3734 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: 59 éves férfi köztisztviselő vagyok, 2008. február 16-án töltöm be a 60. életévemet, 41 éves szolgálati jogviszonnyal rendelkezem. Ebben az évben korengedménnyel előrehozott öregségi nyugdíjat szeretnék megállapíttatni, amelyhez 1,5 hónap hiányzik. Amennyiben a munkáltató vállalja, hogy a hiányzó 1,5 hónapra a társadalombiztosításnak megfizeti a 1,5 hónapra esedékes nyugdíjat, és ennek alapján a nyugdíjfolyósító 2007. december 31-ével megállapítja az előrehozott öregségi nyugdíjat, dolgozhatok-e tovább a jelenlegi munkahelyemen a nyugdíj folyósítása mellett?

Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkezők részére más önkormányzat konyhájától vásárolja az ebédet. Az étkezőktől beszedett intézményi térítési díjat, amely ugyan nem annyi (kevesebb), mint az ebédért ténylegesen az önkormányzat által megfizetett összeg, közvetített szolgáltatásként vagy intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételként kell könyvelni?

Kérdés: Intézményünk egy régi fénymásoló helyett újat vásárolt. A régi gépet leselejteztük. A kft. – akitől az újat vettük – elvitte a régit, és az új árába beszámított 60 000 forintot úgy, hogy ezt az összeget "lemínuszolta". Kérdésünk, hogy intézményünknek kellett volna-e számlát kiállítani a régi fénymásoló eladásáról? Adhat-e fenti kft. selejtezési javaslatot? Milyen értéken kerüljön az új fénymásoló bevételezésre?

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A nyilvántartási és egyéb teendőket ismerjük. Kérem, ismertessék, hogy a megvásárolt közteherjegyet hol kell kimutatni mindaddig, amíg az nem kerül felhasználásra, illetve a felhasznált közteherjegy értékét hogyan és melyik főkönyvi számlán kell elszámolni!

Kérdés: A következő esetre kérjük állásfoglalásukat. Költségvetési szerv vagyunk. Szoftverek, számítógépek működésének folyamatos karbantartását, ellenőrzését rendeltük meg egy számítástechnikai cégtől. A cég a szolgáltatást 2005. december 1-jétől vállalta 2006. november 30-ig. Fizetésre egyszer került sor, amikor a teljes ár kiegyenlítésre került, ez az időpont 2005. december, de a fizetési határidő 2006. január 10. Az adómérték-változás miatt nem mindegy, hogy mikor van a teljesítés időpontja. Jól gondoljuk-e, hogy a teljesítési időpontot az Áfa-tv. 16. § (11) bekezdése alapján kell megállapítani?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Több ingatlant is értékesíteni szeretnénk. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 2. számú melléklete szerint tárgyi adómentes a földterület (kivéve beépítésre szánt terület, építési telek), lakóingatlan értékesítése (lakóingatlannál kivéve az építés befejezését, valamint az építés befejezését követő első értékesítést). Mi minősül áfaszempontból lakóingatlannak, illetve földterületnek?

Kérdés: Oktatási intézmény vagyunk. Éves, fenntartó által elfogadott, illetve jóváhagyott költségvetésből gazdálkodunk. Kiadásaink, bevételeink működésre kerülnek felhasználásra. Könyvelésünk az államháztartási törvény (Áht.) alapján kettős könyvvitel. Ez az alapja a beszámolók elkészítésének. Szükség van-e a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján egy analitikus nyilvántartás vezetésére kötelezettségvállaláshoz? Véleményünk szerint e rendelet 67. pontja szabályozza a kötelezettségvállalás dokumentumait. A költségvetési intézmények az elfogadott éves költségvetésüket előirányzat alapján a főkönyvi könyvelésben (TTG-program) rögzítik, amely minden havi zárás után adatot szolgáltat a költségvetés időarányos felhasználásáról. Fenti rendelet alapján kötelezővé tették egy kötelezettségvállalást nyilvántartó analitikus rendszer vezetését. Kérem szíves válaszukat, hogy a beszámoló alapját jelentő főkönyvi könyvelés mellett van-e jelentősége és szakmai alapja egy ugyanolyan módszerrel egy második kettős könyvelés vezetésére!

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott el egy társaság részére. A szerződés szerint a társaság egy összeget fizetett az ingatlan átvételekor, majd a vételár maradék részét a társaság által építendő mélygarázsból, az önkormányzat részére parkolóhely átadásával volt köteles teljesíteni. Az ingatlannal kapcsolatos tulajdonjogunkat fenntartottuk a parkolóhelyek átadásáig. Azonban a társaság a mélygarázs megépítésére nem kapott engedélyt, így a kötelezettségét pénzben szeretné teljesíteni, amibe mi beleegyeztünk. Időközben a társaság az ingatlant parkolóként hasznosította. Áfa szempontjából mi a helyes eljárás?