Behajthatatlan követelés elszámolása

Kérdés: A 100 000 Ft-nál nagyobb összegű behajthatatlan követelés leírását engedélyezte a felügyeleti szerv. Hogyan kell szabályosan kivezetni a nyilvántartásokból?
Részlet a válaszából: […] A behajthatatlan követelések minősítését és ezeknek anyilvántartásokból való kivezetését sem a központi, sem az önkormányzatiköltségvetési szerveknél nem kell felügyeleti szervi engedély.Az Szt-vhr. az értelmező rendelkezések között pontosanmeghatározza azokat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A gép bekerülési értékének meghatározása

Kérdés: A költségvetési szervnél egy új gép került beszerzésre. A beszerzéshez meg kellett erősíteni a födémet. A födém megerősítésének költségei a gép értékét vagy az ingatlanét növelik-e?
Részlet a válaszából: […] A födémmegerősítési ráfordítások abban az esetben, ha agéppel együtt nem kerül kiselejtezésre, akkor az ingatlan értékét növelik.Az olyan típusú ráfordítások, amelyek az adott géphezegyedileg hozzárendelhetők, és a géppel együtt azok is kivezetésre kerülnek,majd a gép...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Teljesen 0-ra íródott tárgyieszköz-értékesítés elszámolási szabályai

Kérdés: Egy költségvetési szerv egy 0-ig leírt tárgyi eszközt értékesít 80 E Ft-ért. Hogyan kell ezt a gazdasági eseményt helyesen elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A teljesen 0-ra íródott tárgyi eszköz értékesítésével mind abekerülési értéket (bruttó értéket), mind az elszámolt értékcsökkenést a 4122.Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos tőkeváltozások számlával szemben ki kellvezetni. Az értékesítés összegét, az eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A függő, átfutó tételekkel kapcsolódó analitikus nyilvántartás-vezetési kötelezettség

Kérdés: Ha a főkönyvben tételesen könyveli a függő, átfutó kiadásokat és bevételeket, ezekben az esetekben kell-e külön analitikát vezetni?
Részlet a válaszából: […] Az analitikus nyilvántartást még a részletes főkönyvikönyvelés adatai sem helyettesíthetik. Az Szt. 161. § (3) bekezdése szerint azanalitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvikönyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Korábbi években keletkezett kiadások, bevételek módosításának tárgyévi elszámolása

Kérdés: Tárgyévet megelőző évben elszámolt kiadások módosításának számviteli rendezésével kapcsolatban felmerült kérdések két esetre vonatkozóan: 1. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2005-ben visszautalt intézményünk bankszámlájára egy összeget, mérőműszer meghibásodása miatt tévesen számlázott jogcímen. Ezen összeg 2 db "tartozik jellegű" számla és 4 db "követel jellegű" számla egyenlegéből adódott. A "követel jellegű" számlák a 2004. évi számlák sztornírozott tételei. A "tartozik jellegű" számlák a 2004. évi tényleges fogyasztás alapján kimutatott összegek. Kérdésünk, hogy számvitelileg 2005. évben helyesen jártunk-e el, ha a visszaérkezett összeget egyéb bevételként számoltuk el (T 341 – K 9 "követel jellegű" számlák összegei; T 9 – K 341 "tartozik jellegű" számlák összegei)? Melyik jogszabályban található az előző évi "térítményezéssel" kapcsolatos eljárás? 2. Költségvetési szervünknek egy közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" (szerződés szerinti) március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. 03. havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Kérdésünk, hogy számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyesbítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé? (T 5 – K 341: 2006. 03. havi, szerződés szerinti összeg; T 341 – K 5 2005. évi helyesbítő számlák összegei; T 5 – K 9: 2005. évi helyesbítő számlák összegei.)
Részlet a válaszából: […] A térítményezéssel kapcsolatban konkrét eseteket rögzítőjogszabály tudomásunk szerint nincsen. Azonban az Áht., valamint az Szt-vhr.tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a korábbi években keletkezettkiadások tárgyévi módosításának az elszámolása egyértelműen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

A saját dolgozók részére vásárolt parkolási bérlet könyvelése

Kérdés: Költségvetési intézmény parkolóbérletet és gépkocsi-behajtási engedélyt vásárol saját dolgozónak. Bér jellegű vagy dologi kiadásként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a bérletről és a behajtási engedélyről kiállítottszámla a dolgozók nevére (adott rendszámú személygépkocsikra, vagy belsőszabályozásban meghatározták név szerint a dolgozókat) szól, és így aszolgáltatást csak a nevesített dolgozók vehetik igénybe, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Épület és berendezések értékének szétválasztása

Kérdés: Intézményünkhöz tartozó napközis tábor területén önkormányzati beruházásból egy új ebédlőépületet építettek. A berendezési tárgyak között szerepel 1 db nagyméretű Inox hűtő, 2 db villanymelegítő zsámoly, melegen tartó pult és mosogatómedencék. A beruházási alapokmányon az ebédlő értéke egy összegben szerepel, és így az épület főkönyvi számlára kellett aktiválni. Mi a teendő a fent megjelölt berendezési tárgyakkal, melyeknek az értékcsökkenése 14,5%, hogyan kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az új ebédlő értéke a kérdés szerint nemcsak az új épületértékét, hanem egyes berendezési tárgyak bekerülési értékét is tartalmazza.A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy ez az összevonáskizárólag a beruházási Alapokmányon szerepel egy tételben – így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton lehet-e tervezni és elszámolni azon kiadásokat és bevételeket, amelyek az intézmény dolgozói és az esetleges vendégétkezőkkel kapcsolatosak az alábbi feltételek mellett? Vásárolt élelmezésről van szó. Az étterem és a konyha vagy melegítőkonyha az intézmény épületében van. A szolgáltató bérleti díjat fizet a konyha használatáért. Az energiaköltségeket a szolgáltató fizeti. Vagy az előbbiekben leírt szolgáltatás nem kapcsolódik a Munkahelyi vendéglátás szakfeladat megfogalmazásához, hiszen nem a munkáltató üzemelteti az éttermet? Helyesen gondoljuk-e, hogy a 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatási tevékenység szakfeladat fogalom körébe tartozna? Célszerűbb lenne-e csak a saját konyhát üzemeltető intézmények által biztosított dolgozói és vendégétkezéssel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket az 55241-1 Munkahelyi vendéglátás szakfeladaton kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi intézményi költségvetések kitöltésiTájékoztatójában foglaltak szerint az 55241-1 Munkahelyi vendéglátásszakfeladaton kell tervezni és elszámolni a munkáltató által üzemeltetettéttermek, büfék bevételeit és kiadásait.A kérdésben felvázolt esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Társadalmi megbízású polgármester jutalmazása

Kérdés: Társadalmi megbízású polgármesterünk részére a képviselő-testület jutalmat állapított meg. Az 5-ös számlaosztályon belül melyik kiadásnemre könyveljük ezt a juttatást? A polgármester tiszteletdíját az 522221-es számlán tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szervek állományába nem tartozók részéretörténő bármilyen, a személyi juttatások körébe tartozó kifizetést kizárólag akülső személyi juttatások között lehet elszámolni, ezen belül az állományba nemtartozók juttatásai között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Állami támogatásokból finanszírozott beszerzések áfája

Kérdés: Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működő kutatóközpontban az intézményfinanszírozás mellett a bevételek nagy részét pályázati úton elnyert támogatási bevételek jelentik. Az alaptevékenységünk adóköteles tevékenység. Helyesen értelmezzük-e az Áfa-tv. hatályos rendelkezéseit, ha a támogatási szerződések alapján kapott állami támogatásokból finanszírozott beszerzések után az áfa összegét visszaigényeljük?
Részlet a válaszából: […] Az áfa rendszerében az adólevonási jog gyakorlásánaklényeges feltétele, hogy a tevékenység ellenében nyújtott összeg ellenértéknekminősüljön. Így adott esetben azt szükséges vizsgálni, hogy a kutatásitevékenységhez nyújtott összeg az áfa rendszerében ellenértéknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.
1
122
123
124
151