151 talált cikk a helyi önkormányzatok kifejezésre

Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?

Kérdés: Településünkön a Magyar Posta a szolgáltatás megszüntetésére készült. Ennek elkerülése érdekében az önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel partnerségben átvenné a további üzemeltetést. A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva önként vállalt helyi közügyként vállalja a képviselő-testület a postai feladat ellátását, a feladat bevételeit és kiadásait a Város és községgazdálkodás kormányzati funkción kívánja elszámolni. Ez így megfelelő?

Kérdés: Az önkormányzat pályázat keretében felújított ingatlanokban vendégházat üzemeltet. A szállásvendégek – igény szerint – reggelit is igényelhetnek a szálláshely-szolgáltatás keretében. Kötelezően ellátandó, intézményi gyermekétkeztetéssel, valamint a szociális étkezéssel kapcsolatos feladatait az önkormányzat, intézménye – óvoda – útján látja el. Hogyan kell kezelni a vendégházak esetében a szálláshoz igényelhető étkezést? Nyújthat-e az önkormányzat ilyen szolgáltatást? Ha igen, azt csak az étkezést biztosító költségvetési szervén keresztül, vagy közvetlenül az önkormányzat által beszerzett alapanyagokból kell biztosítania? Amennyiben az önkormányzat elláthatja a szálláshely-szolgáltatással egyidejűleg igényelt étkeztetési feladatot, és megvásárolja hozzá az alapanyagokat, azt milyen rovaton szükséges elszámolni a könyvelésben?

Kérdés: Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel és kft.-vel sem. A képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk. Az elképzelés szerint a kivágást és a fák tuskózását egy vállalkozás végezné, tekintettel arra, hogy az út helyreállítása csak így lehetséges. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Lehet-e olyan megoldás, hogy a fát kivágó vállalkozó számára értékesítünk, ez mely jogi szempontok szerint aggályos?

Kérdés: Az önkormányzatnál egy magánszemély jelezte, hogy az önkormányzati törzsvagyonba tartozó önkormányzati út mindkét oldalán földtulajdonnal rendelkezik. Elképzelése szerint szeretné az út területét megvásárolni és felszántani, esetlegesen egy helyrajzi szám alá összevonatni. Van-e az önkormányzati törzsvagyonként nyilvántartott terület értékesítésére lehetőség, ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: A helyi önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, minibölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz (100%/50%). Tehát a hatályos éves költségvetési törvény természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést biztosít kérelemre intézményi étkeztetés, valamint szünidei gyermekétkeztetés keretében. Egy helyi önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján saját költségvetési forrása terhére további támogatást kíván biztosítani azon gyermekek, tanulók – illetve szüleik – részére, akik a fentieken felül térítési díj fizetésére kötelezettek, ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja vagy a 8.1. pontja alapján egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak így nem merül fel. Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat intézményének konyhája biztosítja, és szedi be a térítési díjakat, az intézmény alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem végez, valamint az önkormányzat és intézménye is alanya az áfának.
1. Amennyiben az önkormányzat a térítési díjat fizető szülők részére szociális rendeletben foglaltak nélkül közvetlen támogatást (pénzbeli, természetbeni) nyújt, az adó- és járulékköteles juttatásnak minősül-e?
2. Amennyiben az önkormányzat a helyi szociális rendelete alapján biztosítja a támogatást a térítésidíj-fizetésre kötelezett gyermekek részére (szülői kérelem alapján, határozatban foglalt eljárásrenddel), helyes-e az az eljárás, hogy az intézmény havonta, a tárgyhót követően számlát (nettó térítési díj+27% áfa) állít ki a tényleges étkezésiadag-számokról a támogató önkormányzat részére (részletes gyermekenkénti étkezési nyilvántartással alátámasztva)?
3. Ebben az esetben az intézmény a teljes beszerzési áfát levonhatja-e, egyrészt azért, mert másik településen élő szülők részére áfásan számláz, másrészt azért, mert áfásan számlázza a támogatni kívánt szülők által meg nem fizetett részt az önkormányzatnak, azaz az élelmezés beszerzési kiadásainak áfája teljes egészében levonható-e az Áfa-tv. 120. §-a alapján?
4. Helyes-e, hogy az önkormányzat a kapott havi számla áfatartalmának levonására nem lesz jogosult (nincs e tekintetben adóköteles bevétele, és szociális támogatásként nyújtja az átvállalt térítési díjat), azaz szociális támogatásként a bruttó (nettó+27% áfa) térítési díj jelenik meg a könyveiben?
5. Helyes-e az, hogy az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások K332. Vásárolt élelmezés és K351 Működési célú áfa rovaton számolják el, adómentes természetbeni juttatásként?
6. Helyes-e az, hogy az intézménynél a bevételt 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción és B405. Ellátási díjak, B406. Kiszámlázott általános forgalmi adó rovatokon számolják el?
7. Felmerül a kérdés, hogy a felvázolt támogatási eljárásrend az intézmény alaptevékenysége keretében végzett tevékenységnek minősül-e, tehát amennyiben az önkormányzat szociális rendeletében jóváhagyott térítési díjat számlázza csak tovább a szülő helyett az önkormányzatnak?
8. A felvázolt önkormányzati támogatási eljárásrendnek van-e hatása a költségvetési törvény alapján az intézményi gyermekétkeztetéshez igényelt normatív támogatás elszámolására?

Kérdés: Az óvodai nevelésre több jogcímen kapunk bértámogatást és működési támogatást. Eddig az volt a tendencia, hogy az intézmény éves bér- és járulékösszege meghaladta a bértámogatás összegét. Így a működésre kapott összeg egy része a bérre lett elhasználva. 2024-ben, úgy tűnik, megfordul a tendencia. A beszámoló eddig nem tért ki ennek elkülönítésére. Jelen esetben kb. 3 millió forintról beszélünk, egy 75 milliós intézményi költségvetésnél. A bérre kapott állami támogatásnak egy részét felhasználhatjuk-e működési dologi kiadásokra?

Kérdés:

Egy helyi önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel a helyi posta üzemeltetésére vonatkozóan szerződést kötött, mely szerint a zrt. részletes havi teljesítésigazolása alapján az önkormányzat (az önkormányzat az épület tulajdonosa, a közüzemi díjak fizetője; a postai alkalmazott önkormányzati munkavállaló) "postai közreműködési díj" jogcímen számláz a zrt. felé. A kiszámlázott díj pontosan mely rovatra, kormányzati funkcióra könyvelendő (közvetített szolgáltatás, vállalkozási tevékenységnek minősül-e?), továbbá, mivel veszteséges, nem kötelező önkormányzati feladatellátásról van szó, van-e egyéb feladata az önkormányzatnak (törzskönyvi nyilvántartás módosítása stb.)?

Kérdés:

Több önkormányzat társulást kíván létrehozni. A társuló önkormányzatok osztatlan közös tulajdonban lévő vagyonnal (tárgyi eszközzel) rendelkeznek, melyet a társulás részére kívánnak átadni. A társulás egyedüli feladata ennek a vagyonnak a működtetése lesz. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg egy önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására.
1. Milyen jogcímen tudja az önkormányzat a nyilvántartásában szereplő osztatlan közös tulajdont a társulás részére átadni, ezt a vagyont a továbbiakban kinek a mérlegében kell szerepeltetni, az écs. elszámolása hol történik?
2. Az átadásnak van-e áfavonzata?
3. A társulásnak a működtetett vagyonról kell-e adatot szolgáltatni a tag önkormányzatok részére?
4. A Mötv. alapján, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik, a helyi önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonnövekmény a társult helyi önkormányzatok közös vagyona. Ebben az esetben hogyan érvényesül a jogszabály ezen pontja?

Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, önállóan működő költségvetési intézmény, minden dolgozója közalkalmazott. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1995-ben szakközépiskolai tanulmányait befejezte, érettségi vizsgáját megkezdte, de végül az érettségit nem szerezte meg? Besorolható a dolgozó a C fizetési osztályba? Illetve a dolgozó jogosult-e arra, hogy egy önálló szervezeti egységet irányító részlegvezetői kinevezést kapjon (a 77/1993. Korm. rendelet értelmében)?