1. cikk / 319 A védőnők munkavégzéséhez kapcsolódó kiadások áthárítása
2. cikk / 319 Védőnői feladatellátás átvételével kapcsolatos számlázási probléma
3. cikk / 319 Ingatlan-bérbeadás
4. cikk / 319 Önkormányzati ingatlanok bérbeadása
1. Az ingatlan bérbeadása magánszemélyeknek ezzel a rendszertelen jelleggel turisztikai tevékenységnek számít-e?
2. Az önkormányzat részéről van-e valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a fizetős bérbeadások után?
3. Az ingatlanok ingyenes használatba adása keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget?
5. cikk / 319 Önkormányzati vendégházak üzemeltetése
6. cikk / 319 Ingatlan bérbeadása
[ Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?
Válasz: Az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése alapján, ha az adóalany a szolgáltatásnyújtást a saját nevében, de más javára rendeli meg, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ugyanannak a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is. Azaz a bérbeadó akkor jár el helyesen, amikor a különfogyasztást mérő órákkal mért víz-, gáz- és áramszolgáltatást – közvetített szolgáltatás nyújtójaként – a bérlőjének azonos áfakulccsal számlázza. Közös költség azonban a bérleti jogviszony járulékos eleme. Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdése alapján a járulékos költségek beletartoznak a főszolgáltatás adóalapjába. A közös költség tehát a bérleti díj olyan részét képezi, amelyet nem a bérbeadó felé, hanem (a bérbeadóval kötött megállapodás értelmében) közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Így a közös költséget a bérbeadónak bele kell foglalni a bérleti díjba, függetlenül attól, hogy a bérleti díjnak ezt a részét közvetlenül a társasháznak kell megfizetni. Mivel a közös költség nem a társasház szolgáltatásnyújtásának ellenértéke – lévén, hogy társasház nem nyújt szolgáltatást –, a törvény alapján a bérbeadó a közös költségről számlát nem is kaphat, így e számlával nem is rendelkezhet. Fontos, hogy az Áfa-tv. 2. számú melléklete alapján a lakóingatlan bérbeadása tárgyi adómentesség alá tartozó szolgáltatásnyújtásnak minősül. Lakóingatlannak minősül az a lakás céljára létesített, és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.]
7. cikk / 319 Közműves ivóvízhálózat kiépítésének támogatása
A település zártkerti részén nincs kiépítve a közműves ivóvízhálózat, azonban néhány zártkerti ingatlantulajdonos (magánszemélyek) részéről felmerült az igény annak kiépítésére. A tulajdonosok összefogtak, a gerincvezeték kiépítését megterveztették, a kezdeményező személy vízjogi engedélyt kapott. A kivitelezésre kapott árajánlat alapján a beruházás bruttó 5 millió forint. A megvalósítást követően a hálózat a magyar állam tulajdonába és a közszolgáltató cég kezelésébe kerül. A tulajdonosok az önkormányzathoz fordultak annak érdekében, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást a hálózat megépítéséhez. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A 13. § (1) bekezdésének 21. pontja szerint az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatok közül ellátja a víziközmű-szolgáltatást, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Önkormányzatunk esetében ez nem áll fenn, mivel az önkormányzat a feladatot és a feladatellátást szolgáló vagyont átadta az államnak. Tehát az önkormányzat számára ez nem kötelező feladat, csak mint önként vállalt feladat jelentkezhet. Az is megoldás lehetne, hogy a tervek és a vízjogi engedély az önkormányzat nevére kerülnek, az önkormányzat valósítja meg a beruházást, megállapodást köt a magánszemélyekkel az önkormányzati támogatáson felüli költségek vállalásáról, a magánszemélyek befizetik az önkormányzatnak a vállalt önerőt, és a megvalósult beruházást az önkormányzat átadja az államnak? A kérdés az, hogy amennyiben segíteni akarunk, milyen formában tehetjük ezt meg? Az államháztartáson kívüli források átvételéről, az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletünk (R.) alapján van lehetőség természetes személyek támogatására kérelem alapján. Ilyen esetben támogatási megállapodást kötünk, a támogatott elszámolási kötelezettséggel tartozik. Azonban felmerült, hogy egy esetleges támogató döntés esetén precedenst teremtünk, és az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve nem tudna támogatni minden jövőbeni kérelmezőt, aki ivóvízhálózatot kíván kiépíteni. Az önkormányzati támogatással épült ivóvízhálózat miatt a magántulajdonban lévő ingatlanok értéke növekszik, a beruházás pedig állami tulajdonba kerül. Megtehetjük-e azt, hogy most adunk támogatást, egy későbbi kérelmezőnek pedig nem adunk? Kell-e rendeletben szabályozni a feltételeket, vagy elegendő a R. általános szabályozása? Magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzat támogatása esetén?
