Önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetés

Kérdés: Amennyiben dolgozóink részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, mint munkáltató befizetést teljesítünk, akkor a befizetés összegét figyelembe kell-e venni az adójóváírásra való jogosultság megállapításánál? Érvényesíthet-e a munkavállaló valamilyen adókedvezményt a befizetés után?
Részlet a válaszából: […] ...juttatásnak minősül, amely után a munkáltatót terheli a 44 százalékos személyi jövedelemadófizetési kötelezettség és az egyéb járulékterhek. Ez utóbbi esetben sem kell az adójóváírásra való jogosultsági határösszegbe beszámítani az 50 000 forint feletti részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Munkáltató által tévesen megállapított személyi jövedelemadó helyesbítése

Kérdés: Meghatározott körülmények esetén a munkáltató állapítja meg a dolgozója jövedelemadóját. Hogyan korrigálható, ha esetleg tévedett?
Részlet a válaszából: […] ...levonás, illetőleg az egyéb levonandó adóhátralék együttes összege nem haladhatja meg az esedékes egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint adóelőleggel csökkentett havi munkabér 15 százalékát. Ha a munkáltató a fent jelzett szabályra tekintettel nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

Természetbeni étkezési hozzájárulás mértéke

Kérdés: Főzőkonyhával rendelkezünk, dolgozóink természetbeni étkezési hozzájárulásban részesülnek. A hozzájárulás mértéke 2003. január 1-jétől 2200 Ft-ról 4000 Ft-ra emelkedett, de a dolgozóknak nem kell kevesebbet fizetniük, a térítési díj változatlan maradt. Az élelmezésvezető szerint a nyersanyagnorma nem változott, ezért nem látszik a fizetendő térítési díjon a hozzájárulás mértékének változása. Jogos-e a dolgozók reklamációja? Hogyan érvényesíthető a hozzájárulás emelése, hogy a dolgozók ne érezzék magukat hátrányban?
Részlet a válaszából: […] ...módjában áll, javasolható, hogy havi 4000 forint értékű étkezésről ingyenesen gondoskodjon, hiszen ez a juttatás adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.

A telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalom

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?
Részlet a válaszából: […] ...áfa hatálya alá tartozó szolgáltatásként köteles továbbszámlázni, melynek adómértéke 25 százalék [amennyiben nem kapcsolódik járulékos költségként az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdés b) pontja szerint más adómértékű szolgáltatáshoz]. Következésképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése

Kérdés: Hogyan számolható el az önkormányzattal jogviszonyban nem álló külső személy kiküldetése? Ha költségtérítést fizetünk neki, kell-e belőle szja-t vonni? Terheli-e tb-fizetési kötelezettség? Milyen bizonylattal köteles elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a közterheket meg kell fizetnie.Amennyiben a juttatás nem biztosított részére történik, akkor az után társadalombiztosítási járulékot természetesen nem kell a juttatónak fizetnie. Abban az esetben azonban, ha a juttatás adóköteles, és annak jövedelemtartalma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Munkaruha-hozzájárulás adókötelezettsége

Kérdés: Egészségügyi intézményünk a kollektív szerződésben a védőnő, gondozónő, fizikai dolgozó munkakörökben munkaruha-hozzájárulást állapított meg (felsőruha, cipő). Ha a dolgozó az intézmény nevére szóló számlával igazolja a vásárlást, kifizethető-e az összeg a munkáltatót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja alapján a természetbeni juttatások közül adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. A munkaruha-juttatás adómentessége akkor valósul meg, ha a már hivatkozott melléklet 9.2 b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Saját dolgozónak adott ajándékutalvány

Kérdés: A reprezentációban kell-e elszámolni a saját dolgozónak adott évi 500 forintos adómentes ajándékutalványt? A TÁH jutalom jogcímen terheli vissza.
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásnak minősül, ami után a munkáltatónak 44 százalék személyi jövedelemadót, 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetnie.Az utalvány – értékétől függetlenül – nem tekinthető jutalomnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Tanárok díjazása munkakörükbe nem tartozó képzésben való oktatásért

Kérdés: Intézményünk szakképző iskola. Az alapképzettségen kívül különböző tanfolyamokat, esti, levelező képzéseket szervezünk. Az iskolában alkalmazott tanároknak ezeken a képzéseken végzett munkájukért milyen díjazás fizethető? Kaphatnak-e megbízási díjat, illetve kiállíthatnak-e számlát az oktatásról?
Részlet a válaszából: […] ...az intézménynek az általuk kiállított számla ellenében kifizetett összegből adóelőleget levonniuk nem kell. A társadalombiztosítási járulék megfizetése sem terheli ilyen esetben az intézményt.Abban az esetben azonban, ha a pedagógusok megbízási szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Főszolgáltatáshoz kapcsolódó mellékszolgáltatás adómértékének megítélése

Kérdés: A továbbszámlázott tevékenységek esetében a főtevékenységhez kapcsolódó, más adókulcs alá tartozó szolgáltatás felveszi-e az alaptevékenység adókulcsát? Pl. költségvetési intézmény kiadványt értékesít, amelyet 12 százalékos áfa terhel. A számla tartalmaz postaköltséget is, amely adómentes tevékenység. A postaköltséget terheli-e a 12 százalékos áfa?
Részlet a válaszából: […] ...(a megrendelő javára) rendel meg, s melyet úgy kell tekinteni, mintha a társaság ténylegesen maga nyújtaná. Ez utóbbi szolgáltatás járulékosan kapcsolódik az intézmény által végzett értékesítéshez (kiadványértékesítéshez).Az Áfa-tv. 22. § (3) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

Üres álláshely értelmezése

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?
Részlet a válaszából: […] ...illeti meg az az összeg, amely a tartósan, 4 hónapot meghaladó üres álláshely személyi juttatási előirányzata és munkaadókat terhelő járuléka volt.A kérdéses 4 hónap meglétének tényét folyamatában kell vizsgálni, annak éves viszonylatban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.
1
70
71
72
73