1449 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Lakásfenntartó szövetkezetnek a lakásszövetkezeti tag, illetve nem tag tulajdonos önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) által fizetett közös költség és felújítási hozzájárulás adójogi megítélése az Áfa-tv. vonatkozásában. A fenti fizetési kötelezettségekkel összefüggésben kapnia kell-e számlát a gazdasági társaságnak, vagy elégségesnek bizonyul a vonatkozó jogszabályi előírások alapján az említett költségek pl. csekken történő megfizetése úgy, hogy a közösköltség- és felújításialap-fizetési kötelezettség összegéről 12 havi, előre kitöltött csekk gondoskodik?

Kérdés: Milyen módon téríthető meg az utazási költsége annak a munkavállalónak, aki a változó munkarendje miatt az adott hónapon belül egyes napokon a helyközi járatokkal, más napokon viszont csak személygépkocsival tudja megoldani a munkába járást, mert a műszak végén már nem közlekedik a két település (a munkahely és a munkavállaló lakóhelye) között autóbusz?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság (továbbiakban: adóalany) saját beruházásban fejleszti vállalkozását. A korszerűsítés során többek között új villamos hálózat kiépítésére is sor kerül, amit utóbb ingyenesen ad át a közműszolgáltatónak. A beruházás során az ingyenesen átadott termékre vonatkozóan megilleti-e az adólevonás joga?

Kérdés: Többcélú önkormányzati társulás elnökének (főállású polgármester), illetve elnökhelyettesének fizethető-e munkájának elismeréseként havonta tiszteletdíj (állományba nem tartozók tiszteletdíja jogcímen), melynek összegét a társulási tanács határozatban állapítja meg? A leköszönő elnök részére 2011. januárban (2010. évre vonatkozóan) egy összegben fizethető-e tiszteletdíj? Ha ez nem lehetséges, milyen más juttatásban részesülhetnek?

Kérdés: Önkormányzatunk valamennyi közalkalmazotti és köztisztviselői dolgozójának azonos feltétellel munkahelyi étkezési térítésidíj-kedvezményt biztosít. A kedvezmény után a dolgozónak, illetve a munkáltatónak 2011. évben milyen fizetési kötelezettségei vannak? Ezenkívül cafeteriajuttatásként adható-e melegétkezési utalvány is erre a kedvezményes térítési díjjal megállapított étkezésre?

Kérdés: Önkormányzat ingatlan-bérbeadásra szerződik belföldi adóalannyal, mely tevékenységre adófizetési kötelezettséget választ. A felek közti megállapodás alkalmával kétféle elszámolási mód kerül szóba. Egyik eset szerint az önkormányzat úgy állapodna meg, hogy a bérbeadás első 18 hónapjáról egyszerre számolnak el, a 19. hónap első napján, míg a másik esetben havi elszámolásban állapodnak meg, azonban a fizetési határidőt úgy határoznák meg, hogy az a 18. hónapot követő hónap első napján keletkezne. Az önkormányzat bérleti tevékenységének adójogi megítélése tekintetében melyik adózási mód alkalmazható, illetve a bérbevevő adólevonási joga mely időponttól gyakorolható?

Kérdés: Önkormányzat megbízásából vállalkozási szerződés keretében kerékpárút készül. A beruházás építésiengedély-köteles, az ingatlan-nyilvántartásba is be lesz jegyezve. A kivitelezés során kiállított számlákat forgalmi adóval terhelten, vagy a fordított adózás szabályának alkalmazásával mentesen kell kiállítani?

Kérdés: XY önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) és "Z" Kft. (továbbiakban: Fővállalkozó) 2007. évben építési szerződést kötött egy sportlétesítmény megépítésére/kivitelezésére. A Fővállalkozó az építési szerződés alapján a munkálatokat még 2007-ben megkezdte. A Fővállalkozó a munkálatokhoz alvállalkozókat vesz igénybe, és az alvállalkozóktól 2007-ben az általuk elvégzett munkálatokról áfát tartalmazó számlákat fogadott be. A Fővállalkozó és az Önkormányzat között ugyanakkor 2007-ben számlakiállításra, előlegfizetésre, részteljesítésre nem került sor. Kérdésként merül fel a fentiekkel kapcsolatban, hogy a kivitelezési munkálatokról (annak egyes fázisairól) egyenes vagy fordított számlát kell/kellett-e kiállítania a Fővállalkozónak 2008-2010-ben? (A felek az átmeneti szabályok alapján nem nyilatkoztak, hogy az új szabályokat kívánják alkalmazni, és mindketten az általános szabályok szerint adózó adóalanyok.)

Kérdés: A 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet hatályos rendelkezései szerint a számlázóprogrammal előállított számlák esetében a számla adattartalmának papírra nyomtatása során biztosítani kell, hogy a számla eredeti és másolati példányai egymástól megkülönböztethetők legyenek. A "megkülönböztetés" során az egyes számlázóprogramok különbözőképpen járnak el. Néhány program feltünteti a számlán kinyomtatott példány sorszámát, és az első példányt "eredeti", a további példányokat "másolat" jelzéssel látja el. Elegendő-e a számlázóprogrammal előállított számla eredeti példányának a megkülönböztetésére az, ha az eredeti példányt "1. példány" megjelöléssel különböztetjük meg a többitől, vagy az "eredeti" megjelölést is alkalmazni kell?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?