Találati lista:
851. cikk / 977 Közös tulajdonú ingatlan bérbeadása
Kérdés: Magánszemélyek osztatlan közös tulajdonában lévő ingatlan bérbeadása esetén mindkét tulajdonosnak kell-e kérnie 7-es adószámot, és a tulajdoni hányad arányában adhatják-e bérbe az ingatlant? Vagy csak az egyik tulajdonosnak kell adószámot váltania, fizetnie a forrásadót és az év végi adóbevallásban megosztott jövedelemként rendezni a keletkezett jövedelmet?
852. cikk / 977 Ösztöndíj adózása
Kérdés: Önkormányzatunk helyi rendelettel ösztöndíjat alapított. Az ösztöndíjat pályázat alapján lehet elnyerni. Pályázatot nyújthat be: "a) a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. tv-ben meghatározott képzési időn belül állami felsőoktatási intézményben, illetve az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján nem állami felsőoktatási intézményben folyó nappali tagozatos, államilag finanszírozott első alapképzésben vesz részt." Az ösztöndíj időtartama egy tanulmányi félév, öszszege havi 25 000 Ft. Az így fizetett "ösztöndíj" adómentes-e, illetve milyen formában fizethető ki a tanuló részére, hogy abból adóelőleget ne kelljen levonni?
853. cikk / 977 Utazási költségtérítés adóztatása
Kérdés: A vidékről érkező vizsgabizottsági tagok részére az utazási költséget megtérítettük teljes egészében, tekintettel a Szja-tv. 7. § g) pontjára. A kifizetés bizonylata az utazási jegy, illetve a saját gépkocsi használata esetén a vizsgabizottsági tag nyilatkozata a gépkocsi típusáról, megtett útról stb., függetlenül attól, hogy az illető személy vállalkozó, adószámos magánszemély, vagy adószámmal nem rendelkező magánszemély volt. Helyesen jártunk-e el? Lehet-e költségtérítést adni (adóelőleg levonása nélkül) önálló tevékenységre tekintettel?
854. cikk / 977 Díszpolgári cím adományozásával járó ajándék adókötelezettsége
Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete olimpiai szereplése (bronzérem) elismeréseként díszpolgári címet adományozott községünk egyik lakójának. Ajándékként gravírozott arany zsebórát vásároltak, melynek értéke 95 ezer forint. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt az ajándékot besorolni, és milyen adók terhelik? Mi "Adóköteles természetbeni juttatás nem saját dolgozónak" címszó alá soroltunk, és 44% kifizetői adót és 11% ehót számoltunk utána. Helyesen cselekedtünk?
855. cikk / 977 Minimálbér adózása 2005-ben
Kérdés: Az intézményünkben dolgozó fizikai alkalmazottakat a Mt. szerinti munkaviszonyban foglalkoztatjuk. 2005-től a minimálbér 57 000 forint lesz. Kérdésünk, hogy érinti-e ez az ő adózásukat, a 3ezer forintos "béremelésük" után kell-e majd szja-t fizetniük?
856. cikk / 977 Telefonadóról
Kérdés: A jövő évi Szja-tv. módosításával kapcsolatosan eltérő információkat olvashattunk a különböző újságokban. Egyes tájékoztatások szerint bevezetik a telefonadót, máshol meg az olvasható, hogy a telefon személyes használata miatt egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
857. cikk / 977 Önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás adókötelezettsége
Kérdés: Az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói hozzájárulás összegét kell-e szerepeltetni az éves jövedelemigazoláson és a munkáltatói elszámoláson, és ha igen, akkor melyik sorban?
858. cikk / 977 Munkahelyi mobiltelefon feltöltőkártya-juttatás adózása
Kérdés: A Költségvetési Levelek 28. számában megjelent 719. kérdéshez és az arra adott válaszhoz lenne további kérdésem. Egy önállóan gazdálkodó költségvetési szervnél bizonyos beosztásban dolgozó köztisztviselőknek (igazgató, közúti ellenőr stb.) 10 000 Ft értékhatárig nem kell a mobiltelefon-használati díjat megfizetni. A tényleges használat és a 10 000 Ft közötti különbséget a munkavállaló részére kiállított számla alapján kell megfizetni. A mobiltelefont használó dolgozó a hívásokról tételes kimutatást nem vezet, és a szolgáltató által megküldött számla sem részletes. (Általános forgalmi adó szempontjából az intézmény áfakörön kívüli.) A 10 000 Ft értékhatárig keletkezett és a munkavállaló által meg nem fizetett mobiltelefon-költség bérjövedelem, természetbeni juttatás, vagy mentes a személyi jövedelemadó alól?
859. cikk / 977 Tankönyv-értékesítés
Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
860. cikk / 977 Ruházati költségtérítés elszámolása
Kérdés: Felügyelőségünk központi költségvetési szerv, dolgozóink a Ktv. alá tartoznak, kivéve a fizikai munkakörben dolgozó munkatársaink, akik a Ktv. 2001. július 1-jei módosításával kikerültek a Ktv. hatálya alól. Köztisztviselőinknek – a törvényi kereteket figyelembe véve – az idei évben 66 000 Ft ruházati hozzájárulást fizetünk ki, mely összeggel – belső vezetői utasítás alapján – a juttatásban részesülő dolgozóknak a felügyelőség nevére kiállított ruházati számlával kell elszámolniuk. A köztisztviselőkkel egy időben az Mt. alá tartozó munkatársaink is részesülnek ruházati hozzájárulásban. A részükre kifizetett ruházati hozzájárulás adómentesen adható-e, illetve a munkáltató – mint kifizető – helyettük átvállalhatja-e a személyi jövedelemadót (44%-os kifizetői szja), vagy pedig a dolgozónál ez a juttatás összevonandó jövedelem, s tőlük kell levonnunk az adót?
