Vezető túlórája

Kérdés: Vezető besorolású köztisztviselő októbertől áprilisig rendkívül sok túlórát kénytelen ellátni. A munkáltató ezt nem veszi tudomásul, írásban pedig azért nem írja elő a túlórát, mert a vezető köztisztviselőt úgysem illeti meg díjazás annak ellenértékeként. Semmilyen korlátja nincsen az ilyen típusú túlóráztatásnak? Kérhető-e a munkáltatótól az, hogy írásban rendelje el a túlmunkát?
Részlet a válaszából: […] ...a vezető esetében is) aheti munkaidő negyven óra, mely hétfőtől csütörtökig 8-16.30 óráig, pénteken8-14 óráig tart. Amunkáltatói jogkört gyakorló vezető a köztisztviselő munkaidő-beosztásátettől eltérően is meghatározhatja, de a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 2.

Rokkantnyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: 2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.
Részlet a válaszából: […] ...az a tény, hogy a jubileumi jutalom alapjában különbözik más jutalomtól.Míg ugyanis egy jutalom általában a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdésnekszámít, addig ha a közalkalmazott a jubileumi jutalomra jogosító feltételeketmegszerzi, részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Közalkalmazott fizetés nélküli szabadsága

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...amunkáltató. Minthogy az igény nem alanyi jogon, hanem a munkavállaló kérelménekfüggvényében merül fel, a munkáltató a mérlegelési jogkörében eljárvaméltányossági alapon jogosult fizetés nélküli szabadság engedélyezésére.Tekintettel arra, hogy sem az Mt., és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Önálló adóalanyiság kérdése

Kérdés: Önkormányzat intézménye vagyunk. Hozzánk tartozik 6 részben önálló intézmény, 1 adószámmal és 1 számlaszámmal rendelkezünk. A részben önálló intézmények alapító okiratuk szerint önálló jogi személyként működő, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek. Előirányzatok feletti részjogkörük a személyi juttatások kiemelt előirányzatára terjed ki, más előirányzatok felett rendelkezési jogosultsággal nem bírnak. A részben önálló intézmények önálló adóalanyok-e?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági önállóság, az önálló jogalanyiság és az önállóadóalanyiság három különböző fogalom, így nem minden esetben fedik egymást.Nézzünk meg részletesebben, mit takar a három fogalom.Önálló jogalanyiság azt jelenti, hogy a konkrét szervezet ajogok és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 20.

Pedagógus szakpótlékai

Kérdés: Az iskola gazdasági igazgatója szerint a pedagógust a nyári szabadság időtartama alatt nem illetik meg a szakpótlékok, egészen a tanítás kezdetéig, hivatkozással arra, hogy "az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítést munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítsa." Ebből pedig az következne, hogy a szakpótlék csak a szorosan vett munkaidőben jár, a nyári szabadság idejére nem. Kérem állásfoglalásukat a Kjt. 66. § (2) bekezdés a)-b) pontjának értelmezésére, mert álláspontom szerint a szakpótlék a garantált bérhez tartozik, s az az előző év munkája alapján augusztus végéig jár.
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő munkára igénybe vehet. Garanciális szabály,hogy nem bármilyen, a munkáltató által maga megállapított munka miatt élhet ezenjogkörével, hanem kizárólag olyan tevékenység okán, mely kormányrendeletben,illetve miniszteri rendeletben került meghatározásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony keretébenláthatja el. A munkaviszony és a megbízási jogviszony létesítésének feltétele,hogy a munkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye, illetve a kétszerződő fél elválasztható legyen egymástól. Amennyiben a kft.-nek két 50-50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Illetménynövekedés

Kérdés: Iskolánk gazdasági vezetője 1990-ben végzett a számviteli főiskolán. 2003-ban regisztráltatta magát, mint mérlegképes könyvelő. Jár-e a számviteli főiskola és a mérlegképes könyvelői felsőfokú végzettség alapján a Kjt. 66. § (2) bekezdése szerinti 5%-os illetménynövekedés?
Részlet a válaszából: […] ...esetben (pl. a képesítés megszerzése szerepelt-e a kinevezésében,illetve a hasznosulás mértékének megítélése is a munkáltató jogkörébe tartozókérdés?).Ezen kérdések konkrét vizsgálata adhat választ arra, hogyjogosult lesz-e a közalkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Jogviszony megszüntetése

Kérdés: 1947. 03. 03-án születtem, 2004. 06. 24-én 36 éves munkaviszonnyal előrehozott öregségi nyugdíjba mentem. Azóta is folyamatosan dolgozom. A 35 éves jubileumi jutalmat 2003 októberében kaptam meg. Úgy tervezem, hogy 2006. 07. 01-jével abbahagyom a munkavégzést. Mit kell tennem, illetve milyen juttatásokra leszek jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...kényszerítheti ki a munkáltató általi felmentését. Ez persze nem zárja kiazt a lehetőséget, hogy a munkáltató – mérlegelési jogkörében – éljen ezzel alehetőséggel. A munkáltatók nem szoktak elzárkózni ettől, s vélelmezzük, hogyjelen esetben is, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Felmentés esetén járó juttatások

Kérdés: Körjegyzőségen dolgozom köztisztviselőként, 43 éves munkaviszonyom van. 2005. 11. 15-én betöltöm a 62. életévemet, és ettől a naptól fogom kérni nyugdíjazásomat. A munkáltató szóbeli tájékoztatása alapján a felmentési időt 2005. májusban kiadja, s teljes egészében mentesít a munkavégzés alól. Ha a munkáltatóm nyugdíjba vonulásom előtt – nem közös megegyezéssel – felment a munkavégzés alól, jár-e a végkielégítés? Jár-e 2005. 11. 15-éig időarányosan fizetett szabadság, ruházatiköltség-térítés, 13. havi illetmény?
Részlet a válaszából: […] ...felmentési idő is.Ennél korábbi időszakban ugyanis még nem állnak fenn a felmentés jogszabályifeltételei. A munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó döntés, hogy ezenidőtartamból csak három hónapra vagy ennél hosszabb időtartamra – akár a teljeshat hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Nem önálló költségvetési intézmények áfarendszerbeli megítélése I.

Kérdés: A költségvetési intézmények áfamegítélésénél esetenként problémát okoz, hogy a részben önálló, teljes jogkörű költségvetési szerv nem rendelkezik önálló adószámmal, a bevallásokat az öszszesített adatok alapján az önálló költségvetési szerv készíti el, a bevalláson és a befizetésen az önálló intézmény adószáma szerepel. A pénzforgalom bonyolításához csak az önkormányzati önálló intézmény rendelkezik bankszámlaszámmal, a részben önálló nem. Helyes gyakorlatként kell-e kezelni a fentebb leírt megoldást, vagy az Áfa-tv. alapján az önálló gazdálkodást folytató, részben önálló intézménynek külön adószámmal kell vagy lehet rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az önálló és részben önálló intézmények esetén meg kellkülönböztetni a gazdasági és a jogi értelemben vett önállóságot. Bizonyosköltségvetési szervek (ilyen pl. az óvoda, az iskola) jogilag önálló jogiszemélyek, csak gazdaságilag nem tekinthetők önállónak. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
17
18
19
21