1014 talált állásfoglalás a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Melegkonyhával rendelkező intézmény vagyunk. Dolgozóink sajnos (fenntartók elvonása miatt) nem részesülnek étkezési támogatásban, konyhánkon egy ebéd nyersanyagnormája 183 Ft (áfásan). Felmerült a polgármester részéről, hogy a dolgozók a fenti összegért egy ebédet kapjanak, a rezsiköltséget "elnyeli" a konyha. Kérdésünk, hogy lehet-e így eljárni, illetve ha nem, akkor a fenti összeg mellett a rezsiköltséggel hogyan kell elszámolni? Jelenleg egy ebéd ára a dolgozóknak 300 Ft, vendégeknek 350 Ft. Mennyi a rezsiköltség alapja: 350-183 vagy 300-183 Ft? Dolgozók esetén lehet-e kétféle térítési díjat kérni ugyanazért az ebédért?

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?

Kérdés: Egy volt munkatársunk munkaviszonyának felmondása miatt bírósághoz fordult. A bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetését állapította meg, és visszamenőlegesen az elmaradt munkabér, továbbá kéthavi átlagkereset megfizetésére kötelezte a hivatalt. Értelmezésünk szerint ez a kéthavi átlagkereset is bérjövedelem, amelyből le kell vonnunk az adóelőleget.

Kérdés: Munkáltatóként az intézetünk vezetőire életbiztosítást kötöttünk. Ezekben a szerződésekben szerződő fél az intézet, biztosított a munkavállaló, elérési kedvezményezett az intézet. A szerződéseket lejárati időre kötöttük. Mi a teendő, ha lejárati idő előtt az intézet átengedi ezeket a szerződéseket a munkavállalónak? (Szerződő fél is a munkavállaló lesz?) Milyen adó- és járulékterhe lesz a munkáltatónak, munkavállalónak? – Milyen adóterhe lesz a dolgozónak, ha lejárati idő előtt, és milyen, ha lejárati idő után veszi fel az így átadott biztosítást? – Ha kockázati (halál) eseményre kötött élethosszig tartó biztosítást kötöttünk, hogyan kell eljárni kifizetőként, amikor ezeket a szerződéseket átengedjük dolgozóinknak? – A biztosítás kockázati jellegét (melyre az Szja-tv. többször hivatkozik) kell-e kifizetőként bizonyítanom, illetve milyen feltételeknek kell eleget tennie ezeknek a biztosításoknak, hogy adómentesen átadhatók legyenek? (Mit jelent az Szja-tv. VII. számú melléklet 2. pontjának utolsó mondata?)

Kérdés: Amikor anyagilag megszorulnak a köztisztviselőink, illetményelőleget kérnek. A Ktv. 49/H §-a erre visszafizetési kötelezettséggel lehetőséget ad. Kérdés, hogy a kifizetés pillanatában keletkezik-e szja-köteles bevétele a dolgozónak? Érdekességként említem, hogy APEH-állásfoglalásból már van kétféle válaszunk. Az egyik szerint bevételnek kell tekinteni, mert ilyenkor tulajdonképpen a bért előlegezi meg a munkáltató, a "törlesztés" hónapjaiban pedig a tényleges bérnél a törlesztéssel kevesebb bérhez jut, és ezekben a hónapokban ez a csökkentett összeg lesz az szja alapja. (Véleményem szerint erre a megoldásra a bérszámfejtő programok nem készültek fel, mert a törzsadatként kinevezési okirattal alátámasztott bért kellene felülírni.) A másik vélemény szerint az Szja-tv. 7. § (1) bekezdése miatt amit visszafizetési kötelezettséggel adunk, nem adóköteles bevétel. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A Tempus Közalapítvány által szervezett Útravaló a középiskolába című pályázaton mentori ösztöndíjként az előző évben (2005-ben) szeptembertől decemberig havi 12 000 forint ösztöndíjban részesültem. Szerepeltetni kell-e ezt az összeget az adóbevallásban? Milyen terhek terhelhetik? A Tempus tájékoztatása szerint az Szja-tv. alapján ez a jövedelem adómentes, de szeretném megtudni, hogy nem történt-e időközben ezzel kapcsolatos törvénymódosítás.

Kérdés: Igaz-e az, hogy az adómentes juttatások után is kell 2006. évben adót fizetni?

Kérdés: A minimálbér emelkedése (havi 5500 forint) után kell-e 18 százalék szja-t fizetnünk?

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője vagyok. A használatomban lévő személygépkocsival (amelynek egyik hozzátartozóm a tulajdonosa) járok belföldi továbbképzésekre. Fizethet-e a munkáltatóm költségtérítést ezen utak után?