818 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a munkatársak bruttó 400.000 forint keretösszegben béren kívüli juttatásban részesülnek. Ezt az összeget felhasználhatják a munkáltató szabályzatában rögzítettek szerint kedvezményes adózású SZÉP-kártyára és adómentes juttatásokra (kultúra-sport belépők, óvoda-bölcsőde térítési díj) is?

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának gyermeke rokkantsági járadékban részesül. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemélynek – amennyiben adóköteles összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik – lehetősége van-e a személyi kedvezményt, a családi kedvezményt és az emelt összegű családi kedvezményt is érvényesíteni?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja esetében merült fel, hogy a Magyarországon dolgozó külföldi állampolgárok is igénybe vehetik-e az emelt összegű családi kedvezményt? Ha igen, hogyan kell igazolni a jogosultságukat a munkáltató felé?

Kérdés: Elszámolható-e az állatkerti belépő adómentes juttatásként, cafeteria kulturális részeként? (Nem SZÉP-kártya esetén.)

Kérdés: A tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után, 2023. január 1-jétől emelt összegben érvényesíthető családi kedvezmény. Jár-e az emelt összegű családi kedvezmény a gyermek 18. életéve betöltése után is, ha a gyermek után még a szülő kapja az emelt családi pótlékot (pl. nappali tagozatos tanuló még a gyermek), de nem rendelkeznek olyan határozattal, amely alátámasztja, hogy a 18. életévének betöltése előtt munkaképességének legalább 67%-át elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett?

Kérdés: Költségvetési szervünknél dolgozó 30 év alatti anya szeretné az adóbevallásában utólag érvényesíteni az adóalap-kedvezményt. Milyen adatokat kell megadnia a bevallás kitöltése során, valamint kell-e bármilyen igazolást mellékelni, csatolni a bevalláshoz?

Kérdés: Egy fővárosi strand területén fényparkkiállításra kiállított számlát adómentesen el lehet-e számolni a munkavállaló részére mint cafeteria?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának 3 gyermeke van, egyikük idén fejezte be a középiskolát, és szeptembertől egyetemre jár. A másik két gyermek még kiskorú. A családi kedvezményt eddig is és ezután is közösen veszik igénybe a feleségével év végén az adóbevallásban. A július–augusztus hónapokra tekintettel mekkora összegben vehető igénybe a családi kedvezmény, mivel ekkor még nincs hallgatói jogviszonya a gyermeknek? A gyermek hány éves koráig vehető igénybe ilyen formában a családi kedvezmény?

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompenzálásban részesít az önkormányzat. Tehát mindegyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?

Kérdés: Pályázat keretében elnyert állami támogatásra előleg került kifizetésre a kedvezményezett részére. Az előleget a kedvezményezett betétbe helyezte. A támogatási szerződés erre vonatkozó tiltó vagy korlátozó rendelkezést nem tartalmazott. A pályázat keretében elnyert támogatási összeget nem használta fel a kedvezményezett, annak felhasználásáról lemondott, a támogatásra kapott előleg visszautalásra került. A kamat a kedvezményezettnél maradt. Ebben az esetben tekinthetjük-e a kamatot pénzügyi műveletekből elért bevételnek?