1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Magánszemélyek egy csoportja egy építési vállalkozót tervez megbízni, hogy az általuk tulajdonolt telken számukra egy társasházat építsen fel. A megbízás végrehajtása révén a magánszemélyek a megépült és használatbavételi engedéllyel rendelkező házban az egyes lakások tulajdonosaivá válnak, ezért teljesül az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítés. Az egyes lakások mind 150 nm nagyság alattiak, így mindegyik esetében alkalmazható az Áfa-tv. 3. sz. mellékletének 50. pontja, ezért a lakások értékesítését 5 százalékos áfa terheli. Mindazonáltal vannak olyan megépítendő objektumok, elvégzendő építészeti munkák, amelyek esetében nem határozható meg egyértelműen az alkalmazandó adómérték.
Az alábbi objektumok, építészeti munkák esetében tehát kérdésünk az, hogy azok milyen adómérték alá tartoznak:
– a társasház alatt fedett parkoló épül autóbeállókkal és tárolókkal;
– a domboldalon felépítendő ház mellett statikailag szükséges egy támfal, ehhez pedig szivárgórendszer építése a csapadékvíz és egyéb vizek elvezetésére, ezáltal a támfal statikai állapotának biztosítására, a föld megcsúszásának elkerülésére;
– a lakóház felépítéséhez szükséges elkészülniük a következő munkálatoknak: kukatároló, kerítés, útcsatlakozás, járda, közműcsatlakozás megépítése;
– az építési hatóság a lakóház mellett a kert kialakításáról is rendelkezett, az építési engedélyben előírta meghatározott növénytámfalak létesítését, valamint a kivágott fák helyett újak telepítését meghatározott mennyiségben.
A fenti munkák elvégzésére a lakóház építésére vonatkozó szerződés alapján kerül sor, azaz a vállalkozó ezeket nem tervezi külön számlázni, hanem ezek beépülnek a lakóház megépítésének árába, de kérdésként merült fel, hogy szükséges-e ezek különbontása és a kedvezményes lakókulcstól eltérő áfakulccsal való kezelése?

Kérdés: Önkormányzat esetén mi minősül közhatalmi tevékenységnek az Áfa-tv. 7. §-a alapján? A köztemető-fenntartás, közvilágítás, zöldterület-kezelés, óvodai, iskolai étkeztetés, közművelődés, intézményi rezsiköltségekkel kapcsolatos kiadások, tehát minden kiadás, ami az önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatos?

Kérdés: Önkormányzatunk saját termelésben közmunka-támogatással és saját erő igénybevételével előállított élelmiszereket (tej, tejtermékek, tojás, hús, zöldségfélék, befőzött zöldségfélék) használ fel konyháján a gyermek- és felnőttétkeztetéshez. Hogyan számolható el, milyen könyvelési tételekkel, elszámolható-e a gyermekétkeztetés kiadási rovatain, a feladatalapú támogatás, gyermekétkeztetés jogcím elszámolása során?

Kérdés: Az informatikai szolgáltatások közé van sorolva a POS-terminálok után fizetett bérleti díjak ellenértéke, az alábbi meghatározással: "nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminál". A nem mechanikus fogalom alatt milyen készülékeket kell érteni (melyik mechanikus)? Egy általános, pl.: OTP Bank által kitelepített hordozható POS-terminál idetartozik?

Kérdés: A vizesblokkok átépítése (felújítása), akadálymentessé tétele minek minősül? A munkálatok együtt járnak a régiek lebontásával, majd az új eszközök beépítésével (csempézés, járólapozás, szaniterek beépítése, válaszfalak létrehozása stb.) Felmerülhet-e itt karbantartás, a karbantartási munkálatok halmozódása, vagy ez már felújításnak minősül? A gyakorlatot figyelembe véve, hol felújításnak, hol beruházásnak van besorolva.

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet (nem intézményi keretek között), ahonnan biztosítjuk az óvodai, az iskolai ellátottak és a szociálisan rászoruló időskorúak étkeztetését. Emellett az önkormányzat és intézményei dolgozói is igénybe veszik az étkezést. A dolgozói étkeztetés kiadásainak és bevételeinek elszámolására csak a 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkció szerepel a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben, amely kormányzati funkció csak a köznevelési intézményben foglalkoztatott dolgozók étkeztetésének elszámolására szolgál. A nem köznevelési intézményben dolgozó önkormányzati (pl.: takarítónő) és önkormányzati intézményi dolgozók (pl.: tanyagondnok, óvónő) munkahelyi étkeztetését hol és milyen kormányzati funkción számoljuk el? Az önkormányzati intézményben dolgozó étkezhet-e munkahelyi étkeztetés keretében az önkormányzat fenntartásában lévő konyhán alaptevékenység keretében? Az önkormányzattal jogviszonyban nem állók – ún. külső étkezők – étkeztetését milyen kormányzati funkción és szakfeladaton kell elszámolni? Ezen étkeztetés besorolható-e az alaptevékenységbe? Idetartoznak-e az általános iskolai köznevelési intézmény dolgozói? Ugyanis az általános iskolai pedagógusok munkáltatója a KLIK, és nem az önkormányzat, és itt nem valósul meg a munkahelyi étkeztetés. Az étkeztetésért a teljes önköltséget fizetik meg az igénybevevők, és az étkeztetésük nem haszonszerzés céljából történik.

Kérdés: 1985-től a Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központjánál dolgoztam, majd 1989-ben szülési szabadságra mentem. 2001-ig voltam GYES-en. Jelenleg fejlesztőpedagógus vagyok. A gyógyszertári központnál eltöltött idő közalkalmazotti jogviszonynak számít-e, és befolyásolja-e a jubileumi jutalmat?

Kérdés: Közfoglalkoztatott bérének és szociális hozzájárulási adójának a kormányhivatal által meg nem térített részét, de legfeljebb 15%-át a költségvetési intézmény az önkormányzat részére megállapodás alapján számlázza. Milyen rovatra és milyen COFOG-ra javasolják könyvelni a gazdasági eseményt?

Kérdés: Intézményünk idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ennek tiszteletére az MNB emlékérmét bocsát ki (10 000 Ft és 2000 Ft-os címletekben). Az érmék fizetőeszközként használhatók. Az intézmény megvásárol ezekből 350, illetve 4800 db-ot. A dolgozók juttatásként kapnak a 10 000 Ft-os érméből, egy részét az ünnepségre meghívott díszvendégek és egyéb támogatók kapják, egy részét forgalomba helyezzük oly módon, hogy a pénztárakban a fizetéskor (visszaadáskor), aki kéri, a 2000 Ft-os bankjegy helyett választhatja a 2000 Ft-os érmét. Milyen rovat(ok)ra és hogyan kell lekönyvelni a megvásárolt emlékérméket?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2015. november 3-i számában a 4061. számú “Tojótyúkok és tojások nyilvántartása” tárgyban feltett kérdéssel összefüggésben szeretnék újabb kérdéseket feltenni. A fenti kérdésre adott válasz alapján az önkormányzati közmunkaprogram keretében vásárolt tojótyúkokat a befektetett eszközök (tenyészállatok) között kell nyilvántartásba venni, függetlenül attól, hogy egy évnél rövidebb ideig szolgálják az önkormányzat tevékenységét, tekintettel arra, hogy leválasztható termékük (tojás) van.
Kérdések:
1. A tojótyúkok értékcsökkenésének elszámolásakor hogyan kell eljárni? Alkalmazható-e az Áhsz. 17. §-ának (2) bekezdésében megfogalmazott szabály, mely szerint a kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén az értékcsökkenés egy összegben elszámolandó?
2. Amennyiben az 1. kérdésre adott válasz igen, a tyúkok önköltségszámítása során a költségek meghatározásánál “csupán” az állatok etetésével, tartásával kapcsolatban felmerült költségek képezik majd az állat önköltségét? (Mivel ha a beszerzéskor egy összegben elszámoljuk az értékcsökkenést, akkor a nyilvántartási érték nulla lesz.)
3. Ha a tyúkokat levágja az önkormányzat, és térítésmentesen átadja egy másik adóalany önkormányzati költségvetési szervnek (aki az önkormányzat konyháját üzemelteti), akkor át kell minősíteni a tyúkokat a tenyészállatokból a készletek közé, és onnan kell kivezetni a készletcsökkenést?
4. A térítésmentes átadáskor minden esetben az önköltségi árat kell feltüntetni? Vagy minden egyes átadáskor meg kell nézni a piaci értéket, és azzal összhangban elszámolni az értékvesztést? Vagy ha a megállapított önköltség alacsonyabb a piaci árnál, akkor ezen az alacsony értéken kell átadni a konyhának? A kérdés azért lényeges, mert a konyha a nyersanyag felhasználása során ezt az értéket fogja figyelembe venni, amely nagyban befolyásolja a napi nyersanyag-felhasználás további lehetőségeit is (a megállapított nyersanyagnorma miatt).
5. Hogyan kell megállapítani a tojás önköltségét?