SZÉP kártyára utalt, fel nem használt összeg visszautalása

Kérdés: Amennyiben a köztisztviselők nem költötték el a SZÉP kártyára utalt összeget, ezért azt 3 év elteltével visszautalták a munkáltatónak, kifizethető-e ez a köztisztviselőnek? Miként kell ezt a visszautalt összeget lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha ezt mégis megtennék, akkor a kifizetett összeg után mint jogviszonyos jövedelem után kellene megfizetni, illetve levonni az adókat, járulékokat, mintha illetményt kapna a köztisztviselő. A tétel a B410 rovatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Beruházások, felújítások bekerülési értékének meghatározása

Kérdés: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (Áhsz.) 2014. január 1-jétől jelentősen szűkítette a befektetett eszközök bekerülési értékében figyelembe vehető tételek körét. A helyes nyilvántartás, könyvelés érdekében a bekerülési érték gyakorlati meghatározásához, alkalmazásához szeretnénk szakmai iránymutatást, megerősítést kérni az alábbiakban felsoroltakat is figyelembe véve.
1. Az Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó vételára (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.
Jól értelmezzük, hogy:
– Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek?
– Ingatlanvásárlás esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárás díj, értékbecslés, szakértői díj?
2. Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák együttes vételára.
Számos támogatással megvalósuló ingatlanberuházás költségvetése tartalmazza az alábbi projektelemeket:
– előkészítési költségek (megvalósíthatósági tanulmány, tervezés, tervellenőri feladatok, közbeszerzés lebonyolítása, hatósági díjak, projektmenedzsment-díj);
– kivitelezési költségek (építési, szerelési költségek, eszközbeszerzés);
– szakmai szolgáltatások költségei (műszaki ellen­őrzés, könyvvizsgálat, nyilvánosság, régészeti tevékenység).
A kormányrendelet tükrében jól értelmezzük, hogy a fentiekben felsorolt, beruházást érintő tételek közül kizárólag a kivitelezési munkák és a tervezés lehet a bekerülési érték része?
Az Áhsz. 16. §-ának (3b) pontjában felsorolt, az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig, raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkák a vételárat is tartalmazó bizonylat alapján, vagy a vételártól elkülönülten, szerződéssel és számlával igazoltan is figyelembe vehetők a bekerülési értéknél?
3. Az Áhsz. 16. §-ának (3d) bekezdése szerint a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett, az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítási munkák bekerülési értéke azok vételára. Jól értelmezzük, hogy a felújítási munkák bekerülési értéke az idegen vállalkozó által végzett építési, szerelési munkák értéke, és nem tartalmaz az üzembe helyezés érdekében az üzembe helyezésig felmerült tervezési, szállítási, egyéb munkákat, díjakat?
4. 2014. január 1-jét megelőzően megkötött – ingatlanberuházásra, -felújításra vonatkozó, esetleg már megkezdett pályázathoz kapcsolódó –, de 2014. évre áthúzódó adásvételi szerződések, vállalkozási szerződések esetében mi a rendező elv, a bekerülési értéket a régi vagy az új szabályozás szerint kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés négy alpontban a befektetett eszközök bekerülési értékének 2014. január 1-jétől alkalmazásra kerülő új szabályaival foglalkozik.Ezekre az alpontok sorrendjében adjuk meg a választ.1. Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Iskolai könyvjutalom

Kérdés: Önkormányzatunk a községben működő, de a KLIK fenntartásában lévő általános iskola diákjait jutalmazni szeretné. Van-e ennek olyan formája, ami adó-, illetve járulékmentesen adható? Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.22. b) pontjában szereplő, nem pénzben adott juttatást (például iskolai könyvutalványt) ki és kinek adhat adómentesen?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.22 pont b) alpont alapján adómentesen juttatható a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló részére iskolai könyvjutalom (ideértve a könyvutalványt is), valamint tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Rovatrend

Kérdés: Milyen rovatra kell könyvelni:
– -a saját dolgozónak, nem a munkavégzéséhez kapcsolódóan kifizetett megbízási díjat,
– -az 500 Ft-os, költségátalányként kifizetett belföldi napidíjat?
Ez utóbbi adómentesen fizethető ki vagy van valamilyen adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...ez után 27% szociális hozzájárulási adó terheli a kifizetőt, munkáltatót, melynek számviteli elszámolása a K2 Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó rovaton történik.A magánszemély adó- és járulékterhei: 16% személyi jövedelemadó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Funkciókód

Kérdés: Egy GESZ, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv több köznevelési intézmény működését látja el, továbbá biztosítja az irányító szerv által a GESZ-hez rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági, karbantartási, munkaügyi feladatait. A GESZ és az irányító szerv között munkamegosztási megállapodás jött létre. Milyen funkció­kódon történik a működtetett intézményekben, általános iskolában, gimnáziumban, kollégiumban, szakszolgálatnál, az ott dolgozó munkatársak személyi juttatásának elszámolása? Milyen funkciókódon kell könyvelnünk a GESZ-nél dolgozó munkatársak személyi juttatásait?
Részlet a válaszából: […] ...célok tekintetében és– a befektetési célú tartós részesedésvásárlás tekintetében.A személyi juttatások és kapcsolódó járulékok tekintetében a működtetett intézmények, általános iskola, gimnázium, kollégium, szakszolgálat esetében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Fizetés nélküli szabadság – járulék

Kérdés: Amennyiben a dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér egyéb célból, nem a törvényben nevesített okokból, akkor valóban köteles megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot arra az időszakra, amíg szünetel a biztosítása?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. egyéb rendelkezései alapján sem jogosult, köteles havonta 6810 Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.A fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás, kivéve ha a fizetés nélküli szabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Bekerülési érték

Kérdés: Egy projekt aktiválása esetén az alábbiak közül melyek képezik a bekerülési érték részét: általános menedzsment feladatok, közbeszerzés, tanulmányok és vizsgálatok készítése, szeizmikus vizsgálatok, geofizikai mérések kiértékelése, geológiai, hidrológiai, hőterjedési modell készítése, megvalósulási tanulmány költségei, környezetvédelmi engedélyezési dokumentációk, mérnöki feladatok, műszaki ellenőrzés, tájékoztatás és nyilvánosság költsége, használatbavételi és üzemeltetési engedélyek költségei?
Részlet a válaszából: […] ...legközelebbi érték. Az anyagköltség mellett tartalmazza pl. az építési-szerelési, szállítási szolgáltatások stb. értékét. Az egyéb járulékos költségek, mint pl.: bankgarancia, üzembe helyezésig a biztosítási díj, kamat stb., a jelenleg ismert álláspont szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Bekerülési érték

Kérdés: Az új Áhsz. 16. §-ának (3) bekezdése szerint a vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke a beszerzés, a létesítés áfát nem tartalmazó (továbbiakban: vételár), kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege. Az eszköz vételárát tartalmazó számlában szereplő egyéb (szállítási, kezelési stb.) járulékos tételek nem lesznek részei a bekerülési értéknek? Ingatlan vásárlása esetén nem része az ingatlan bekerülési értékének a megvásárolt ingatlanhoz egyedileg hozzákapcsolható, az üzembe helyezésig felmerült, bizonylattal igazolt földhivatali eljárási díj, egyéb ingatlan-nyilvántartási eljárási díj, értékbecslés, szakértői díj?
Részlet a válaszából: […] ...ingatlan esetén a kártalanítás összege.Mindezeknek megfelelően a vásárolt eszközök vétel­árát tartalmazó számlában szereplő egyéb járulékos tételek, mint pl. szállítási költség, kezelési költség, részei a bekerülési értéknek. Abban az esetben, ha pl....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye az adózásban

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Szja-tv.-ben a reprezentáció fogalmának meghatározásakor azt az előírást, hogy "rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható" – Szja-tv. 3. § 26. pont? Önkormányzatok esetében reprezentá­ciónak minősül-e, és adóköteles a nyilvános rendezvényeken, pl. gyermeknapon, város napján biztosított étel, ital fogyasztása?
Részlet a válaszából: […] ...az nem felel meg a reprezentációra előírt törvényi feltételeknek. Tehát rendeltetésellenes a joggyakorlás, ha a juttató adó- és járulékfizetés szempontjából reprezentációként kezeli a juttatást, holott a valóságban nem a juttató tevékenységével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 17.

Ajándékcsomag újszülötteknek

Kérdés: Önkormányzatunk a következő támogatási rendszer bevezetését tervezi: minden újszülött részére, ahol az édesanya részt vesz a terhesgondozásban a szülést megelőzően, nagyságrendileg kb. 15 000 Ft összegű ajándékcsomagot kíván biztosítani a fentiekben hivatkozott védőnői igazolás becsatolásával, alanyi jogon (nem rászorultság alapján). A támogatás fedezetét a védőnői feladatot ellátó intézményünk vagy az önkormányzat költségvetésében biztosítanánk, a védőnői feladatot ellátó munkavállalók vinnék ki/adnák át az érintetteknek. Önkormányzatunk szerepeltetheti-e ezen ellátási formát "A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló" rendeletében, tekintettel arra, hogy a juttatás feltétele nem szociális jellegű? Amennyiben szerepeltethető a fenti rendeletben, akkor, álláspontunk szerint, ezen juttatásnak semmilyen adó- és járulékvonzata nem keletkezik. Jól gondoljuk? Adhatja-e ez alapján a juttatást az önkormányzat intézménye – fedezet az ő költségvetésében kerülne biztosításra –, vagy mint hatósági ügy fedezetét az önkormányzat költségvetésében kell biztosítani, s a családok részére történő átadásról ennek ellenére a védőnők is gondoskodhatnak? Abban az esetben, ha az önkormányzat nem a szociális rendeletében szerepelteti a fenti ellátást, hanem más egyéb önkormányzati rendeletben, keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...keresztül, a védőnők bevonásával történjen meg az ajándékcsomagoknak az érintett lakosok részére történő kiosztása. Adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik sem az önkormányzat, sem a juttatásban részesülő magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.
1
33
34
35
71