszok között nincs átfedés?
545. cikk / 1449 Önkormányzat által civil szervezet támogatása – összeférhetetlenség
Kérdés: Községünk polgárőr-egyesületének az elnöke egyben a község polgármestere is. Az önkormányzat adhat-e a polgárőr-egyesületnek működési támogatást?
546. cikk / 1449 Művelődési ház üzemeltetése
Kérdés: 2016-ban alakult, 100%-ban önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. feladata a művelődési ház üzemeltetése, rendezvények, színház, előadó-művészeti előadások, falunap rendezése, szervezése. A kft. áfaalany, az ingatlan (terem)-bérbeadást is áfásan végzi.
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
Az önkormányzat a kft.-vel "közművelődési megállapodást" kötött, átadta részére az önkormányzati közművelődési feladatokat. Ezen közművelődési feladatok ellátására az önkormányzat költségvetési rendeletében közművelődési támogatást ítélt meg a kft.-nek, amit havi részletekben utal át a cég számlájára.
Az épületet, a működéshez szükséges berendezést térítés nélkül kapja használatba a kft. (Továbbra is az önkormányzat tartja nyilván és számolja el az ÉCS-t.) A karbantartásról, festésről a berendezés javításáról szerződés szerint a kft. gondoskodik. A közüzemi számlák a cég nevén vannak.
Kell-e az önkormányzattól működésre kapott költségvetési támogatás után számlát kiállítani és áfát megfizetni?
Mely beszerzések áfáját lehet visszaigényelni, ha a kapott támogatás után megfizeti az áfát, vagy ha nem kell a támogatás után áfát fizetni?
547. cikk / 1449 Szállítási költség
Kérdés: Költségvetési intézményünk többször rendel interneten keresztül karbantartási anyagokat, amit rendelés után postán kapunk meg. A számlán az adott termék mellett külön fel van tüntetve a szállítási költség is. Ezt a költséget külön rovatra kell könyvelni?
548. cikk / 1449 Civil szervezetek önkormányzati támogatásának államháztartási és adózási vonatkozásai
Kérdés: Az önkormányzat milyen módon támogathatja a nem jogi személyiségű "szervezeteket"? Például olyan kertbarátkör, mely az önkormányzattal a rendezvények terén együttműködik, de nincs bejegyezve, nincs adószáma stb. Támogatásnak minősül-e vagy a dologi kiadások között kell elszámolni, mert a kertbarátkör nevére nem is kérhető számla, támogatási szerződést nem lehet vele kötni, mert nem szervezet? Ha lehet támogatni, hogyan számoltatható el? Mi a kötelezettségvállalás dokumentuma ilyen esetben?
549. cikk / 1449 Funkciókód, szakfeladat
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként ellátjuk két – gazdasági szervezettel nem rendelkező – intézmény pénzügyi-gazdálkodási feladatait. Hozzánk tartozik a gyermekétkeztetés az iskolákban, óvodákban, a megrendelés, számlázás, térítésidíj-beszedés, hátralékok kezelése, felszólítás, illetve a közoktatási intézmények üzemeltetési feladatai, néhány önkormányzati, most nem közoktatási intézményként működő épület (magániskola működik benne, illetve jelenleg üres, felújítások során oda szoktak kiköltözni a felújítandó iskolából) üzemeltetése. A könyvelés során a központban dolgozók bérét, illetve a felmerülő kiadásokat a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény (óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény) által használt cofogra, illetve az üzemeltetett közoktatási intézményekhez (általános iskola, gimnázium, kollégium) kapcsolódó működtetési cofogra könyveljük. Az intézményi étkezéshez kapcsolódó cofogra csak a vásárolt élelmezést, a melegítőkonyhán dolgozók bérét, illetve az étkezési térítési díjak bevételét könyveljük a MÁK elvárásnak megfelelően. 2017. január 1-jétől a közoktatási intézmények üzemeltetési, működtetési feladatai átkerülnek az államhoz. Intézményünknél marad az étkezés, illetve a két gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény pénzügyi-gazdasági feladatai, valamint néhány önkormányzati épület üzemeltetése. 2017-től a központban dolgozók bérét és egyéb kiadásait milyen kormányzati funkcióra és szakfeladatra kell könyvelni?
550. cikk / 1449 Közös önkormányzati hivatal adóügyi ügyintézőjére vonatkozó képesítési követelmény
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal adóügyi előadójának mi a képesítési követelménye? A 29/2012. Korm. rendelet mely feladatköre vonatkozik rá? Ha nem rendelkezik az előírt képesítéssel, kinevezhető köztisztviselőnek? Az adott feladatkörre előírt felsőfokú szakmai végzettség megléte esetén a köztisztviselőt az I. besorolási osztályba kell sorolni, ha a munkáltató úgy gondolja, hogy az adott munkakör középfokú végzettséggel is ellátható?
