1379 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Jár-e vagy adható-e a közalkalmazott részére az étkezési hozzájárulás szabadság, táppénz, GYES, GYED idejére?

Kérdés: Kell-e számlát kiállítani az intézményfenntartó társulások és közös fenntartású intézmények működési hozzájárulásaihoz, vagy megállapodás alapján utalhatják az önkormányzatok a hozzájárulás összegét?

Kérdés: Létezik-e még az úgynevezett kötelező étkezés konyhai dolgozók, óvónők, kollégiumi nevelők, napközis tanárok esetében? Helyesen jár-e el az intézmény akkor, ha a kötelező étkezésre hivatkozással az ott érintett dolgozóinak a természetben nyújtott étkezés értékéből 4000 forint/hó kedvezményt, míg az e körbe nem tartozóknak 2000 forint/hó értékű, fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt juttat?

Kérdés: Saját üzemeltetésű melegkonyha hiányában akkor valósulhat meg a természetbeni étkeztetés, ha a munkáltató valamely, a munkaközi szünetben elérhető közelségben lévő melegétkezést nyújtó szolgáltatóval "megállapodást" köt. Ha az intézménynek van saját melegkonyhája, mi helyettesíti a megállapodást, hiszen saját magával kellene megállapodnia?

Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 2. § 29. pontjában definiálja a tartósan üres álláshely fogalmát. Hogyan kell ezt értelmezni: az életben vannak olyan helyzetek, mint pl. tartós betegállomány, dolgozó nő esetében a szülési szabadság, a dolgozó fizetés nélküli szabadsága. A távollévő dolgozó esetében hogyan kell vizsgálni, hogy üres és betöltetlen-e az állás? Egybefüggően kell-e nézni, eléri-e a 4 hónapot, vagy éves viszonylatban össze kell adni azokat az időszakokat, amikor betöltetlen az álláshely?

Kérdés: A gyermekek étkeztetési támogatásával kapcsolatosan – a közoktatásban gyermekétkeztetést igénybe vevők részére – kiadott oktatási miniszteri közlemény felsorolja az érintett kört, a mértéket, a további támogatási szempontokat, de pénzügyi-számviteli, adózási kérdésekkel nem foglalkozik.Hogyan kell kezelni a központi költségvetés által, az önkormányzaton keresztül nyújtott támogatást? Ha térítésidíj-csökkentésként kell kezelni, nem növekednek a saját bevételek. 2002. szeptembertől azt a gyakorlatot vezettük be, hogy a térítési díjat a korábbi normatív támogatás figyelembevételével fizettük meg, és az érintettek külön kapták meg a rendelkezésre álló keret erejéig a támogatást mint "segélyt". Helyes volt-e ez az eljárás?

Kérdés: Saját tanulónknak rendszeres megbízást és díjazást szeretnénk adni (oktatási időn kívül végzett) munkájáért, de nem szünidőben. Milyen formában és keretek között van erre lehetőségünk, és a tevékenység ellenértékeként kifizetett összeg adókötelezettsége hogyan alakul?

Kérdés: A Ktv. 49/H §-a különböző jogcímű juttatások biztosítását teszi lehetővé a köztisztviselők részére. Ilyen a bővítéssel, a komfortfokozat növelésével nem járó lakásfelújításhoz nem hitelintézeten keresztül nyújtott, vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes kamatozású kölcsön, a lakhatási, családalapítási és szociális támogatás, az üdülési hozzájárulás. Ezen támogatások juttatásáról a hivatal közszolgálati szabályzata rendelkezik. Milyen adókötelezettséget eredményeznek az előzőekben felsorolt juttatások?

Kérdés: Az Szja-tv. 2003-tól adómentes bevételnek minősíti a Ktv. alapján a köztisztviselőket megillető ruházati költségtérítést. Mentesül-e ebben az esetben a köztisztviselő a számlával történő elszámolás alól?

Kérdés: A 15/1998. NM rendelet 3. § (6) bekezdése szerint a családgondozót munkaruha illeti meg: esőköpeny, kabát, sapka, kesztyű, utcai cipő, táska, ing, nadrág, öltöny. Ezen ruházatok az Szja-tv. 9.2. pontja szerint besorolhatók-e az adómentes juttatások körébe?A gyermekfelügyelők részére a fent említett rendelet szerint munkaköpeny és munkacipő jár. Ezen dolgozók esetében, amennyiben nem munkaruházati szaküzletben történt a vásárlás, hogyan ellenőrizhető, vajon valóban munkaruhát vett-e a kedvezményezett? Pl. Salamander üzletben vásárolt, a számlában "cipő" árumegnevezéssel jelzett terméket elszámolhatunk-e adómentes munkaruha-juttatásként?