839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: A községi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében ingyenességet biztosított a víz-, a csatorna- és a szemétdíjak tekintetében a 70 éven felüliek részére. A szolgáltatótól megérkező számla 2 részletben érkezik, amelyből az egyik részlet a hivatal 5-ös költségei között kerül elszámolásra (a hivatalt érintő díjak), a 70 éven felüliek számlája pedig a szociális juttatások költséghelyre kerül, nem a szolgáltatások között. Mindkét számla a szolgáltatótól érkezik. Helyesen történt-e a könyvelés a fent említettek szerint?

Kérdés: Központi államigazgatási szerv vagyunk. 2011. január 1-jétől a vonatkozó kormányrendelet alapján a vagyonkezelésünkben lévő ingatlanokat térítésmentesen használatba adjuk más költségvetési szervek részére, és azokat ezt követően megosztva használjuk. A közös használatról üzemeltetési megállapodásokat kötöttünk, amelyben rögzítésre került a közüzemi kiadások területalapú megosztása is. Az üzemeltető költségvetési szervek kötelezettséget vállaltak arra, hogy az üzemeltetés költségeiből megelőlegezik a használatunkban maradó épületrészekre eső kiadásokat a szolgáltatóknak, majd továbbszámlázzák a részünkre. A hozzánk érkező számlák egy részében az eredeti szolgáltató számlájában szereplő áfamértéket használták a továbbszámlázó költségvetési szervek, míg máskor a "mentes" mérték szerepel a számlákon, annak ellenére, hogy a továbbszámlázó költségvetési szervek adószámának áfakódja minden esetben 2-es. Esetükben bérleti szerződésről nem beszélhetünk, hiszen az említett ingatlanok a mi vagyonkezelésünkben vannak. Milyen áfamértéket kell használni a továbbszámlázáskor? A továbbszámlázott távhőszolgáltatás esetében lehetőség van-e a kedvezményes 5%-os adómérték használatára, valamint az alanyi mentesen számlázott szolgáltatások és az áfa hatályán kívül eső tételek (pl.: elektromosáram-számlában szereplő szénipari szerkezetátalakítás díja) továbbszámlázásakor milyen áfamértéket kell szerepeltetni a számlákban?

Kérdés: A Budapesti Önkormányzatok Szövetsége alapszabályának értelmében a belépő tagoknak vagyoni hozzájárulást kell fizetni (ez nem tagdíj). Melyik főkönyvi számlára kell ezt könyvelni?

Kérdés: Cégünk 100%-os állami tulajdonban van. Tevékenységünk ellátásához támogatást kapunk a tulajdonostól, mely bevételeink 95%-át jelenti. A szóban forgó támogatások az általunk teljesített ügyletek árát, díját közvetlenül nem befolyásolják csak és kizárólag a működés finanszírozását szolgálja, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik, adófizetési kötelezettség nem terheli. Bevételeink maradék 5%-a adóköteles ügyletből származik.
Cégünk tételes elkülönítést alkalmaz az adóköteles és nem adóköteles tevékenységek általános forgalmi adójának meghatározása céljára. Az elkülönítés aszerint történik, hogy mely kiadásunkat finanszíroztuk saját forrásból, illetve kapott támogatásból. A támogatási szerződésből eredő elszámolási kötelezettségünknek megfelelően elkülönített, tételes kimutatást vezetünk a támogatásból történt kiadások finanszírozásáról, és külön tételes nyilvántartás készül a bevételből fedezett kiadásokról. A szóban forgó támogatás miatt felmerül-e arányosítási kötelezettség, illetve az befolyásolja-e az adólevonási jogunkat?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi ügyfélkártya bevezetését. Mivel nálunk ilyen még nem volt, szeretnénk segítséget kérni ahhoz, hogy milyen módon lehet ezt kivitelezni? Mik a feltételek, a bevezetés mikéntje, illetve a könyvelés módja? Önkormányzatunknak részben önálló intézményei vannak, melyek pénzellátása jelenleg elszámolásra kiadott elő­leggel megoldott. Ezenkívül saját dolgozók részére is így oldjuk meg a különböző célú vásárlási előlegeket. (Pl. a polgármester és jegyző reprezentációs kiadásai stb.) Pénzügyi osztályvezetőnk a házipénztár pénzforgalmának csökkentését tűzte ki célul, melynek egyik eleme lenne az ügyfélkártya bevezetése. Elgondolása a következő: Az érintettek, akik eddig az elszámolási előleget kapták, most egy limitált összegű ügyfélkártyát kapnának, mellyel készpénzfelvétel is lehetséges, illetve megoldható vásárláskor a kártyával történő fizetés is. Mivel én kezelem a házipénztárt, eddig az én dolgom volt az előlegek kiadása, illetve elszámolása. Kérdésem, hogy ha pl. az iskola igazgatója felvesz készpénzt az ügyfélkártyával, majd azt elkölti, milyen könyvelési tételek állnak elő? Nem ugyanazt kell végigvinni, mintha én vettem volna fel a készpénzt? (Készpénz-bevételezés a házipénztárba, majd a számlák ki­adásba helyezése?) Ha jól gondolom, ebben az esetben nem csökken a pénztárban a munka. A másik eset, amikor pl. az iskola igazgatója vásárlás esetén az ügyfélkártyájával fizet. Ilyenkor csak a bankszámlánkon jelenik meg a tranzakció. Itt viszont nem készpénzfelvételt kell könyvelni, hanem a számlát kell lekönyvelni, mint utalásnál. Milyen feltételekkel lehet bevezetni az ügyfélkártyát, jók-e a fenti elgondolások, illetve ahol használják már, ott hogyan működik, mi a tapasztalat?

Kérdés: Idén alakult költségvetési intézmény vagyunk, vállalkozási tevékenységet nem folytatunk, bevételünk kizárólag állami támogatás. A hétvégén kihelyezett munkaértekezletet tartottunk, teljes ellátással: útiköltség, szállás, étkezés. Hogyan szabályos a munkaértekezlet számviteli elszámolása, adózása, járulékfizetése?

Kérdés: Hogyan történik az apákat megillető munkaidő-kedvezmény elszámolásának kontírozása költségvetési szerv esetében?

Kérdés: EU-s TIOP-os pályázat pénzügyi elszámolása jóváhagyásra került (szállítói kifizetésekre igényelt: interaktív eszközök beszerzése). Az állományba vételi bizonylatokon kívül milyen könyvelési teendőink vannak?

Kérdés: Beruházások közt a hitelt hogyan lehet elszámolni? Tehát a hitelhez kapcsolódó hitelkamat az aktiválást megelőzően a beruházás része lesz-e, és azt követően költség?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként gazdálkodó intézményként TIOP-pályázaton fejlesztési célra támogatásban részesülünk. A pályázat előírásai szerint a támogatás összegét a közreműködő szervezet nem a mi számlánkra, hanem – az 5% önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés, az eredeti számla és az állományba vételi bizonylat alapján – a 95%-át közvetlenül a szállítónak fizeti. Hogyan kell teljeskörűen könyvelni a gazdasági eseményeket? A szállítói állományban kell-e szerepeltetni a teljes számla összegét, vagy csak az önrészt?