538 cikk rendezése:
481. cikk / 538 Jubileumi jutalomra jogosító idő megállapítása
Kérdés: Önkormányzati fenntartású iskola vagyunk. Egyik dolgozónk a munkakönyve szerint az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik: Mezőgazd. Tsz.: 1975. 06. 23.-1982. 09. 30. áthelyezéssel Önkorm. fenntartású iskola: 1982. 10. 01.-1986. 09. 30. áthelyezéssel Mezőgazd. Tsz.: 1986. 10. 01.-1991. 04. 30. munkaviszony megszűnt Munkanélküli-járadék: 1991. 05. 18.-1991. 09. 30. Önkorm. fenntartású iskola: 1991. 10. 01. – jelenleg is. A jubileumi jutalom megállapításánál jogviszonynak számít-e az 1975. 06. 23.-1986. 09. 30-ig terjedő időszak?
482. cikk / 538 Részmunkaidő esetén jubileumi jutalom
Kérdés: A köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításához szükséges időtartamok beszámításánál van-e jelentősége, hogy közszolgálati jogviszonya nagy részében részmunkaidőben foglalkoztattuk, egy hónapja teljes munkaidőben? Milyen időpontban és mennyi jubileumi jutalomra jogosult?
483. cikk / 538 Rokkantnyugdíj
Kérdés: Rokkantnyugdíj mellett köztisztviselőként dolgozom, határozott idejű jogviszonyban, mely december 31-én jár le. 1967. július 4-e óta közalkalmazottként, majd 1995. február 16-a óta köztisztviselőként dolgozom. 35 éves jubileumi jutalmamat 2002. évben megkaptam. Véglegesen igénybe szeretném venni a rokkantnyugdíjat, munkaviszonyom megszüntetésekor jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, jár-e felmentési idő, és mennyi, kaphatok-e 2004. évre 13. havi illetményt?
484. cikk / 538 Nyugdíjazás
Kérdés: 2004. február 2-án töltöttem be az 57. életévemet. 2003. november 26-án már 38 év munkaviszonnyal rendelkezem. 1991. szeptember 1-jétől dolgozom köztisztviselőként, áthelyezéssel jöttem át az önkormányzathoz, állami vállalattól. 2004. február 2-ig visszamenőleg kérem a nyugdíj megállapítását, de szeretnék tovább dolgozni. Milyen juttatásokat kaphatok, ha megállapítják részemre az előrehozott öregségi nyugdíjat? Milyen juttatásokat kaphatok akkor, ha kezdeményezem nyugdíjazásomat?
485. cikk / 538 Gazdasági főelőadó átsorolása
Kérdés: A 77/1993. Korm. rendelet alapján a közalkalmazott jelenlegi besorolási osztálya "E" fizetési osztály, munkaköre gazdasági főelőadó, amelyhez mérlegképes könyvelői végzettséggel rendelkezik. Bemutatta főiskolai oklevelét, mely nevelőtanári diploma, ez alapján átsorolható-e "F" fizetési osztályba?
486. cikk / 538 Vezetői pótlék mértéke
Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzathoz tartozó művelődési intézmény vagyunk, önálló gazdálkodási jogkörrel. Az intézmény igazgatója magasabb vezetőként 225%-os illetménypótlékot kap. A gazdasági vezetőnek, aki az intézményvezetőnek a helyettese is (más kinevezett helyettese nincs) hány %-os vezetői illetménypótlékot kell kapnia? A gazdasági vezető az előírt képesítési követelményeknek megfelel, és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik.
487. cikk / 538 Kis értékű ajándékok
Kérdés: Költségvetési intézményünk szeretné dolgozóit kis értékű ajándékkal jutalmazni. Dolgozónként lehet-e más és más ez az ajándéktárgy, vagy csak egységes (mindenkinek ugyanaz)? Az intézmény nevére kiállított számlán szereplő tárgyakat össze lehet-e vonni? A pénzügyi és számviteli elszámolások során a dologi költségek között mint reprezentációt, vagy a központosított illetményszámfejtés alapján, az IMI program segítségével a Kincstárnak a 45344-es jogcímkóddal lejelentett kifizetés szerint a személyi juttatások között számoljuk-e el (512212, illetve 516222)?
488. cikk / 538 Külön juttatás
Kérdés: 2004-ben, az év közben munkaviszonyukat megszüntetett köztisztviselők, illetve közalkalmazottak részére jár-e a 13. havi illetmény, ugyanis a hatályos Ktv. 49. §-a, illetve a Kjt. 68. §-a már nem rendelkezik erről. Aki 2004. december 31-ig állt alkalmazásban, vagy év közben szűnt meg a jogviszonya, annak jár-e időarányosan a 13. havi bér? A Ktv. hatálya alá tartozó köztisztviselő, ha 2004. november 12-től áll alkalmazásban, akkor 2005. január 16-án teljes havi illetményre lesz-e jogosult?
489. cikk / 538 13. havi illetmény
Kérdés: Az önkormányzat intézményeiben létszámcsökkentés történt, a felmentési idő legkorábban március 15-étől kezdődött, és legkésőbb november 15-ével végződött. A dolgozók írásban kérték a 13. havi illetmény időarányos kifizetését, mivel az érvényben lévő kollektív szerződés még a régi törvény szövegét tartalmazza. A dolgozók járandóságainak megállapításakor mit kell irányadónak tekinteni, a hatályos törvényt, vagy a kedvezőbb feltételeket teremtő kollektív szerződést?
490. cikk / 538 Kutatóközpont arányosítási kötelezettsége
Kérdés: 1. Központi költségvetési intézményként működő kutatóközpont vagyunk. Kiegészítő jellegű tevékenység keretében ellenérték fejében rendszeresen értékesítünk saját előállítású diagnosztikumokat (anyagokat), valamint kutatással kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtunk. Az eladási árakat saját hatáskörben az önköltségszámítási szabályzatban rögzítetteknek megfelelően állapítjuk meg. Az önköltség képzésénél – közvetlen anyagféleségeken kívül – értelemszerűen számolunk a felmerült bérek és járulékaik összegével is. Ez utóbbiak forrása azonban a fenntartótól (FVM) érkező állami támogatás, amely alapvetően a kutatási csoport állami feladatainak ellátására szolgál. A kiegészítő tevékenységet a szabad kapacitás kitöltéseként végzik az adott kutatási csoportok, és a munkaidő megközelítéséből valójában nem elkülöníthető, hogy a munkaidő mely részében végzik az ún. állami alapfeladatot, és melyben az ún. értékesített diagnosztikumokat. A termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ráfordításait – az illetményeken kívül – és bevételeit a számvitelben elkülönítetten kezeljük, s a kiszámlázott bevételek utáni áfát befizetjük. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy az említett bevételekből vásárolt anyagféleségek után felszámított áfát teljes mértékben levonhatjuk-e, vagy az arányosításba kell bevonni, és csak az arányszám alapján lehet azt visszaigényelni? 2. Tevékenységéből adódóan ugyancsak rendszeresen végez az intézet kutatási szolgáltatást ún. alvállalkozói, együttműködői szerződés alapján. A szolgáltatásról számlát állít ki, és a bevétel áfatartalmát értelemszerűen megfizeti. Kérdésünk ugyanaz, mint az előbbiekben részletezett, vagyis visszaigényelhető-e maradéktalanul az e bevételből vásárolt anyagféleségek áfája az adott feladat tételes analitikus nyilvántartását feltételezve? 3. Külföldi partnerekkel megkötött szerződések alapján licencet – hasznosítási díjbevételt – kap az intézmény. Ennek előzménye az intézet által kifejlesztett és a külföldi által használt szellemi termék, tudományos technikai szakértelem, az ún. "know-how", amelynek felhasználásával a külföldi fél saját országában árbevételhez jut, és annak megállapodás szerinti mértékét átadja az intézetnek. Helyesen járunk-e el, ha a teljesítés helyét külföldinek tekintjük, és ebből adódóan a külföldi fél fizeti meg az adót? Továbbá az érkezett bevételekből történő vásárlások áfáját teljes mértékben visszaigényelhetjük, vagy arányosítani kell?
