Kiadások másodlagos könyvelése

Kérdés: Intézményünk önkormányzati egészségügyi rendelőintézet. A kiadásaink könyvelésekor másodlagos számlacsoportként előirányzat esetében:
711 Alaptevékenységek költségvetési előirányzata
712 Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzata
Előirányzat-teljesítés esetében:
721 -Alaptevékenységek kiadási előirányzatának teljesítése
722 -Szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységek költségvetési előirányzatának teljesítése
számlacsoportok alábontott főkönyvi számláit alkalmazzuk.
Könyvelő kolléganőnk – hivatkozva számviteli elő­­adásokon elhangzottakra – úgy tudja, hogy a fenti számlákon nyilvántartott gazdasági események közül azokat, melyek OEP-, illetve önkormányzati finanszírozás terhére történtek, át kell vezetni a 771 és 772 számlacsoport számláira. A kisegítői feladatokat ellátó számviteli munkatárs kolléganőnk szerint ezt a számlát csak az önkormányzatok és egyéb finanszírozást végző intézmények a finanszírozási tevékenységükkel kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására használhatják, egészségügyi intézmény ilyen tevékenységet nem végez, ezért ezt a számlacsoportot nem alkalmazhatja. Kérjük szíves állásfoglalásukat a fentiekkel kapcsolatban!
Részlet a válaszából: […] ...műveletek kiadásai között kell kimutatni a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlásának kiadásait. Itt kell kimutatni: a költségvetési hiány fedezetére, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Polgármester civilszervezeteknek nyújtott támogatása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Mötv. 42. §-a 4. pontjának utolsó fordulatát, amely szerint: "A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át ... államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása"? Az eddigi gyakorlat szerint a polgármester – átruházott hatáskörben – az átengedett keretéből nyújtott támogatást civilszervezeteknek, egyesületeknek stb. A Mötv. fenti előírása alapján 2013. január 1-je óta valamennyi államháztartáson kívülre nyújtott támogatásról a képviselő-testületnek egyedi döntést kell hoznia?
Részlet a válaszából: […] ...képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át – többek között – a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Cégnévváltozás hatályosulása

Kérdés: Intézményünkben az őrzés-védelmet ellátó kft. cégnevet változtatott, erről 2013. május 7-ei keltezésű levelében tájékoztatott bennünket.
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...válik hozzáférhetővé.A cégtörvény a cégtől független, harmadik személyek szempontjából mérvadó hatályról a cégnyilvántartás közhitelességével foglalkozó részben foglalkozik.E szerint:– a cég a cégjegyzékbe bejegyzett adatra, illetve a cégnyilvántartásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Tárgyi eszközök üzembe helyezése

Kérdés: A könyvvizsgáló a beszámoló ellenőrzésekor észrevételezte, hogy a tárgyi eszközeink üzembe helyezése nem helyesen történt, mivel a tárgyi eszköz beszerzésekor a számla kifizetésének időpontjával megegyező időponttal aktiváltuk azokat. Az lenne a kérdésünk, hogy valóban helytelenül jártunk-e el, és ha igen, akkor milyen szabályok szerint kell a beszerzéseket üzembe helyeznünk?
Részlet a válaszából: […] ...kell az értékcsökkenést elszámolni. A számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény szerint az üzembe helyezést hitelt érdemlően dokumentálni kell. Az üzembe helyezés dokumentálásának szabályait a költségvetési szerv számviteli politikájában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Pályázat számviteli elszámolása

Kérdés: Egy központi költségvetési szerv EU-s projektet hajt végre, melynek kb. 40%-a építés, 40%-a eszközbeszerzés, a többi szolgáltatás igénybevétele. A projekthez a következő tevékenységek, ki­adások kapcsolódnak: projektmenedzsment bére (külső; számla), projektadminisztrátor (belső; megbízási díj), közbeszerzési szakértő, nyilvánosság, könyvvizsgálat, műszaki ellenőr, kivitelező, eszközbeszerzés (100 E Ft alatti tételek), eszközbeszerzés (100 E Ft feletti tételek), tervező.
A kifizetések közül melyik könyvelendő az 5-ös számlaosztályba, melyik tételt kell a beruházásra könyvelni, majd aktiválni, van-e olyan tétel, amely közvetlenül a tárgyi eszközre könyvelhető?
Részlet a válaszából: […] ...vételi opció díja.A beszerzési érték részét képezi továbbá az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódó hitel, kölcsön, bankgarancia díja, a hitel kezelési díja, a beruházáshoz kapcsolódó szerződések közjegyzői hitelesítési díjai....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye

Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki a munkáltatói adómegállapítást, ha a magánszemély adókedvezményt érvényesít. Így nincs akadálya annak, hogy a lakáscélú hiteltörlesztés után kedvezményt igénylő munkavállaló éves adóelszámolását elkészítse a munkáltató.A lakáscélú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Pénzügyi szakügyintéző szakképesítés

Kérdés: A közös önkormányzati hivatalunkba került egyik dolgozó a Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézetében 2011-ben az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 553430100105504 azonosító számú pénzügyi szakügyintéző szakképesítés-elágazás megszerzését igazoló bizonyítványt kapott. Sajnos a jelzett azonosító számot az Országos Képzési Jegyzékben én nem találom, s értelmezni sem tudom ezt a bizonyítványt. A kérdésem az, hogy igazol-e a bizonyítvány valamilyen szakképesítést?
Részlet a válaszából: […] ...szervezeteknél, továbbá alapítványoknál, társadalmi szervezeteknél, közhasznú társaságoknál végzi. Közreműködik a pénz- és hitelgazdálkodási folyamatok szabályozásában. Közreműködik a pénzügyi tervek összeállításában, pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Zálogház

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?
Részlet a válaszából: […] 1. A rendelkezésre álló információk alapján a zálogház a kölcsönösszeget és járulékait a pénzintézetnek kezesi felelőssége okán mint a pénzintézet és a zálog­adós közötti szolgáltatásnyújtás (pénzkölcsönnyújtás) ellenértékét fizeti meg. A zálogház és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Negyedéves mérlegjelentés

Kérdés: Mik a negyedéves mérlegjelentés leadásának főbb időpontjai, és mi a negyedéves mérleg­jelentés oszlopainak tartalma?
Részlet a válaszából: […] ...gazdasági események ebben az oszlopban a leltári többlet, leltári hiány, selejtezés, megsemmisülés, lopás, behajthatatlan követelés hitelezési veszteségként történő leírása, egyéb terven felüli értékcsökkenés, értékesítési célú átminősítés, felszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Bérleti díj számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló 187 lakás mindegyikét bérbe adja. A bérleti díjakról a számlázóprogramunk segítségével, havonta adómentesen készülnek a számlák. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülhetünk a számlakibocsátási kötelezettség alól. Megfelel számviteli bizonylatnak a bérlőkkel kötött lakásbérleti szerződés? Amennyiben mégis kötelező számlát kibocsátanunk, megtehetjük-e, hogy fél­évente vagy évente a teljes összegről utólag (vagy előre) állítunk ki egy számlát, melyen szerepeltetjük a részteljesítéseket? Ebben az esetben a csekkeket kitöltve az év/félév elején egyszerre küldenénk ki a bérlőknek.
Részlet a válaszából: […] ...álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) – függetlenül annak nyomdai vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.
1
20
21
22
41