1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk segíteni kívánja a helyi civil szerveződéseket, a közösségért munkálkodó magánszemélyeket a tevékenységük ellátásával összefüggésben felmerült költségeik támogatásával. A szerveződések egy része bírósági nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, nem egyesületi vagy alapítványi formában (pl. népdalkör, hímzőkör) működnek. Adható-e önkormányzati támogatás ilyen szerveződéseknek, és ha igen, milyen formában? Milyen feltételekkel támogathatóak a közösség érdekében tevékenykedő, például művészeti tevékenységet kifejtő magánszemélyek?

Kérdés: A 2014-es új számviteli törvény szerint egy tárgyi eszköz (pl. laptop) beszerzését hogyan könyveljük? Valóban szükséges mindent előbb befejezetlen beruházásként kezelni, és ezt követően aktiválni, attól függetlenül, hogy azonnal állományba/használatba is kerül? Ha igen, egyformán alkalmazzuk-e a kis és nagy értékű eszközöknél is?

Kérdés: A 2013. évi pénzmaradvány igénybevételének könyvelésénél a kontírozási tétel ismert, T 005 – K 0981313, azonban az összegben nem vagyunk biztosak. Korábbi években igénybe kellett venni a pénzmaradvány mellett a pénzmaradványt terhelő elvonást is. 2014-ben mit kell igénybe venni? A pénzmaradvány igénybevétele során követelés-nyilvántartásba kell venni a pénzmaradvány összegét?
A pénzmaradványt terhelő elvonás összegét már kötelezettségvállalás-nyilvántartásba vettük, valamint követelés-nyilvántartásba vettük a pénzmaradványhoz kapcsolódó alulfinanszírozás összegét is.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2014. 09. 02. számában a 3777. kérdésre adott válaszukban írnak a munkahelyi étkeztetési támogatás és az Erzsébet-utalvány juttatásának feltételeiről. Ezzel kapcsolatos kérdésünk. Szintén időskorúak ellátását végző szociális intézmény vagyunk, cafeteriajuttatást nem nyújtunk. Hogyan kell értelmezni a költségvetési törvény (2013. évi CCXXX. tv.) 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat? Ha intézményünk munkahelyi étkezési támogatást és Erzsébet-utalványt is szeretne adni a közalkalmazottak részére, össze kell számítanunk a két juttatást a 200 000 forintos értékhatárba? Ha igen, és együttesen túllépjük az értékhatárt, akkor hogyan változik az szja- és eho-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Egy gazdasági társaság (kft.) PPP konstrukció keretében felépített, saját tulajdonát képező – sportcsarnok megjelölésű – ingatlanát értékesíteni kívánja önkormányzatunknak. Az ingatlan első rendeltetésszerű használatbavétele több mint két éve megtörtént. A kft. az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének megfelelően adókötelessé tette az ingatlan értékesítését, illetve bérbeadását, haszonbérbe adását. Önkormányzatunk mint adóalany az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja, valamint a 88. §-ának (4) bekezdése alapján adókötelessé tételt választott bérbeadásra, haszonbérbe adásra.
A kft. az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontja alapján az ingatlant fordított adózás keretében értékesíti, mely során az áfa megfizetésére önkormányzatunk lesz kötelezett. A megvásárolni kívánt sportcsarnokot nagyrészt feladataink térítésmentes ellátására hasznosítjuk, előreláthatólag adóköteles bérbeadásból csak csekély bevételünk fog származni.
A fentiekben megfogalmazottakkal kapcsolatban az a kérdésünk, hogy önkormányzatunk levonásba helyezheti-e a vásárláskor a fordított adózás alapján megállapított teljes áfatartalmat, melyet aztán időszakonként az arányosítás szabályainak figyelembevételével fizetne vissza?

Kérdés: Két önkormányzat osztatlan közös tulajdonában áll több kivett építési terület megnevezésű ingatlan. Az önkormányzatok a tulajdonközösség megszüntetését tervezik akként, hogy az ingatlanokat a tulajdoni hányadoknak megfelelő arányban, területalapú elszámolással megosztják. A megosztás útján kialakuló önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanok az egyes önkormányzatok kizárólagos tulajdonába kerülnek a korábbi tulajdoni hányadokkal arányosan, azaz a megosztás után egyik fél sem jut több vagy kevesebb területhez. Kérdésem, hogy a tulajdonközösség megszüntetése az ingatlanok fent ismertetett megosztása útján termékértékesítésnek minősül-e?

Kérdés: A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes-e az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, ezen belül a rendőrségtől kap közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek? Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alkalmazható-e, ha a rendőrség kötelező feladata a gyermekek baleset-megelőzési ismereteinek megszerzésében való részvétel, amihez játékos ügyességi és szellemi vetélkedőket, versenyeket szervez (megyei baleset-megelőző bizottságokon keresztül)? A közoktatásban részt vevő gyermekek számára szervezett versenyek során kiosztott nyeremények, szóróajándékok (toll, csoki, lufi stb.) adómentesen elszámolhatóak-e? Ha nem, miért nem? Mit kell érteni az "akár közvetetten is valamely alrendszeréből" kifejezés alatt?

Kérdés: 1. 2013. december 31-i dátummal a 44-es főkönyvi számlákra lekönyveltük a 2013. december 31-i teljesítési határidejű szállítói számlákat a 413 tőkeváltozás számlákkal szemben. A nyitást követően a záró egyenlegek a megfelelő 42-es főkönyvi számlákon megjelentek. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeknek a szám­lák­nak lekönyveltük a kötelezettségvállalását (pl. gázdíjnál T 05331212 – K 0022), valamint a pénzügyi kifizetés esedékességét (gázdíjnál T 5222 – K 4213131). Az utóbbi lépéssel még egyszer rákerült a 421-es főkönyvi számlára, ahol már a nyitóban úgyis rajta volt. Kifizetéskor T 4212131 – K 33, de ezzel a duplázódás nem szűnik meg.
2. Ugyanez a probléma a követeléseknél is. 2013. december 31-én fennálló követelésünket lekönyveltük a 28-as számlákra a 413 tőkeváltozással szemben. A nyitást követően ezek az egyenlegek megjelentek a megfelelő 35-ös főkönyvi számlákon. A 2014. évi számviteli előírásoknak megfelelően ezeket a bevételeket előírtuk követelésként a költségvetési számvitel szerint [T 09(2) – K0041], illetve a pénzügyi számvitel szerint (T 35 – K 9). Teljesítéskor pedig a költségvetési számvitel szerint [T 005 – K 09(3)], valamint a pénzügyi számvitel szerint (T 33 – K 35). A nyitó egyenleg itt is rajta marad. A 2013-ban előírt kötelezettségek és követelések hogyan tűnnek el a nyitó egyenlegből?
3. Az év végi befejezetlen beruházási állomány 127-ről 15-re került. Ennek értéke tartalmazza az áfát is. 2014-től a bekerülési értéknek nem része az áfa. Az előző évi befejezetlen beruházást milyen értéken kell aktiválni (áfával vagy áfa nélkül)?
4. Ingatlanunkon végzett telekalakítás, telekösszevonás során megváltozik a telek nagysága, ezáltal az értéke is – pénzmozgás nélkül. A változást, a növekedést, illetve a csökkenést hogyan tudjuk lekönyvelni?

Kérdés: Az önkormányzati választások után jogosult lesz-e közszolgálati járadékra a foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester, ha megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával?

Kérdés: 1957. 09. 16-án születtem. 1976. augusztus 1-jétől folyamatosan közalkalmazottként dolgozom a megyei és városi könyvtárban. A főiskolai tanulmányaimat levelező tagozaton végeztem, munka mellett. Két gyermekemmel 3-3 évig voltam gyermekgondozási szabadságon. Közalkalmazotti jog­viszonyom mindvégig folyamatos, ez az első és úgy tűnik, az utolsó munkahelyem is. Szeretném igénybe venni a nők negyvenéves kedvezményes nyugdíjazását. Mikor mehetek el nyugdíjba?