Találati lista:
71. cikk / 143 Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése
Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
72. cikk / 143 Önkormányzatiilleték-bevételi számla
Kérdés: Önkormányzatunk évtizedek óta tart fenn illetékbevételi számlát. A jelenleg hatályos rendeletek alapján milyen bevételek fogadására használhatjuk ezt a bankszámlát?
73. cikk / 143 Előző évi maradvány nyilvántartása
Kérdés: 2014-ben előző évi maradvány igénybevétele címen csak annyi összeg lett lekönyvelve a maradványból, ami a kiadások finanszírozásához szükséges volt (tehát kevesebb, mint a tényleges maradvány), ezért a 2014-es beszámoló 07/A űrlap 15 sorra kevesebb maradványt mutat, mint a tényleges. 2015-ben csak a 2014. évi beszámoló 07/A űrlapján szereplő maradványt tudom lekönyvelni, mivel a KGR rendszer azt figyeli, és nézi az összefüggést. Mit lehet tenni ahhoz, hogy a 2015. évi beszámolóban már jó legyen a maradvány összege?
74. cikk / 143 Nevelőszülő fizetés nélküli szabadságra jogosultsága
Kérdés: Óvodai dajka (határozatlan időre kinevezett közalkalmazott) és egyben nevelőszülő fizetés nélküli szabadságot kért – a gyermek hároméves koráig – a nála kihelyezett 8 hónapos nevelt gyermek után, akinek ő volt a gyámja is. A fizetés nélküli szabadság ideje alatt a gyámi tisztsége és a részére folyósított gyermekgondozási, illetve gyermeknevelési segély megszüntetésre került, de a munkavállaló erről nem tájékoztatta a munkáltatót. A gyámi tisztség megszüntetését követően a közalkalmazott jogosult-e a fizetés nélküli szabadságra? A fizetés nélküli szabadság ideje hamarosan lejár, időközben újabb 16 hónapos gyermek került kihelyezésre, akinek szintén a gyámja a nevelőszülő. Erről a közalkalmazott ismételten nem tájékoztatta a munkáltatót. Mi a munkáltató további teendője? Kérelem esetén köteles-e a második gyermek 3 éves koráig ismételten fizetés nélküli szabadságot biztosítani? Amennyiben a munkáltató erre nem köteles, megszüntethető-e a munkaviszonya, és milyen indokkal?
75. cikk / 143 Ingatlan értékesítése átminősítést követően
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonát képezik egy társasház I. és III. emeletén található "iroda" minősítésű ingatlanok, amelyek önálló helyrajzi számmal rendelkeznek. A két külön helyrajzi számon lévő ingatlan már több mint két éve rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Az önkormányzat célja, hogy az említett két ingatlanon lakásokat alakítson ki, és ezzel egyidejűleg a jelenleg "iroda" minősítésű ingatlanokat lakássá minősítse. Az átminősítéshez hatósági bizonyítvány szükséges. A lakások kialakításához kizárólag olyan átalakítási munkák elvégzése szükséges, amelyek nem igényelnek építési és használatbavételi engedélyt. Az átalakításokat követően az önkormányzat a lakások értékesítését tervezi. Az ingatlanok értékesítésére az Áfa-tv. 88. §-a alapján az önkormányzat nem választott adókötelezettséget. A fenti tényállással kapcsolatban a kérdésem az, hogy az ingatlanokat az önkormányzat értékesítheti-e adómentesen az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja értelmében?
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
Szerintem – mivel az ingatlanok nem kapnak új használatbavételi engedélyt – az ingatlanok nem tartoznak a 86. § (1) bekezdésének ja) vagy jb) pontja alá, tehát értékesítésüket nem terheli áfa.
76. cikk / 143 Részmunkaidős foglalkoztatás lehetősége a gyermek ötéves koráig
Kérdés: GYET-ben részesülő, heti 30 órában foglalkoztatott munkavállalónk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szeretne napi 4 órás részmunkaidőben dolgozni. Legkisebb gyermeke 3,5 éves. Kötelesek vagyunk módosítani a munkaszerződését?
77. cikk / 143 Közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltételei 2014. július 1-jétől
Kérdés: Köznevelési intézmény vagyunk, úgy tudjuk, hogy 2014. július 1-jével esetünkben megváltoznak a büntetlen előélet igazolására vonatkozó előírások. Hogyan, milyen tartalommal kell ezt követően megkérni az erkölcsi bizonyítványokat?
78. cikk / 143 Pályázat
Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében egy beruházást valósított meg. Az első fizetési kérelemben szereplő támogatás 2013. december 31-ig megérkezett a számlánkra. A 2013. december 31-i mérlegben a nemzetközi támogatási programok miatti rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatásra került a 2013-ban megkapott támogatás összege, mivel a jogszabályok szerint a beruházásnak 5 éves fenntartási kötelezettsége van. A rendező mérlegben továbbra is kötelezettségként kell nyilvántartani ezt az összeget, vagy a 0. számlaosztályba kell átvezetni a 2013. 13 időszakban a támogatásiprogram-előlegek és az előfinanszírozás miatti kötelezettségekhez hasonlóan?
79. cikk / 143 Egyetemi térítési díjak elszámolása
Kérdés: Az egyetemek több jogcímen is kérnek a hallgatóktól térítési díjakat, pl. külön eljárási díj, indexmegnyitási díj, tantárgyfelvételi díj, idegen nyelven kiállított diploma. Kell-e ezekről számlát kiállítani, ha igen, milyen áfakulccsal?
80. cikk / 143 Cégnévváltozás hatályosulása
Kérdés: Intézményünkben az őrzés-védelmet ellátó kft. cégnevet változtatott, erről 2013. május 7-ei keltezésű levelében tájékoztatott bennünket.
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?
1. A cégbírósági végzésben szereplő két dátum közül (változás időpontja: 2013. 03. 11.; bejegyzés kelte: 2013. 04. 26.) melyik időponttól használhatja a cég az új nevét?
2. A cégnek helyiségbérleti díjat számláznánk ki. Ha a számlát május 8-ai dátummal állítjuk ki, és a számlázási időszakok 2013. március, április, május hónapok, akkor melyik időszakról, milyen cégnévre állítsuk ki a vevőszámlát?
