Találati lista:
241. cikk / 446 Behajthatatlan-e a követelés?
Kérdés: Önkormányzatunk 2008 óta követelésként tart nyilván 102 ezer Ft-ot víz- és csatornadíj meg nem fizetése miatt egy partnerünkkel szemben. A díjak behajtására nem tett intézkedést, és időközben az adós 2011-ben meghalt. Mivel a követelés a partner halálával nem behajtható, ezért azt 2014-ben behajthatatlan követelésként számoltuk el, és a könyveinkből kivezettük. A behajthatatlanság tényét dokumentumban rögzítettük és testület határozatban döntött a behajthatatlan követelés mérlegből való kivezetéséről. Megalapozza-e a kötelezett halála a behajthatatlanság tényét?
242. cikk / 446 Intézmény által ellátott feladatok kiszervezése és annak munkajogi vonatkozásai
Kérdés: Az intézményünk által ellátott feladatokat egy cég veszi át. Mire jogosult az a közalkalmazott, aki nem szeretne átmenni a céghez dolgozni? Jár-e részére felmentési idő, végkielégítés? Köteles-e a cég átvenni a dolgozókat? Mi történik azzal a dolgozóval, aki az átadás tervezett időpontját követően jogosult lesz a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára, ezért jogviszonyát felmentéssel szüntetnék meg erre tekintettel még az átadást megelőzően? Kinek kell kifizetni részére a járandóságokat, meddig terjed a felmentési ideje?
243. cikk / 446 Értékvesztés
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a követelések után az értékvesztést a pénzügyi és a költségvetési számvitelben? Milyen kötelező egyezőségek vannak a két számvitel között az értékvesztés elszámolásakor?
244. cikk / 446 Áttérés kettős könyvelésre
Kérdés: Egyházi intézmény vagyunk. Évekkel ezelőtt áttértünk a kettős könyvvitelre. Az adófolyószámlák akkori egyenlege a főkönyvi számlákra nem került felvezetésre. Tehát a könyvelés és a folyószámlák egyenlege mindig eltér. Milyen könyvelési tétellel lehetne ezt javítani?
245. cikk / 446 Közüzemi számla könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a következő gazdasági eseményt? Közüzemi számla kiállításának kelte: 2015. 01. 05., fizetési határidő: 2015. 01. 20., teljesítési idő: 2014. 12. 31. (költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben).
246. cikk / 446 Önkormányzati likvid hitel aláírása
Kérdés: Önkormányzati likvid hitel aláírására pénzügyi ellenjegyzőként ki jogosult? Mi az előírt szakképzettség?
247. cikk / 446 Pénzmaradvány elszámolása
Kérdés: Egy költségvetési szervnél (gazdasági ellátó szolgálat) óvodák és egészségügyi szolgáltatók könyvelése zajlik. Az önkormányzat finanszírozza a költségvetési szervet. A 2013. évi pénzmaradvány könyvelése (leutalás, igénybevétel stb.) az új számviteli rendszerben hogyan történik? A pénzmaradvány terhére elszámolt számlák az óvodáknál jelentkeztek, míg a leutalás a gazdasági ellátó szolgálatnál. Hogyan kell ebben az esetben könyvelni a pénzmaradvány-leutalás igénybevételét?
248. cikk / 446 2014-es számla elszámolása
Kérdés: A 2015. januárban érkező és januári teljesítésű számla beltartalma alapján 2014-re vonatkozik (pl. közüzemi díjaknál a számla teljesítése, fizetési határideje 2015. évi, időszaka viszont 2014. évi). Ezt a költséget a pénzügyi számvitelben a 2014-es időszakra figyelembe kell vennünk. Milyen módon történik ennek a könyvelése, a szállítóval szemben a következő évet érintő végleges kötelezettségvállalásként (ez esetben a költségvetési számvitelben is megjelenik ez a tétel) vagy elhatárolásként (ebben az esetben csak a pénzügyi számvitelben jelentkezik)?
249. cikk / 446 Költségvetési maradvány
Kérdés: A tulajdonos önkormányzat a szakorvosi rendelő részére a 2013. évi előirányzat-maradványt 2014-ben utalta át. Hogyan tudom ezt lekönyvelni az új rovatos számviteli rend szerint?
250. cikk / 446 Közvetlenül elszámolható végleges kötelezettségvállalások
Kérdés: Minden egyes kifizetést egyaránt könyvelni kell-e a sima, majd a végleges kötelezettségvállalás számlán? Melyek azok az esetek, amikor elég csak a végleges kötelezettségvállalás számlán könyvelni? Értem ez alatt azokat az ad hoc jellegű kifizetéseket, amihez nem tartozik sem szerződés, sem megrendelés, csak feljegyzés vagy anyagigénylés.
