372 talált cikk az ingatlanok kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat a "Gázszolgáltató Rt." tulajdonában levő gázhálózatra vonatkozóan egyedi beruházási hozzájárulást fizetett. Aktiválni kell az összeget, vagy pedig pénzeszköz-átadásként könyvelni?

Kérdés: Költségvetési szerv a tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyenesen bérbe adja. Az ingatlan használatáért bérleti díjat nem kér. Ennek ellenére a közüzemi költségeket, illetve az ingatlan fenntartásával járó egyéb költségeket a bérlőre áthárítja. A közüzemi költségeket külön mérőórával nem mérik. A közüzemi költségek, illetve a fenntartatási költségek továbbszámlázása során a számlára milyen adómértéket kell alkalmazni?

Kérdés: 2005. évben nyilatkoztatni kellett a munkatársakat, hogy a tárgyévben hideg- vagy melegétkezési utalványt kérnek. Mindenki 8000 Ft-os melegétkezési utalványt kért. Néhány munkatárs április, illetve május 1-jével felmondott. Szerintem a felmentési időre csak hidegutalvány jár, mert tárgyhóban egy napot sem töltenek a munkahelyen. Azonban ők ragaszkodnak a nyilatkozatukhoz, mely szerint egy évben csak egyféle utalványt kaphatnak, tehát a kért meleget. Kinek van igaza?

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?

Kérdés: Iskolánk pályázati pénzből az udvar felújítására 10 millió Ft-ot kapott. Hogyan történik ennek könyvelése? Az udvar földterületként, értékkel van nyilvántartva. A földterület értékét, vagy az ingatlanok értékét kell-e növelnünk?

Kérdés: Felsőoktatási intézményünk közbeszerzési eljárás keretében sportcsarnokot bérel, melynek üzemeltetési jogait a tulajdonos ránk ruházta. A csarnokot főként kiállításokra és koncertekre, továbbá sportrendezvényekre és edzésekre (amatőr- és versenysport) adjuk bérbe, utóbbiakon a sporteszközöket is mi szolgáltatjuk. Ezekben az esetekben milyen SZJ-számmal és milyen áfakulccsal kell kiállítanunk a számlákat akkor, ha a bérbeadásra vonatkozóan bejelentkeztünk az áfakörbe, és miként kell eljárnunk akkor, ha nem?

Kérdés: 2003-ban adóköteles bérbeadás útján hasznosított ingatlanokat vásároltunk, a beszerzéseket terhelő áfát levontuk. Ez a tevékenység a 2004. január 1-jével életbe lépett új szabályok alapján tárgyi adómentes körbe került. Meg kell-e fizetni a levont adót a 7. § szerint teljes egészében, vagy csak a pótlólagos arányosítás alapján, elosztva? Levonhatunk-e adót, ha az idén karbantartás, felújítás történik az ingatlanon?

Kérdés: 2003. évben, illetve az idén megkötött szerződésekkel értékesített ingatlanok esetén a 2004. január 1-jétől életbe lépő szabályok és átmeneti rendelkezések alapján milyen áfakulcsot kell alkalmaznunk, vagy az önkormányzatnak a közhatalmi tevékenység miatt már nem kell az áfára tekintettel lennie?

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.

Kérdés: Az Áfa-tv. novemberi módosítása következtében hivatalunk a törvény 2. sz. mellékletének 10. pontjával kapcsolatos ingatlanhasznosításaira az áfakötelezettséget választotta. Nem egyértelmű azonban számunkra a sportcsarnok hasznosításának áfakötelezettsége, az alábbiak miatt: a sportcsarnokot többnyire szabadidősportra, edzésre és mérkőzések lebonyolítása céljából adjuk bérbe, amatőr sportszervezeteknek. Az SZJ szerint a 92.62.1 szám alatti egyéb sportszolgáltatás esetében a sportlétesítmények rendeltetésszerű használata 15 százalékos áfakulccsal adózik, a szabadidős és sportszolgáltatás pedig tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül. Kérjük, szíveskedjenek állást foglalni abban, hogy amatőr sportszervezetek részére edzésre és mérkőzésekre történt bérbeadást milyen áfakulccsal kell leszámlázni!