Kötelezettségvállalás összeférhetetlensége

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetve az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Fizikai típusú egészségügyi szolgáltatások

Kérdés: Az Áhsz. szerint a K336-ra Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatások kerülnek. Ezen a rovaton kell elszámolni:
a) azoknak az egyébként jellemzően az államháztartás által kibocsátott komplex szolgáltatásoknak – így különösen egészségügyi, oktatási (az informatikai oktatás kivételével), szociális, útüzemeltetési, környezetvédelmi szolgáltatások – a vételárát, amelyeket államháztartáson kívüli szervezetek, személyek teljesítenek, és
b) más szellemi jellegű tevékenység szolgáltatásvásárlással történő ellátása miatt fizetett vételárakat, így különösen a tervezői, tanácsadói, ügyvédi, jogi segítői, fordítói, közjegyzői, közbeszerzési irodai díjakat.
Eddig én úgy értelmeztem, hogy csak a szellemi szakmai tevékenységeket soroljuk ide. Most elbizonytalanodtam, ugyanis az a) pontban nem nevesíti azt, hogy szellemi szolgáltatás. Mivel az a) pont az egészségügyi komplex szolgáltatásokat is a K336-ra sorolja, felmerült bennem a kérdés, hogy csak a szellemi tevékenységek tartoznak ide? Vagy esetleg a fizikai egészségügyi jellegű szolgáltatások is (pl. mikrobiológiai vizsgálat besorolásában bizonytalan vagyok, hogy az K336 vagy K337)? Jelenleg az a) pont szerint ide könyveljük pl. a véradás szervezését, a számlás (nem közalkalmazott) orvosokat stb. A törvényalkotó célja valószínűleg az volt a K336-ra történő dologi kiadásból való átsorolás tilalma esetében (csak a K1 Személyi juttatásokból lehet megemelni), hogy lekorlátozza a beszámlázásokat. Kérdésem, hogy a fizikai típusú egészségügyi szolgáltatások is a K336 Szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásokra kerülnek vagy nem?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi hivatkozás a komplex szolgáltatás megvásárlása esetében a K336 rovaton történő elszámolást írja elő.A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 3/A. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető). Behajthatatlan továbbá az a követelés is, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Önkormányzatiilleték-bevételi számla

Kérdés: Önkormányzatunk évtizedek óta tart fenn illetékbevételi számlát. A jelenleg hatályos rendeletek alapján milyen bevételek fogadására használhatjuk ezt a bankszámlát?
Részlet a válaszából: […] ...Ket. hivatkozott jogszabályhelye alapján a képviselő-testület ezt a hatáskörét a polgármesterre, a bizottságára, a társulására vagy a jegyzőre ruházhatja át. Ha a jegyzőre ruházzák át a hatáskört, akkor a bevétel a hivatalt illeti meg, de ha a képviselő-testület vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] ...is ebben az esetben kell kiállítania az átadónak. Ha nincs áfafizetési kötelezettség, akkor a megállapodás és az átadás-átvételi jegyzőkönyv lehet a könyvelés alapja. Ha számlát kell kiállítani, akkor az átadott eszköz piaci értéke plusz áfa lesz a számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Mezőőri járulék könyvelése

Kérdés: Mezőőri járulékot hova kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jogosult. Egyes adók módjára behajtandó köztartozások többek között:– önkormányzat által állami adóhatóságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Közművelődési intézmény gazdasági vezetőjének és ügyintézőjének illetménynövekedésre való jogosultsága

Kérdés: A Kjt. 66. §-a értelmezésében szeretnénk segítséget kérni.
Intézményünk (múzeum) gazdasági vezetője az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma gazdálkodási szakon,
– főiskolai diploma kommunikációs szakon (PR-szakirány),
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség,
– bér- és társadalombiztosítási ügyintézői végzettség,
– adótanácsadói végzettség.
Gazdasági ügyintézőnk (akinek munkaköri leírásában szerepelnek könyvtárral kapcsolatos feladatok is) az alábbi képesítésekkel rendelkezik:
– főiskolai diploma könyvtári szakon,
– államháztartási és vállalkozási mérlegképes könyvelői végzettség.
A két dolgozó mely szakképesítéseit lehet beszámítani az illetménybe?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagyb) gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői vagy az Szt. 150. §-ának (1) és (2) bekezdései szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Közcélú adomány

Kérdés: Önkormányzatunk részére egy kft. szobrot adományozott, amit a társaság maga készített, az általa vásárolt alapanyagból. A szobor felállítására köztéren kerül sor. A felek közjegyzői okiratba foglalták, hogy az adomány közcélú. Kell-e számlát kiállítani az adományozásról, vagy elegendő az erről szóló közjegyzői okirat? Ha szükséges a számla, adómentesen vagy áfásan kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 259. §-ának 9/A. pontja határozza meg a közcélú adomány fogalmát. E szerint e törvény alkalmazásában közcélú adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, az oktatási intézmény részére az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Besorolás ügyviteli és érdemi ügyintézői feladatok egy munkakörben történő ellátása esetén

Kérdés: A helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában dolgozó ügykezelő fő munkaköre szerint jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el a képviselő-testület ülésein, bizottsági üléseken, illetve elkészíti a jegyzőkönyveket, határozatkivonatokat. Részben a feladatai közé tartozik az anyakönyvvezetői feladatok ellátása is. Végzettsége gimnáziumi érettségi, gyors- és gépíró szakiskola, számítógép-kezelő (használó) OKJ 33 4641 01 szakképesítés, valamint anyakönyvi szakvizsga. Besorolható-e II. besorolási osztályba az előbb említett munkakörrel és végzettséggel rendelkező köztisztviselő?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. alapján a közszolgálati tisztviselők az ellátott munkaköri feladatok jellege alapján lehetnek – többek között – köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők. A besorolás és előmenetel szempontjából is eltérő szabályok vonatkoznak a két személyi körre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Ugyanazon gazdasági eseménynél lehet-e ugyanaz a személy a pénztárellenőr és a pénzügyi ellenjegyző?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi ellenjegyző a kötelezettségvállalási folyamatban szereplő személy. A pénzügyi ellenjegyző elsőként ír alá, majd csak ezt követően a kötelezettségvállaló. A kötelezettségvállalás akkor tekintendő szabályosnak, érvényesnek, ha az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
13
14
15
35