164 talált cikk a helyi önkormányzatok kifejezésre

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Polgármester asszony számára is lehetővé válik a nyugdíjazás 2013-ban, viszont ahhoz, hogy igénybe vegye az öregségi nyugdíjat, akár csak 1 napra is, de meg kell szüntetnie a jogviszonyát. Ha viszont nem veszi igénybe a nyugdíjazás lehetőségét, akkor a tisztségről való lemondással teheti meg, ami vissza nem vonható, tehát másnaptól 6 hónapon belül polgármesteri választásokat kellene kiírni. Egyre kevesebb lesz a jelenlegi tervek szerint a nyugdíja, nem éri meg neki tovább maradni. A kérdésünk, hogy milyen megoldással lehetne azt elérni, hogy a polgármester asszony mint főállású polgármester nyugdíjba menjen a ciklus alatt úgy, hogy ne kelljen lemondania, át lehet-e tiszteletdíjas polgármesteri tisztséggé alakítani az ő státuszát úgy, hogy ne kelljen választást kiírni?

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?

Kérdés: 2012. január 1-jéig az önkormányzatok gazdasági társaság alapítására, részesedés vásárlására vonatkozó előírásait az Áht. és az Ámr. tartalmazták. Ezek az előírások 2012. január 1-je után hol találhatók, mi a lényegük?

Kérdés: Az önkormányzat egy magánszemély vállalkozóval megállapodást kötött a közművelődési feladatok ellátására 2007-ben, amelyhez minden évben költségvetéséből támogatást nyújtott, amivel a vállalkozónak el kellett számolni. 2011. január 1-jétől a magánszemély vállalkozó kft.-t alapított. A 2011. évi támogatásról úgy számolt el, hogy eredményt, nyereséget mutatott ki. Egyéni vállalkozóként és gazdasági társaságként is a közművelődésifeladat-ellátás mellett más tevékenységből is volt bevétele. Az önkormányzatnak csak az önkormányzattól kapott összeggel kell elszámolnia. A költségvetésből kapott támogatás után kimutathat nyereséget?

Kérdés: Az alábbi példában szereplő számok alapján hogyan kell a pénzmaradványt nyilvántartásba venni a polgármesteri hivatalnál, valamint az intézményeknél? Mely tételekre kell előirányzatot képezni a polgármesteri hivatalnál és szintén az intézményeknél? Mind a polgármesteri hivatalnál, mind pedig az intézményeknél a szabad, illetve feladattal terhelt pénzmaradványt tartalékba kívánjuk helyezni, és a felhasználás után képezünk elő­irányzatot dologi vagy beruházási kiadásokra a felhasználásnak megfelelően a tartalékból.
– Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások – rövid lejáratú likvidhitel): hivatalnál: 5000
– Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (pénzkészlet ą aktív, passzív elszámolások): intézményeknél: 3000
– Intézmények előző évi alulfinanszírozása: 200
– Intézményi pénzmaradvány-elvonás: 300
– Kiutalatlan költségvetési támogatás: 600
– Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt: 100

Kérdés: Ha egy dolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó közoktatási intézményben, de az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszony keretében dolgozik, jogviszonya beszámít-e közalkalmazotti jogviszonyként a jubileumi jutalomhoz?

Kérdés: Önkormányzatunk oktatási intézményt ad át egy egyháznak közfeladat ellátására vagyonkezelői jog létesítésével. Az intézmény több mint 40 éve épült, 10 éve új tantermekkel bővítettük. Áfát nem igényeltünk vissza az intézmény létesítésével, bővítésével kapcsolatban. Önkormányzatunk áfaadóalany. A vagyonkezelői jog átadásával kapcsolatban felmerül-e az önkormányzat és az egyház részéről adó- (áfa-) és illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A helyi önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok bankszámlanyitásával kapcsolatban szeretnék kérdezni. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény 55. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a Magyar Államkincstár hivatalból bejegyezte a helyi önkormányzatokat a törzskönyvi nyilvántartásba, melynek következtében saját törzskönyvi azonosító számot (PIR) kaptak. Ezt követően, aki kért adószámot az önkormányzatnak is, az kapott. A mi településünkön mindazokat az önkormányzati feladatokat, amelyek ellátására a képviselő-testület nem hozott létre külön intézményt, a polgármesteri hivatal látja el, az alapító okiratban foglaltak szerint. Tehát e feladatellátáshoz kapcsolódó minden gazdasági tevékenység/esemény a polgármesteri hivatal költségvetésén belül, a hivatal adószámán történik. Ezért a teljes pénzforgalomra vonatkozóan a NAV felé a bevallásokat a hivatal adószámán teljesítjük. (Természetesen az önállóan működő intézmények, akiknek külön adószámuk van, ők maguk a saját adószámukon teszik ezt.) Pénzforgalmi bankszámla/költségvetési elszámolási számla tulajdonosa az önkormányzat, amelyen a polgármesteri hivatal bonyolítja a gazdálkodását (ehhez a számlához kapcsolódóan kerültek megnyitásra a különböző alszámlák is, például az állami hozzájárulások alszámla). A probléma a közös bankszámlából adódik.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kérte, hogy minden pályázati támogatást nyert önkormányzatnak, akinek még nincs regisztrációs száma, kérnie kell (a mi esetünkben évekkel ezelőtt a polgármesteri hivatal kapott regisztrációs számot, a hivatal törzsszámára, adószámára és az önkormányzat tulajdonában lévő bankszámlaszámra). Most, hogy külön törzsszámot és adószámot kapott az önkormányzat is, ezt bejelentettük az MVH-hoz. Természetesen újabb bankszámlát nem nyithattunk, ugyanazt jelöltük meg, amit a polgármesteri hivatal regisztrációja során annak idején. A regisztrációs számot megkapta az önkormányzat, azonban önkormányzatunkat adategyeztetésre szólította fel az MVH. Megállapította, hogy a polgármesteri hivatal regisztrációs számon és az önkormányzat regisztrációs számon azonos bankszámlaszám szerepel, amely nem felel meg a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28-30. §-aiban foglalt előírásoknak.
Kérem szíves szakmai állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy hogyan oldható meg a fenti probléma! Lehet-e külön bankszámlája az önkormányzatnak és a polgármesteri hivatalnak? Ha igen, hogyan kellene különválasztani azokat az önkormányzati feladatokat, amelyek nem a polgármesteri hivatal gazdálkodási körébe/tevékenységébe, és ezáltal az adószáma alá tartozna? Milyen feladatok lehetnének ezek? Ha külön adószámon bonyolódnának egyes pénzforgalmak – véleményem szerint –, akkor külön gazdálkodó szervezetként kellene működnie az önkormányzatnak is, ami ellentmondana a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (2) bekezdés, valamint a 38. § (1) bekezdésében foglaltaknak.