763 talált cikk a járulék kifejezésre

Kérdés: A 2004. évi ingatlanokra vonatkozó bérleti szerződések díjának módosításához – az Áfa-tv. módosulásának megfelelően – kérjük állásfoglalásukat az alábbiakról: – az antennatornyok bérbeadásával kapcsolatban tisztázandó, hogy azok ingatlannak, szerkezetnek, felépítménynek vagy egyéb tárgyi eszköznek minősülnek-e; – az átalánydíjas rezsit tartalmazó bérleti szerződéseknél nincs nevesítve áfakulcs, ugyanakkor a bérbeadót terheli az áfakulcs változásával megnőtt közüzemi szolgáltatások összege. Hogyan lehet a bérleti díjban érvényesíteni az energia és egyéb szolgáltatások megemelt áfakulccsal növelt, előre nem látható összegét? – a 2003. december 31-én bérlők által megfizetett áfás bérleti díj, 2004. január 1-ével kiinduló alap lehet-e, vagy az áfa nélküli bérleti díjat kell az inflációs ráta mértékével megemelni? Az általunk bérbe vett ingatlanok, bérlemények bérleti díjának fizetésekor a problémák azonosak a fentiekkel.

Kérdés: Önkormányzatunknál többször előfordul, hogy a szállítócégek a számlájukban a postaköltséget nem tüntetik fel (pl. könyv, kis értékű tárgyi eszközök beszerzése esetén). Elfogadható-e bizonylatnak a postai utánvétes kísérőlevél, amin fel van tüntetve a postai díj, vagy minden esetben kérni kell a postaköltség számlázását? A posta nem ad számlát, hiszen nem ő az értékesítő.

Kérdés: Hogyan alakulnak az importáfa szabályai 2004. május 1-je után?

Kérdés: Az iskola tantestülete kirándulást szervezett külföldre. A kirándulás költségeinek egy részét intézményünk fizeti ki (utazási költség, szállásköltség). A kiránduláson nem vesz részt minden pedagógus. A kifizetett költségekből milyen adót és járulékot kell fizetnie az iskolának vagy a pedagógusnak?

Kérdés: 1997-ben 1 évre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesítettünk egy amerikai állampolgárral angol nyelv tanítására. 1998. tavaszi szünetében váratlanul hazautazott, és nem jött vissza többé. Az utolsó havi munkabérét ezért nem vette fel. A nettó munkabérét azóta is nyilvántartjuk a 39221-es főkönyvi számlán. A munkavállalóval azóta sem tudtuk felvenni a kapcsolatot, otthoni bankszámláját nem ismerjük. Szeretnénk rendezni számvitelileg a nettó munkabért. Egyéb bevételként könyvelhetjük-e a fel nem vett munkabért, ha remény már nincs arra, hogy a munkavállalónak kifizessük?

Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?

Kérdés: A 8/1983. EüM-PM együttes rendelet szerint működéshez kapjuk a támogatást, mert az intézményben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatunk. A támogatást havonta, utólag igényeljük az APEH-on keresztül. Az igénylés alapja a bedolgozók részére kifizetett bér. A dotációt teljes egészében a bedolgozók foglalkoztatásához használjuk fel (bér és járulékai, dologi kiadások, szakmai anyag vásárlása, kisebb részben energia- és működési költségek). A dotáció államháztartási támogatásnak minősül-e, és kell-e arányosítani?

Kérdés: Intézményünk rendelkezik kollektív szerződéssel, amely rögzíti a költségtérítésben részesülők körét, így az adózási kötelezettség a munkáltatót terheli. A kollektív szerződés azonban nem rögzítheti az igazgató költségtérítéseit, mivel arról a polgármester rendelkezett, és ő engedélyezte a térítés mértékét. Szabályosan járunk-e el, ha továbbra is az intézmény akarja fizetni a költségtérítés utáni adó- és járulékterheket, és nem az igazgató?

Kérdés: Logopédusunk által végzett munkát – általa kiállított – számla ellenében fizetjük ki. Utazási költségét – saját gépkocsit használ – belföldi kiküldetési rendelvényen térítjük. Mivel logopédusunk "7"-es adószámmal rendelkezik, kell-e adóelőleget és járulékokat vonnunk az általa kiállított számla összegéből? Az utazási költséget helyesen fizetjük-e ki?

Kérdés: Önkormányzati képviselő 2004. évi tiszteletdíját felajánlja egy alapítvány részére. A számfejtőnek mi a teendője? A bruttó vagy a nettó tiszteletdíjat kell-e utalni a megadott alapítvány számlaszámára? Ebben az esetben kell-e járulékot fizetni a tiszteletdíj után? Mindezt hogyan kell könyvelni?