1728 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: A Gazdasági Ellátó Szervezetek tekintetében a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet tartalmaz a közalkalmazotti jogviszony vonatkozásában végrehajtási szabályokat. E rendelet azonban nem tartalmaz előírásokat a közalkalmazotti illetménynövekedést illetően, így a "további" szakképesítések hasznosításának mértékére sem. Ha a szakközépiskolai érettségi bizonyítványban a vállalati tervező, könyvelő statisztikus szakképesítés fel van tüntetve, adható-e illetménynövekedés? A társulási munkaszervezetben dolgozó belső ellenőröknek a főiskolai, egyetemi (közgazdász, jogász) végzettségen túli további mérlegképes könyvelő, illetve adótanácsadó felsőfokú szakképesítésre adható-e illetménynövekedés? A további szakképesítés mindkét esetben szerepel a kinevezésben.

Kérdés: Egyéni vállalkozónak 2008. március 31-én megszűnt a 36 órát meghaladó munkaviszonya. 2008. április 1-jétől passzív jogon táppénzen van. Mikor kell az APEH felé bejelenteni főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, és mikortól kell a járulékait bevallani mint főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, legalább a minimálbér után?

Kérdés: Közművelődési intézményünk egyik dolgozója kapott egy végzést a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól, melyben öregségi nyugdíj ügyben arányos nyugdíjelőleget állapítottak meg részére. Ez a végzés hivatalosan nem került a munkáltató kezébe, a dolgozó nem tájékoztatta őt arról, hogy ilyen irányú kérelmet nyújtott be. A Tny-tv. 73. §-a alapján: Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani. Kérdésünk, hogy a dolgozó ezen esetben kimeríti-e a Kjt. 37/B. §-ban említett nyugdíjasnak minősülés esetét, ami felmentési indok?

Kérdés: Intézményünkben önkormányzati átszervezés miatt csoportösszevonásra, ennek következményeként létszámleépítésre kerül sor. A munkavállaló, akinek a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, véleményem szerint jogosult a prémiumévek programba történő bekapcsolódásra. Női munkavállalóról van szó, aki 1953. 07. 18-án született, 2 gyermeke van. Munkaviszonyának kezdete 1971. 06. 21., állami gazdaságban dolgozott 1971. 08. 15-ig. 1971. 09. 09-től általános iskolában tanító. 2008 júniusában rendelkezni fog 37 év szolgálati idővel. Jogosult-e a kolléga bekapcsolódni a prémiumévek programba? Csak akkor kell-e felajánlani számára a lehetőséget, ha az ő munkaviszonyát szüntetném meg felmentéssel, vagy egyébként is? Mennyi lenne az illetménye, és változna-e annak minősítése adójogi, illetve társadalombiztosítási szempontból? Jár-e számára 13. havi illetmény, vagy csak az étkezési hozzájárulás 30%-a illetné meg? Mennyi időre szóló határozott idejű jogviszony jönne létre esetében? Jár-e neki akkor felmentési idő, ha eléri az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt? A munkaügyi központtal neki is kellene-e kapcsolatot tartania, vagy ez csak a különleges foglalkoztatási állományra vonatkozó szabály?

Kérdés: Önkormányzatunk, illetve intézményeink esetében nem tudjuk eldönteni, hogy a különböző rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódóan biztosított vendéglátás (étel, ital), utazás mikor tekinthető reprezentációnak, és mikor reprezentáció körébe nem tartozó adóköteles természetbeni juttatásnak. (Pl. nőnapi étel-, italfogyasztás saját munkavállalók részére; kiránduláson saját munkavállalók részére étel-, italfogyasztás, utazás; iskola, óvoda születésnapjára, karácsonyra, farsangra édesség, üdítő, torta a gyerekeknek; iskolában szülői munkaközösség értekezletére üdítő, pogácsa; városi kórusfesztiválon, városi kiállításmegnyitón étel, ital fogyasztása stb.)

Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Kérdés: Az előzetes információk alapján a továbbiakban egy nonprofit kft. fogja üzemeltetni a városi sportcsarnokot. Amennyiben a közalkalmazott dolgozó úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja elfogadni a kft.-ben felajánlott ugyanazon munkakört és bért, kötelező-e kifizetni a végkielégítést és a felmentést, vagy csak a végkielégítést (Kjt. 25/A. §)?

Kérdés: A közalkalmazott 39 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik jubileumi jutalom szempontjából. 2008. júliusban nyugdíjba kíván menni. Nyugdíjazásához közös megegyezéssel kéri a jogviszonyának a megszüntetését. Jár-e a számára 40 éves jubileumi jutalom? (Az év folyamán nem éri el a 40 évet.) Ha lemondással szüntetné meg a jogviszonyát nyugdíjazás miatt, akkor jogosult lenne rá? A felmentést a munkáltató részéről nem kötelező megadni akkor sem, ha kéri a dolgozó nyugdíjazás címén írásban? Ezzel a szándék az, hogy a dolgozó ne részesüljön semmilyen juttatásban?

Kérdés: Jelenleg közalkalmazottként dolgozó munkavállaló munkaviszonyai: 1. Költségvetési intézmény: 1980. 08. 01.-1981. 02. 16. 2. Mgtsz: 1981. 02. 17.-1988. 12. 31. 3. Általános iskola: 1989. 01. 01.-2000. 08. 22. 4. Általános iskola: 2000. 08. 23.-2003. 01. 05. 5. Költségvetési intézmény: 2003. 01. 06-tól... Mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalom számításánál? Mikor lesz jogosult a közalkalmazott a jubileumi jutalomra a fentebb felsoroltak alapján?

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?