Beruházási terület értékesítése

Kérdés: Önkormányzat a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett "beruházási területet" kíván értékesíteni. Kérdés: a beruházási terület adójogi megítélés szempontjából beépítetlen ingatlannak, vagy építési teleknek minősül az Áfa-tv. vonatkozó rendelkezései alapján?
Részlet a válaszából: […] ...ha az egyéb speciális jellegére tekintettel adómentestevékenység esetén az adókötelessé tételt választja. Tehát az Áfa-tv. (egyes kivételekkel) az adózó választásárabízza az egyéb ingatlan értékesítésére vonatkozó általános szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.
Kapcsolódó címkék:    

Közalkalmazotti jubileumi jutalomnál figyelembe vehető időtartamok

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszony hatálya alá tartozó költségvetési szerv vagyunk, és a jubileumi jutalomra való jogosultság tekintetében szeretnénk arra vonatkozó tájékoztatást kapni, hogy mely időket kell figyelmen kívül hagyni a kiszámításnál. Véleményünk szerint a Kjt. 22. §-a figyelembevételével nem lehet számításba venni a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartamát, valamint az ezen alapuló rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.
Részlet a válaszából: […] ...alatt a közalkalmazott nem végzett munkát, a közalkalmazottijogviszony szünetelt (pl. 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság,GYES, GYED ideje). A Kjt. 22. §-a a gyakornoki időbe beszámíthatóidőtartamokról rendelkezik, így az a jubileumi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 17.

Szoftverapport

Kérdés: Költségcsökkentési okokból a városi önkormányzat által létrehozott kft. (továbbiakban: Jogelőd Kft.) beolvad ugyanezen önkormányzat által létrehozott másik kft.-be (továbbiakban: Jogutód Kft.), amely a saját tevékenysége mellett a Jogelőd Kft. tevékenységeit is átveszi. A Jogelőd Kft. a beolvadással megszűnik. A Jogelőd Kft. könyveiben ingatlanok és ingóságok mellett szoftverállomány is szerepel, melyekhez kapcsolódóan a Jogelőd Kft. az általános szabályok szerint áfalevonási jogot gyakorolt. Kérdés, hogy a jogutódlással történő megszűnés kapcsán az egyes eszközök, illetve a szoftverhasználati jog "átadása" a Jogutód Kft.-nél eredményez-e adófizetési kötelezettséget az általános forgalmi adó rendszerében, és ha igen milyen alapon? Változtat-e a helyzeten, ha a Jogutód Kft. a szóban forgó eszközöket a Jogelőd Kft.-től eltérően nem kizárólag áfaköteles tevékenységéhez fogja használni (pl. közhatalmi tevékenységhez)?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó rendszerében a jogutódlássaltörténő megszűnés esetén főszabály szerint adóköteles termékértékesítés,illetve szolgáltatásnyújtás valósul meg.Ugyanakkor az Áfa-tv. 17. § (2) bekezdése alapján nem áll bea termék értékesítéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Közműberuházás áfája

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?
Részlet a válaszából: […] ...valamint ezek alkotórésze. A Ptk. 95. §(1) bekezdése értelmében a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgalolyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagyelválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
Kapcsolódó címkék:      

Takarító munkakört betöltő közalkalmazott besorolása

Kérdés: Egy általános iskolában "A" kategóriába soroltam be egy takarítónőt. Az intézményből való kilépése után egy évvel levélben megkeresett, hogy tévesen soroltam be, mert neki "B" kategória kellett volna legyen a besorolása. A képesítése ruházati eladó szakmunkás. Köteles lettem volna-e őt "B"-be sorolni? Jogos-e a munkabér-különbözet követelése? Mennyi az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] ...a közoktatási intézményműködtetésével összefüggő kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat,pl. ... a takarítót ...".Az egyes fizetési osztályokba tartozó közalkalmazottimunkakörökre, azon belül a kisegítő dolgozó munkakörre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Alpolgármester költségátalánya utáni járulékfizetési kötelezettség 8 órás főállás mellett

Kérdés: Alpolgármesterünk fix összegben megállapított havi költségtérítést kap. Milyen járulékfizetési kötelezettsége van ez után? 8 órás főállása van más munkáltatónál. Szerinte pénzbeni egészségügyi járulék nem vonható tőle, a központi számfejtési program azonban automatikusan vonja. Kérem szíves tájékoztatásukat, hogy az alpolgármesteri költségtérítés után melyik jogszabály alapján, milyen járulékot kell vonni!
Részlet a válaszából: […] ...alpolgármester költségátalánya a polgármesteri tisztségellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjárólszóló törvény (Pttv.) 10. és 18. §-a, valamint az Szja-tv. 24-25. §-a alapjánnem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Cafeteriakeret közalkalmazottak esetében

Kérdés: A 2011. évről szóló költségvetési törvény 59. § (3) bekezdése a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriakeretének felső határát bruttó 200 000 forintban határozza meg. Ebbe a körbe beletartoznak azok a munkavállalók is, akik olyan költségvetési szervnél dolgoznak, ahol csak közalkalmazottak vannak, és nincs cafeteriakeret (mivel ennek kialakítására nincs jogszabályi kötelezettség), hanem az intézmény költségvetésében jóváhagyott, juttatási szabályzatban rögzített béren kívüli juttatásokat kapják. Ez meghaladhatja a 200 000 Ft/év/dolgozó összeget?
Részlet a válaszából: […] ...hatálya alá tartozik.Ugyanakkor cafeteriakeretről nem minden állományviszonyba tartozó költségvetésialkalmazott esetében beszélnek az egyes jogszabályok. Így például aközalkalmazottak esetében sem említenek a vonatkozó jogszabályok (Kjt., annakvégrehajtási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Bruttó kettőszázezer forintos cafeteriajuttatás nettó értéke

Kérdés: A cafeteriaszámítással kapcsolatban lenne kérdésem körjegyzőség vezetőjeként. A költségvetési törvény alapján 2011. évtől maximum 200 000 Ft cafeteriajutattásban részesíthetem a dolgozókat, melynek adóját munkáltatóként fizetem be. Az adó csökkenti a cafeteria összegét. Saját számításom alapján az adó összege: 200 000 x 1,19 x 0,16 = 38 200 Ft. A kifizethető nettó összeg 161 800 Ft. Kérem mielőbbi tájékoztatásukat, hogy helyesen számítottam-e ki a nettó jutattást!
Részlet a válaszából: […] ...cafeteriajuttatásának részletesszabályairól szóló 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése úgyrendelkezik, hogy az egyes cafeteriajuttatásokhoz kapcsolódó közterhek aköztisztviselő éves keretösszegébe beleszámítanak.Ez tehát azt jelenti, hogy a 200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Felmentési idő és végkielégítés számítása ismételt felmentés esetén

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!
Részlet a válaszából: […] ...szervnél munkaviszonyban, közszolgálatijogviszonyban töltött idő,– a szolgálati jogviszony időtartama, továbbá– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban,munkaviszonyban töltött idő,– a Kjt. hatálybalépése (1992. július 1-je)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.

Szakfeladat

Kérdés: Önkormányzatunk csatlakozott a Bursa Hungarica ösztöndíjrendszerhez. Ennek keretében évente kétszer átutaljuk a vállalt támogatási részt az alapítványnak. Ezt a kiadást melyik szakfeladaton és milyen kiadásnemen kell elszámolnia az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályok szerint aszakfeladatrend felépítése 7 számjegyből áll. A struktúrára vonatkozószabályoknak megfelelően az egyes szakfeladatok a nómenklatúrában 6 számjegyenjelennek meg. A 7. számjegy a struktúrában nem szerepel, mivel a struktúra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 5.
Kapcsolódó címkék:      
1
90
91
92
145