345 cikk rendezése:
251. cikk / 345 Polgármesteri hivatal gazdasági ügyintézőjére vonatkozó képesítési előírások
Kérdés: Az új Ámr. szerinti képesítési előírásokkal kapcsolatban tenném fel kérdésemet. Iskolai végzettségem közgazdasági érettségi, közgazdász gazdasági informatika szakon főiskolai diploma, illetve OKJ-s mérlegképes könyvelői szakképesítés vállalkozói szakon. 1997 júliusától dolgozom polgármesteri hivatalnál köztisztviselőként, gazdálkodási területen, a diplomát 2004. év végén, a mérlegképes szakképesítést 2007 áprilisában szereztem meg. 2010 májusában vettek fel a regisztrált mérlegképes könyvelők névjegyzékébe, mivel a hároméves gyakorlat is szükséges a regisztrációhoz. A polgármesteri hivatalnál mint gazdálkodási ügyintéző dolgozom, végzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat (könyvviteli feladatok, kontírozás, beszámolókészítés stb.), de vezetői kinevezésem nincs. A hivatal végzi az önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait a munka- és bérügyi feladatok kivételével. Kérdésem, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.) 18. § (1) bekezdése szerinti képesítési előírás vonatkozik-e rám, vagyis szükséges-e a mérlegképes könyvelő államháztartási szak elvégzése, vagy az csak az új kinevezésekre értendő, illetve hogy polgármesteri hivatal esetében ki minősül gazdasági vezetőnek, amennyiben nincs arra vonatkozóan konkrét kinevezés?
252. cikk / 345 Internetszámla megtérítése
Kérdés: 2010. évi cafeteriarendszerben internethasználatot is megjelöltem. A mellékelt számla alapján kérem válaszukat, mivel a körjegyző a számla kifizetését 2010-ben nem engedi, arra hivatkozva, hogy a számlázott időszak előző év, pedig elöl a teljesítési idő 2010. 02. 04. Elfogadható, illetve kifizethető-e 2010. évi cafeteriakeretemből a mellékelt számla? A jegyző logikája szerinti kifizetés esetén minden évben 2 havi (11-12. hónap) internetszámlát nem tudok érvényesíteni, pedig elöl a teljesítés 01-02. hó.
253. cikk / 345 Könyvviteli szolgáltatást nyújtók regisztrációja
Kérdés: 2004-ben szereztem közgazdászdiplomát a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalkozási szakán Sopronban, 5 éves egyetemi képzés után. 2004 óta dolgozom egy körjegyzőség gazdálkodási előadójaként, én végzem a könyvvezetési-beszámolókészítési feladatokat. 2009-ben megpróbáltam mérlegképes könyvelőnek regisztrálni, de elutasító választ kaptam, arra való hivatkozással, hogy nem tanultam számvitelszervezés tantárgyat. Mindenhol azt olvasom, hogy a felsőfokú pénzügyi végzettség 2012. december 31-ig önmagában elegendő a mérlegképes regisztrációhoz. Akkor hogy is van ez? Az 5 éves egyetemi képzés és 5 év gyakorlat nem elegendő a regisztrációhoz? Illetve van ilyenkor lehetőség különbözeti vizsgára, ugyanis számvitelelemzés-pénzügy szigorlatom és minden egyéb tantárgyból a vizsgáim megvannak? Lehet szervezésből külön vizsgázni?
254. cikk / 345 Pénzügyi-gazdasági feladatokat ellátó személyek
Kérdés: Kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.) 19. §-ában meghatározott képesítési követelményeknek megfelel-e a Széchenyi István Egyetem, Győr, jogi és gazdálkodási szakán szerzett, "gazdálkodási szakon közgazdász" pénzügyi szakirányú főiskolai oklevél. Amennyiben igen, hogy lehet a szükséges regisztrációs kódot igényelni?
255. cikk / 345 Saját személygépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Körjegyzőségünkön a körjegyző az éves költségvetési előirányzat erejéig havonta, egyenlő mértékben fizetett költségátalányt kap személygépkocsijának hivatali célú használata után. A körjegyző saját maga vezeti a költségelszámolását (útnyilvántartás), engedéllyel rendelkező programot felhasználva. A körjegyző és az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester évente megállapodásban rögzítik a költségátalány kifizetésének rendjét (idejét, kifizethető havi maximális mértékét, elszámolások rendjét). Köteles-e a körjegyző a költségátalány kifizetésekor bemutatni a költségelszámolását, vagy elégséges a megállapodásban foglalt nyilatkozata, hogy erről ő gondoskodik? Hivatali előfizetésben lévő rádiótelefon alkalmazott által történő értékkorlátos vagy korlátlan használatának helyi szabályozásakor mire kell ügyelni?
256. cikk / 345 Közalkalmazott besorolása
Kérdés: Egy költségvetési intézményben dolgozom, mint pénzügyi, gazdasági ügyintéző. Mostanra az egyre növekvő feladatok között titkárnői feladatokat is el kell látnom, mint pl. jegyzőkönyvvezetés, iratok rendszerezése, postázás összefogása stb. Jelenlegi besorolásom "D". Iskolai végzettségeim: – képesített könyvelő (közgazd. érettségi) 1980, – alapfokú államilag nyelvvizsgához kötött irodavezető (54-3439-01) 2003. Kérdésem, kérhetem az "E" osztályba sorolásomat?
257. cikk / 345 Reprezentáció
Kérdés: A reprezentációs jellegű kifizetések, elsősorban élelmiszer-beszerzések esetében szükséges-e, s ha igen, milyen dokumentumokkal (pl. jelenléti ív, fénykép, meghívó) alátámasztani a hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény, továbbá állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás megvalósulását, illetve a résztvevők létszámát? Amennyiben nem állnak rendelkezésre megfelelő dokumentumok, vagy a létszám nem volt meghatározható, s így az arányos költségelszámolás nem bizonyítható, a természetbeni juttatásként történő adóztatás (szja, tb-járulék) megfelelő eljárás-e, vagy ez esetben a költségek elszámolására nincs lehetőség?
258. cikk / 345 Munkába járás új szabályai
Kérdés: A 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet újraszabályozta a munkába járás költségtérítését. A szabályozás nem kezel a gyakorlatban tipikus helyzeteket. 1. A rendelet 4. § a)-c) pontjaiba nem tartozó esetekre van-e lehetőség helyi szabályozásra? Például mit lehet tenni akkor, ha a dolgozó nem mozgássérült, de egészségi állapotánál fogva nem bírja a tömegközlekedési eszközt igénybe venni? 2. Hogyan lehet kezelni azokat, akiknek gyakran vagy eseti jelleggel a munkavégzésükhöz saját gépkocsit kell használniuk (pl. körjegyzőséghez tartozó településeken ügyfélfogadás tartása érdekében)?
259. cikk / 345 Gazdasági szervezet
Kérdés: Milyen megoldás létezhet gazdasági szervezet tekintetében egy körjegyzőséghez tartozó, nem székhely önkormányzat esetében, amely önkormányzatnak csak egy óvodája van, ami önállóan működő költségvetési szervként működik, és az irányító szerv irányítása alá nem tartozik egyetlen olyan költségvetési szerv sem, amely gazdálkodó szervezettel rendelkezik?
260. cikk / 345 Kisebbségi önkormányzatok
Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?
