Gépjárműadó-hátralék értékelése

Kérdés: Kell-e értékvesztést elszámolni a gépjárműadó-hátralék után? Önkormányzatunk az értékelési szabályzatában a központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések értékelésénél az egyszerűsített értékelés eljárást választotta. Pl.: az ONKA program által készített kimutatás alapján a gépjárműadósokkal kapcsolatos követelések állománya bruttó 100 E Ft. Az adósminősítési kategóriák szerint kimutatott értékvesztések összege 20 E Ft. Milyen értékben kell a gépjárműadóval kapcsolatos követeléseket a helyi önkormányzat mérlegében kimutatni ebben az esetben? 100 E Ft-tal vagy 80 E Ft-tal?
Részlet a válaszából: […] ...központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandóköztartozásokkal kapcsolatos követelések – ideértve az adó-, az adó jellegű, azilleték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek -értékelése során az értékvesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.

Követelések besorolása

Kérdés: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közhatalmi tevékenységet ellátó szerv. Tevékenységét jogszabályok alapján látja el, és szabad kapacitását kihasználva, megrendelésre is szolgáltat. A közhatalmi tevékenységért igazgatási-szolgáltatási díjat szed, és bírságbevétele is van. A díjakat nem lehet adók módjára behajtani. A követeléseket adós és vevő kategóriákba soroljuk. Mivel az év végi követelés elismerésénél különbözően kell dokumentálni, fontos, hogy a kategóriákat jól alkalmazzuk [Áhsz. 34. § (6) bek., 22. § (1) bek.]. Hová kell sorolni a nem adók módjára behajtható, de jogszabályon alapuló követeléseket?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 22.§-a határozza meg a vevők és az adósok fogalmát. E szerint: "22. § (1) Akövetelések között kell kimutatnia) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékbenkifejezett (és kiszámlázott) –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 20.

Érvényesítés

Kérdés: Kell-e érvényesíteni a bevételeket, és ha igen, akkor a bevétel beszedése előtt, vagy a pénzforgalmilag már teljesült bevételt?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok meglétére. Számla kiállításakor az analitikában előírásként kerülfelvitelre az adósokkal, illetve vevőkkel szembeni követelés, és ekkor adokumentumok az utalványrendelettel együtt felszerelésre kerülnek, a kontírozásés a szükséges aláírások, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Étkezési utalványt elfogadó hely

Kérdés: Önkormányzatunk részben önállóan működő költségvetési szervéhez tartozik a saját üzemeltetésű konyha. Az önkormányzat dolgozói részére étkezési utalványt ad (saját előállítású), amelyet csak a saját üzemeltetésű konyhában lehet levásárolni. A konyha pénzügyi gazdasági feladatait a polgármesteri hivatal látja el. Az utalvány kibocsátója a polgármesteri hivatal. A dolgozók étkezési díjukat ezzel az utalvánnyal fizetik meg.
Melyek az utalvány kiállításának, illetve a dolgozóknak történő átadásnak a könyvelési tételei?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetevégzi.A helyes gazdasági műveletek és ezek könyvelési elszámolásaa következő:Első lépésként az étkezési utalvány követelés előírásatörténik: T 289 – K 41331 Következő lépésben az étkezési utalvány beváltása: bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Hitelképesség megállapítása

Kérdés: A 46/2009. (XII. 30.) PM rendeletben előírtak szerint a K-11-es beszámolótáblázat 25. számú űrlapja "A helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető Ötv. 88. § (2) bek. szerinti éves kötelezettségvállalásának (hitelképességének) felső határa" sorai és kitöltési útmutatója véleményem szerint nem teljesen egyértelműen fogalmazza meg a hitelképesség megállapításához szükséges információkat.
Az előző év(ek)ben keletkezett, tárgyévet terhelő fizetési kötelezettség (12-20. sorok) kitöltése során nem értelmezhető a 13. sor adatigénye, mivel a hosszú lejáratú kötelezettségekből a tárgyévet terhelő összeget a rövid lejáratú fizetési kötelezettségként kell minősíteni, bemutatni, elszámolni. Amennyiben a teljes hosszú lejáratú hitel még hátralévő teljes összegét kell bemutatni, akkor a hitel összege teljesen felborítja a számítást, hiszen csak egyévi bevétellel szemben lehetne kimutatni a hátralévő hitelösszeget.
A 14. sorban a tárgyévet megelőző évben felvett rövid lejáratú hitelek adatait kellene kimutatni. Problémát okoz, hogy a számviteli törvény szerint rövid lejáratú kötelezettségnek kell minősíteni – többek között – az egy üzleti (költségvetési) évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönt, tehát amelyet abban az évben – december 31-e előtt – kell visszafizetni, amelyben a hitel felvételre került. Amennyiben a likvid hitelt nem kell ideszámítani, akkor minden éven belül visszafizetendő hitelt likvid hitelnek lehet minősíteni, és nincs adat ehhez a sorhoz. Az éven túli hitel nem rövid lejáratú hitel! A rulírozó hitel viszont inkább hosszú távú hitelnek nevezhető, hiszen a bank felé a rendelkezésre álló díjat folyamatosan kell fizetni, akár folyósítja a hitelt, akár nem. Amennyiben sor kerül a rulírozó hitel folyósítására, akkor annak a visszafizetése akár több éven keresztül is gördülhet, a folyamatos felvét és visszafizetés miatt. Viszont itt gond, hogy mely összeget kell bemutatni. A rendelkezésre álló hitelkeretet, vagy épp az adott pillanatban (december 31-én?) kimutatott, felhasznált hitelösszeget kell kimutatni?
A 18. sorba csak azokat a garancia- és kezességvállalásból származó fizetési kötelezettségeket kell beírni, amelyek nemcsak mint kötelezettség merültek fel, hanem mint pénzforgalom, biztosan megjelennek a könyvekben. Az egyezőség csak így állhat fel a mérleg hivatkozott sorával. Így viszont a valós, vállalt kötelezettség nincs bemutatva!
A 20. sor szállítói tartozások során is csak a számlával és nemcsak szerződéssel alátámasztott kötelezettséget kell kimutatni, bár a folyamatos szerződések számla nélkül is fizetési kötelezettséget eredményeznek. Ugyanakkor a ki nem fizetett számlák ellenértékének fedezete lehet a pénz (előirányzat)-maradvány is, és nem biztos, hogy azt a tárgyévi saját bevételből kell fedezni.
A táblázat nem tartalmazza teljeskörűen azokat a kifizetési kötelezettségeket, amelyeket a saját bevétel terhére vállalt a költségvetési szerv, csak azokat, amelyeket elvileg a saját bevételéből kellene fizetnie. Így egy saját bevételi forintot többször is elkölthet az önkormányzat, hiszen a táblázat adata – a gazdálkodásra jogosult képviselő-testület felé – azt sugallhatja, hogy hitelképes az önkormányzat.
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi rendezés, akkor valóban van pénzforgalmi mozgás, ami akönyvekben megjelenik, de ezzel egyidejűleg az eredeti adóssal szembenikövetelést is állományba kell venni. Amikor az eredeti adós tartozásarendezésre kerül, akkor ismételt pénzmozgás történik, beérkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Munkaügyi perben megítélt késedelmi kamat kiszámítása

Kérdés:

Késedelmi kamat számításával kapcsolatban kérdezném Önöket. Talán köztudott, mert a média is foglalkozott azzal, hogy a tűzoltóknak az európai uniós csatlakozás következtében – egy joghézag folytán – 2004. május 1. és 2007. dec. 31. közötti időszakban bizonyos összegű túlszolgálati díjuk keletkezett. Ezt az összeget valószínűleg az idei év során kifizetjük. Erre vonatkozóan késedelmi kamatot kell számolni. Ennek a számítási módjához szeretnék segítséget kérni. Ha lehetséges, példán keresztül, féléves bontásokban.

Részlet a válaszából: […] ...rendelkezései a 2004. május 1-jén, vagy azt megelőzően kötött szerződésekből eredő azokra az ügyleti, illetve késedelmikamat-követelésekre, amelyek május 1-jét követően váltak esedékessé. Ilyen esetekben a kamat mértékére, annak esedékességétől 2004...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 9.

Visszaigénylés elévülése

Kérdés: Szervezetünknek visszaigénylendő áfája van, amit évek óta továbbvihetőként görget. Hallottuk, hogy az adókövetelés is elévül, ez érdekelne, hogy honnan számoljuk az elévülést. Könyvelőnk szerint onnan kell kezdeni az elévülés számítását, amikortól rátesszük a folyószámlára, nem a tényleges keletkezéstől. Amíg csak görgetjük, addig nem számít az elévülési idő.
Részlet a válaszából: […] Az adólevonási jog, illetve a visszaigénylési jog elévüléseszempontjából az Art. elévülésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.Az Art. 164. § (1) bekezdése alapján az adó megállapításáhozvaló jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Engedményezés

Kérdés: Önkormányzatunk megállapodást kötött egy beruházó céggel a tulajdonunkban lévő telek használati jogának több évtizedre vonatkozó átadásának tárgyában. A megállapodás szerint a szolgáltatás ellenértékét a beruházó nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő céggel szemben fennálló követelés engedményezésével. (Megjegyzem, a követelés tárgya nagyobb a használati jog megállapodásban megállapított ellenértékénél.) E jogügylettel összefüggésben bizonytalanok vagyunk abban, hogy az engedményezésre az Áfa-tv. engedményezésről szóló 13. § (3) bekezdése alkalmazható-e, és ennek eredményeként az Áfa-tv. hatálya alá nem tartozó ügylet valósul-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...alapjánnem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatásnyújtója a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéketharmadik félre engedményezi, feltéve hogy a követelésként fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 28.

Jogosulatlanul igénybe vett támogatás

Kérdés: Hogyan kell a támogató könyvelésében nyilvántartani, illetve a mérlegkészítés során figyelembe venni a jogosulatlan igénybevétel miatt, büntetőkamattal növelt értékben, jogerős határozattal visszavont támogatást, amennyiben annak összege még nem folyt be?
Részlet a válaszából: […] ...a támogató részéről követelés keletkezik a jogosulatlanigénybevétel miatt, akkor a támogató könyveiben a jogtalanul kifizetetttámogatások miatti követelést az egyéb követeléseken belül, a szabálytalankifizetés miatti követelések között kell kimutatni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Takarító munkakört betöltő közalkalmazott besorolása

Kérdés: Egy általános iskolában "A" kategóriába soroltam be egy takarítónőt. Az intézményből való kilépése után egy évvel levélben megkeresett, hogy tévesen soroltam be, mert neki "B" kategória kellett volna legyen a besorolása. A képesítése ruházati eladó szakmunkás. Köteles lettem volna-e őt "B"-be sorolni? Jogos-e a munkabér-különbözet követelése? Mennyi az elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. közoktatási ágazatban történő végrehajtásáravonatkozó 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (Kjt-vhr.) mellékletének 7. pontjaszerint "kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a közoktatási intézményműködtetésével összefüggő kisegítő jellegű feladatot ellátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
30
31
32
43