706 talált állásfoglalás a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Köztisztviselőnk 2007 augusztusa óta nyugdíjas. Köztisztviselői jogviszonya nem szakadt meg. 2008. május 1-jétől felmentését kezdi meg nyugdíjazása miatt. Milyen juttatások illetik meg? (Munkaviszonya 39 év.)

Kérdés: Az önkormányzat rendeletében keresetkiegészítést határozott meg az intézményeinél meghatározott vezetői beosztást betöltő közalkalmazottak részére, az adott vezetői beosztás tényleges fennállásáig. A juttatás megállapítására munkáltatói döntésen alapuló kiegészítésként került sor. Amennyiben intézményünknél munkáltatói jogutódlás következik be, az érinti-e a keresetkiegészítést, a jogutód munkáltató elvonhatja-e azt?

Kérdés: Oktatási intézményünknél egyházi személyek is tanítanak – főállásban –, akik munkájukért bruttó 69 000 forint munkabért kapnak havonta. Sajnálatos módon 2008. évben az új bérprogramunk nem tudta "értelmezni" az ő jogviszonyukat, emiatt nem történt részükre bérszámfejtés annak ellenére, hogy munkaviszonyuk nem szűnt meg. Az adóbevallást – természetesen – így küldtük be, hisz nem sikerült számukra bért számfejteni, tehát a bevallásban nulla forint szerepelt. Szeretném megjegyezni, hogy az egyházi személyek részére nekünk csak szja-levonási és megfizetési kötelezettségünk van, mert a járulékokat és az ehót központilag rendezi a Magyar Katolikus Egyház a mindenkori minimálbér összegéig. Kérdésem a következő: Február hónapban kifizettük "duplán" az egyházi személyek részére a munkabért – tehát bruttó 138 000 forintot, az szja-t levontuk, megfizettük (igaz, az adójóváírást csak egyszer vehetjük figyelembe, emiatt adójuk is magasabb lett) az adóbevallásban – nyilvánvalóan – ez az összeg szerepel. Kell-e önrevízióval élni mindkét hónapra vonatkozóan (januárra, februárra), hogy "helyére kerüljenek" az adók, járulékok, vagy rendben van ez így? A bevallásunkban ugyan csak az szja-ról tudnék javítást elvégezni.

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?

Kérdés: 1955. május 19-én születettek beléphetnek-e a prémiumévek programba? Valóban meghosszabbították a programot 2009-ig?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Intézetünkben a bérprogram évek óta a szellemi termékek (szoftverek) között szerepel a nyilvántartásban. Helyes-e, ha továbbra is a szellemi termékek között tartjuk nyilván, vagy mindenképp át kell vezetni a vagyoni értékű jogok közé? A következőkben minden szoftverterméket a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, vagy adott esetben a szellemi termékek közé továbbra is besorolható?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Vállalat: 1969. 11.10.-1972. 03. 20., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 2. Vízügyi Közműép.: 1972. 03. 23.-1972. 09. 30., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Szövetkezet: 1972. 10. 02.-1974. 01. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Szövetkezet: 1974. 01. 17.-1974. 06. 15., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 5. MGTSZ: 1974. 06. 18.-1977. 01. 23., a megszűnés módja: áthelyezés; 6. Tanács: 1977. 01. 24.- 1978. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 7. Tanács: 1979. 01. 01-1983. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 8. Költségvetési intézmény: 1984. 01. 01.-1990. 10. 31., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 9. Munkanélküli: 1991. 01. 29.-1991. 04. 21; 10. Költségvetési intézmény: 1991. 04. 22-től. Mely időszakok vehető figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Óvoda: 1975-1977., a megszűnés módja: áthelyezés; 2. Tanács: 1977-1978., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Egyetem: 1978-1997., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 4. Munkanélküli: 1997-1998; 5. Költségvetési intézmény: 1998-tól. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Kórház: 1983. 08. 15.-1985. 08. 28., a megszűnés módja: felmondás a dolgozó részéről; 2. Tanács: 1985. 09. 11.-1986. 05. 31., a megszűnés módja: munkaviszony megszűnt; 3. Tanács: 1986. 06. 01.-1989. 12. 31., a megszűnés módja: áthelyezés; 4. Költségvetési intézmény: 1990. 01. 01-jétől. Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor fizethető ki a 25 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Amennyiben az érettségi, illetve szakmai vizsgáztatás során a vizsgabizottság tagjának, a vizsgabizottság munkáját segítő tanárnak, illetve felügyelő tanárnak az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló személyt bíznak meg, a részére a jogszabály alapján járó díjazás (pl. ha szellemi tevékenységet végző magánszemély állít ki számlát) kifizethető-e számla ellenében, vagy csak megbízási díjként számfejtve? Akadálya lehet-e a kifizetésnek az, hogy a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet tiltja saját dolgozónak a munkakörébe tartozó feladatokra szerződéssel díj kifizetését?