1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?

Kérdés: 30 éves jubileumi jutalomra való jogosultság mikor vált/válik esedékessé a következő esetben? Jelenleg köztisztviselőként pénzügyi főelő­adó munkakörben dolgozó munkatársunk 1983. 08. 01.-1984. 10. 03. napjáig egy települési mezőgazdasági termelőszövetkezetnél kezdett munkaviszonyt, majd 1984. 10. 04.-2001. 06. 30. napjáig a települési nagyközségi tanács vb. GAMESZ-nél szintén pénzügyesként dolgozott. 2001. 07. 02.-2008. 09. 03. napjáig a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál pénzügyes munkakört töltött be, majd a szomszéd település többcélú kistérségi társulás koordinációs irodájánál közalkalmazotti jogviszonyban, pénzügyi munkakörben 2008. 09. 04.-2012. 10. 31-ig dolgozott. 2012. november 1-jétől jelenleg is köztisztviselőként dolgozik önkormányzatunknál. Hogyan kell számolni a jubileumi jutalomra jogosító időket?

Kérdés: Munkaviszonyom 1976. július 1-jén kezdődött az állami biztosítónál. 1984. 06. 01. napjával áthelyezéssel átkerültem a Tanács Vb. szakig. szervéhez. Azóta a munkaviszonyom folyamatos, csak a változások miatt a neve lett más.
Jelenleg 2013. 01. 01. naptól átkerültem a megyei kormányhivatal járási hivatalához, azóta is ott dolgozom. 2016. július 1-jétől a "nők 40 éves nyugdíjazását" szeretném igénybe venni. Kérem tájékoztassanak, jár-e nekem a jubileumi jutalom (40 éves), mivel az áthelyezés folyamatos munkaviszonynak számít, és megszakításom nem volt?

Kérdés: Év közben beolvadással megszűnő költségvetési szerv esetén milyen számviteli teendői vannak a megszűnő, illetve a jogutód szervnek? A megszűnő szervnek – a beszámoló elkészítését követően – vannak-e egyéb könyvelési teendői?

Kérdés: Egy továbbműködő társaságból kiválik két társaság, a cégbíró végzése szerint 2014. december 31-én jönnek létre. A létrejövő társaságok december 31-i végzésen rendelkeznek adószámmal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóalany-nyilvántartási egyeztető lapján viszont a tevékenység kezdete 2015. január 01. A jogutódlással szerzett vagyont már december 31-én megkapták a kiváló társaságok. A jogutódlással szerzett vagyon áfakötelezettségének megítélésénél a kiváló társaság megfelel-e 2014. december 31-én az Áfa-tv. 18. § (1) bekezdése a) pontjának, azaz a "szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak" minősül-e?

Kérdés: Költségvetési szerv munkatársának gyorshajtása miatt közigazgatási bírságot róttak ki a költségvetési szervre mint a gépjármű üzemben tartójára. A költségvetési szerv számlát helyettesítő (adómentes) okmányt állított ki az érintett kormánytisztviselőnek. Helyes-e a számlát helyettesítő okmány kibocsátásának alkalmazása? Amennyiben nem, akkor a kormánytisztviselővel szembeni követelés előírása milyen dokumentum alapján történhet? Kormánytisztviselő kérésére – az erre vonatkozó károkozás és vétkességet elismerő nyilatkozat megtételén túli, hozzájáruló nyilatkozattal – történhet-e a követelésérvényesítés az illetményből való levonás útján? Hogyan könyveljük és milyen bizonylat alapján a dolgozó miatt a munkáltatóra kirótt közigazgatási bírság áthárítását a vétkes dolgozóra?

Kérdés: Ügyfelünk egy kézilabda-egyesület (a továbbiakban: egyesület), amely kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytat. Kizárólag gyerek és serdülő korosztályok edzésével és versenyeztetésével foglalkozik. Az egyesület a látványcsapatsport-támogatás pályázaton elnyert összeg felhasználása segítségével új sportcsarnokot építtet. A csarnok megvalósítása részint az említett támogatásból, részint önkormányzati kölcsönből, valamint saját erő bevonásával valósul meg. A kivitelezőtől kapott számlákat az egyesület az Áfa-tv. 142. §-a alapján a fordított adózás módszerével vallja be. Az elkészült csarnokot az egyesület üzemeltetés céljából bérbe adja az önkormányzat ingatlanüzemeltető vállalkozásának (üzemeltető), mivel az egyesületnek sem szakértelme, sem erőforrása nincs az ilyen jellegű tevékenységre. A bérbeadás áfa felszámításával történne, tekintve hogy az egyesület az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra adókötelezettséget fog választani. Az egyesület a csarnokot a teljes üzemeltetési idő kis részében kívánja használni, ezért erre az időre visszabérli az üzemeltetőtől. A maradék időben az üzemeltető hasznosíthatja az ingatlant, de az ő kötelessége gondoskodni a hasznosíthatóság alapvető feltételeiről (pl. fűtés, világítás, takarítás, őrzés stb.). A fent vázolt tényállással kapcsolatban a következő kérdéseink merültek fel:
1. Helyesen jár-e el az egyesület, amikor a kivitelezőtől kapott számlákról benyújtandó adóbevallásban az általa felszámított adó mellett ugyanazt az összeget levonásba is helyezi, mivel az ingatlan-bérbeadásra és -értékesítésre adókötelezettséget választott, és így az üzemeltetésre bérbeadás áfa felszámításával valósul meg?
2. Helyesen jár-e el az egyesület, ha az alaptevékenységére tekintettel a visszabérlés áfatartalmát nem helyezi levonásba, ellenben a teljes üzemeltetésre bérbeadás áfatartalmát bevallja és meg is fizeti?

Kérdés: Jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetén hogyan kell könyvelni azokat a szállítói számlákat, amelyek a megszűnés után érkeznek, de a teljesítésük még a megszűnés előtti időszakra vonatkozik? Kell-e bármilyen elhatárolást alkalmaznunk a megszűnő szervnél?

Kérdés: Az önkormányzatok a közmunkaprogram keretében a közmunkában foglalkoztatottak részére terményt adnak. Milyen adó és járulék terheli ezt a juttatást?

Kérdés: Költségvetési intézmény a gazdasági hivatal folyosóján ballonos vizet helyezett el, amiből az irodában dolgozók, illetve az ügyeiket intéző alkalmazottak tudnak térítésmentesen inni. Milyen juttatásnak kell minősíteni, mi az adóvonzata, és milyen rovatra kell könyvelni?