1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Az Áht. 41. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve a létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Hogyan teljesíthető ez a feltétel? Elegendő-e a partner nyilatkozata, hogy átlátható szervezet az Nvt. 3. §-ának (1) bekezdése szerint, vagy az Áht. 54/A. §-ában felsoroltakra vonatkozóan egyenként adatokat kell szolgáltatnia?

Kérdés: A 2014. április 29-én megjelent 3686. kérdéshez kapcsolódóan szeretnék kérdezni. A kérdés arra vonatkozott, hogy az intézmény saját költségvetése terhére újítja fel az önkormányzat tulajdonában lévő épületet, és ezt hogyan tudja az önkormányzat mint tulajdonos aktiválni? A válaszadó azt írja, hogy adójogilag és számvitelileg is kezelhetőbb lenne, ha a kivitelező közvetlenül a tulajdonos önkormányzatnak számlázná a felújítást, annak kiadásait az önkormányzatnál terveznék meg. Vegyünk egy konkrét példát. Az önkormányzat tulajdonában van a konyha épülete, amelyben a közétkeztetési feladat ellátása történik. A közétkeztetési feladat ellátására a képviselő-testület az általa alapított intézményt jelölte ki, amely feladat az intézmény alapító okiratában szerepel. Az intézmény költségvetésében kerülnek megtervezésre a konyha üzemeltetésével kapcsolatos bevételek és kiadások, szükség esetén az épület felújításához, korszerűsítéséhez szükséges előirányzat is, amely feladatok ellátásához intézményfinanszírozást kap. Az intézmény áfaalany, nincs önálló gazdasági szervezete, pénzügyi, számviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Mivel önálló jogi személy, külön adószáma van, végzett adóköteles tevékenységei miatt az áfakörbe bejelentkezett. Ha az intézmény a konyha épületének felújítását külső vállalkozóval elvégezteti, a felújítással kapcsolatban felmerült kiadások után előzetesen felszámított áfát az intézmény levonhatja. Hogyan alakul az áfa elszámolása az intézmény által történő felújítás esetén, illetve ha az önkormányzat mint tulajdonos újítaná fel az épületet (aki áfakörbe tartozik, azonban nem ő látja el az étkeztetési tevékenységet)?

Kérdés: Önkormányzati támogatás adható-e olyan alapítványnak, amely a beszámolóját nem helyezte letétbe?

Kérdés: Egy köztisztviselő 1991. február 1-jétől jelenleg is a polgármesteri hivatal köztisztviselője. A köztisztviselő jelenleg az I. besorolási osztály 14. fizetési fokozatába van besorolva, vezető főtanácsosként. A jelenlegi besorolásához beszámított és figyelembe vett munkaviszonyok az alábbiak:
1. tartósítóipari kombinát: 1987. 09. 14.-1990. 04. 25. között munkaviszony, ezen időszak alatt (1989. 02. 28. és 1989. 07. 04.) sorkatonai szolgálatot töltött;
2. megyei munkaügyi szolgáltató iroda: 1990. 06. 06.-1990. 07. 18. között munkanélküli-segély;
3. polgármesteri hivatal: 1991. 02. 01-jétől jelenleg is köztisztviselői jogviszony.
Köztisztviselőnk személyi anyagának felülvizsgálata során kiderült, hogy a katonakönyvének tanúsága szerint 1981. 08. 27. és 1982. 08. 08. között sorkatonai szolgálatát töltötte, amely időtartamot jelenlegi és korábbi köztisztviselői besorolásai során sem vette figyelembe munkáltatója. A kérdés tehát az, hogy az iménti sorkatonai szolgálat idejét is be kell/kellett volna számítani a besorolásnál figyelembe vehető időtartamok közé? Ha igen, akkor a köztisztviselő milyen igénnyel léphet fel munkáltatójánál, esetleges elmaradt illetményének megtérítését milyen időtartamra követelheti tőle?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv.-ben a reprezentáció fogalmának meghatározásakor azt az előírást, hogy "rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható" – Szja-tv. 3. § 26. pont? Önkormányzatok esetében reprezentá­ciónak minősül-e, és adóköteles a nyilvános rendezvényeken, pl. gyermeknapon, város napján biztosított étel, ital fogyasztása?

Kérdés: Az új számviteli szabályok szerint 2014-ben hogyan kell elszámolni a szállítói finanszírozású számlákat és az előző évben kapott, idén elszámolt támogatási előleget?

Kérdés: Hivatkozva a Költségvetési Levelek 193. számában megjelent 3647. számú válaszra, tennénk fel a kérdésünket. Az említett válasz szerint a vagyonkezelésbe vett önkormányzati vagyon esetében a jogszabályi rendelkezések szerint a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni, illetve e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Amennyiben az önkormányzatok társulást alapítanak a vagyon kezelésére, mely egy fő közfeladatot lát el (hulladékkezelés), ebben az esetben a 2013. évi CXIV. törvény a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról a Vtv. 27. §-a a következő (6)–(9) bekezdéssel egészül ki: (8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. (9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét, a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti felmentés tényét, a céltartalék képzésének és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni. Ezek szerint a számviteli értékcsökkenésnek nem kell megegyezni a pótlási kötelezettséggel?

Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy köztisztviselő részére a cafeteria jár-e a terhességi-gyermekágyi segély időszakára, illetve szülés előtt, ha szabadságon vagy táppénzen van a munkavállaló? Amennyiben a 30 napot meghaladó távollét után nem járna, akkor a 30 nap az naptári nap vagy munkanap, illetve 30 napig jár, és csak a 31. nap tartós távolléttől nem jár a cafeteriajuttatás? Ünnepnap miatt megszakad-e a tartós távollét ideje (a használt munkaügyi KIR-rendszer nem enged ünnepnapra szabadságot rögzíteni)?

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztathatunk-e munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatással? Ebben az esetben dolgozhat-e az érintett szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon?

Kérdés: Intézményünk az épület tetőszerkezetének födémcseréjét és a lapostető-szigetelés cseréjét végzi el. Mikor és hogyan tudunk különbséget tenni a munkálatok között, mikor tudjuk elszámolni a kiadásokat felújítási kiadásként, és mikor karbantartási kiadásként?