Emelt összegű végkielégítés – nők negyvenéves öregségi nyugdíja

Kérdés: A Ktjv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján kormánytisztviselői jogviszonyom – tekintettel a kormány 1004/2012. (I. 11.) számú határozatára – 2012. 03. 18. napján felmentéssel megszűnt. A nők 40 éves öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idővel 2014. június 22. napján fogok rendelkezni. Az a kérdésem, hogy az akkor hatályos jogszabályok szerint a plusz négyhavi illetmény az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belüli felmondás miatt jár-e, ha igen, mennyi a követelés elévülési ideje?
Részlet a válaszából: […] Emelt összegű végkielégítés annak jár, illetve járt, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzését (azaz az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését) megelőző öt éven belül került felmentésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Ingyenes átadás

Kérdés: A kérdésünk az önkormányzati követelésállomány 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft.-nek történő ingyenes átadására, valamint a követelés engedményezésének könyvekben való szerepeltetésére vonatkozik a kft. szempontjából. Helyes-e az eljárásunk, illetve hogyan történik számviteli elszámolása? A követelést nem ismerték el.
Részlet a válaszából: […] ...az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingó vagyontárgyak, értékpapírok, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogok, követelések, illetve az önkormányzatot megillető tartozások alkotják. Vagyont ingyenesen átruházni a képviselő-testület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Beszámítás

Kérdés: Önkormányzati pályázati elszámolás alkalmával merült fel a következő problémánk:
Esetünkben vannak olyan cégek, amelyek az önkormányzat szállítói és vevői is egyaránt, ezért kérésükre több esetben kompenzációt hajtunk végre, amely mögött tényleges pénzmozgás (maximum a különbözet erejéig) nincsen. A pályázati elszámolók szerint államháztartáson belül erre nem is lenne lehetőség, viszont mi erre vonatkozó törvényi előírást nem találtunk. Államháztartáson belül alkalmazható-e a kompenzáció, ha nem, akkor ezt mely jogszabályban találjuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...akik vevő-szállítói kapcsolatban állnak egymással, és szerződés alapján egymással szemben fennálló kötelezettségük, illetve követelésük van, akkor a fennálló követelést és kötelezettséget összevezetik, és így egyenlítik ki a tartozásukat. A két félnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja határozza meg, hogy melyek azok a munkaruházati termékek, amelyeket adómentesen juttathat a munkáltató. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy a munkaruhát a munkáltatónak kell megvásárolnia. Elszámolható adómentesen a munkaruha akkor is, ha azt a munkavállalók vásárolják meg, és az intézmény utólag megtéríti nekik? Kérdésünk továbbá az is, hogy keletkezik-e adókötelezettség akkor, ha a munkaruha kihordási idejének letelte előtt kilépő munkavállaló nem adja le a munkaruhát?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés vagy a belső szabályzat kiköti a visszafizetési kötelezettséget, de a munkáltató attól eltekint. Ebben az esetben az elengedett követelés összege a munkavállaló bérjövedelmeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Szabadtéri színpad használatba adása

Kérdés: Az önkormányzat alapítvány tulajdonában lévő területen 9 évvel ezelőtt szabadtéri színpadot építtetett. Most szeretnénk ezt a színpadot átadni az alapítványnak, cserébe ő karbantartaná, és 20 éven keresztül évi 4 alkalommal ingyenesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátaná. Lehetséges-e ilyen szerződést kötni, ha igen, hogyan történik az átadás könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...szemben.Könyvelése a következő:Az önkormányzat értékesíti az alapítvány részére a szabadtéri színpadot piaci értéken.A követelés előírása szükségesT 282 – K 41331bruttó érték kivezetéseT 4132 – K 1211, 12121213, 12141215,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 30.

Behajthatatlan követelés

Kérdés: Központi költségvetési szerv lemondhat-e követeléséről a vállalkozással történő megállapodás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a nemzetiségi önkormányzatok, valamint az általuk irányított költségvetési szervek követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet." A (3) bekezdés szerint a kis összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Vevőkövetelés

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a vevő­követelés könyvelésére és nyilvántartására?
Részlet a válaszából: […] ...Vevők számla a költségvetési szerv áruszállításból, szolgáltatás teljesítéséből származó, vevőkkel szembeni követelésállomány kimutatására szolgál. A követelés összege magában foglalja a felszámított általános forgalmi adó összegét is. Vevőkkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Váltó

Kérdés: Váltóval kiegyenlített adóköveteléssel kapcsolatos a kérdésünk. Egy önkormányzati adóalany (helyi vállalkozó) cége ellen felszámolási eljárás indult. Jelentős összegű gépjárműadó-, iparűzésiadó- és adópótlék-tartozása van az önkormányzat felé. Az önkormányzati adóhatóság bejelentette a vállalkozóval szembeni követelését a felszámolónál, aki azt vissza is igazolta. A felszámolás elrendelését követően – a felszámolás törtévére – is merült fel gépjárműadó- és iparűzésiadó-fizetési kötelezettsége a vállalkozónak, amit szintén visszaigazolt a felszámoló. Erre – a felszámolás közbeni követelésre – érkezett egy magánszemélytől vételi ajánlat, aki váltóval egyenlítené ki az önkormányzat adókövetelésének egy részét. Ha az önkormányzat elfogadja a váltót, annak beváltásakor a bevételt milyen jogcímen kell könyvelni? Az eredeti követelés (gépjárműadó, iparűzési adó) jogcímén, vagy más egyéb bevételként? Ha egyéb bevételként kell elszámolni, akkor hogyan törölhető az adótartozásként nyilvántartott követelés azon része, amelyet a váltóval kifizettek?
Részlet a válaszából: […] ...összegben, vagy egy alacsonyabb értéken kerül értékesítésre. Ha az értékesítés alacsonyabb áron történik, akkor az eladási ár és a követelés könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét veszteségként kell elszámolni, amelyet az önkormányzati vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Bérelt ingatlan felújítási költségei

Kérdés: Önkormányzati bérlakásainknál a szerződések alapján a nyílászárók cseréje, felújítása a bérlő kötelessége. Bizonyos feltételek megléte esetén a nyílászárócsere költségének a felét az önkormányzat biztosítja úgy, hogy a felújítás teljes költségét a számla alapján az önkormányzat kifizeti, a bérlő pedig az 50%-át (önrészt) befizeti az önkormányzat számlájára, vagy az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi azt. Az önkormányzat a lakásbérbeadásra az áfamentességet választotta. A csere teljes költségét az önkormányzatnál kell felújításnak lekönyvelni? Mit kell kiállítani a bérlő befizetéséről? Ha számlát, akkor milyet? Ha nem kell, akkor a bérlő befizetése hozzájárulásnak minősül, és átvett pénzeszközként kell könyvelni? Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönként megelőlegezi az önrészt, akkor azt csak a kölcsön állományi számlára kell bekönyvelni, vagy van más teendő is?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli bizonylatot ki kell állítani.Ha az önkormányzat kamatmentes kölcsönt ad a magán­személy részére, akkor azt egyrészt követelésként kell nyilvántartani a könyveiben, és a befizetéseket kölcsön törlesztéseként, követelés csökkenéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Áfa-visszaigénylés önellenőrzéssel

Kérdés: Önkormányzatunk 100 százalékos tulajdonában lévő kft. havi áfabevallásra kötelezett. A kft. áfabevallásában nem adta meg a visszaigénylés jogcímkódját, így a következő adómegállapítási időszakra átvihető követelése keletkezett. Az adott időszak vonatkozásában a kft. néhány hónappal később önellenőrzést kénytelen végrehajtani, amely során az általa fizetendő áfa összege növekszik. A tárgyidőszakban megállapított fizetendő adó együttes összegének és a levonható adónak helyesbített különbözete még így is negatív, a visszaigénylésre jogosító összeg értékhatár feletti. Ilyen esetben a kft. vizsgálhatja-e az önellenőrzés időpontjában a visszaigénylési jogosultságát, vagy következő időszakra átvihető követelésként kell kezelnie az önellenőrzés eredményeként megváltozott negatív különbözetet?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 131. §-ának (2) bekezdése alapján az adó­alany az adott adómegállapítási időszakban megállapított negatív különbözetet választása szerint vagy továbbgörgeti a következő adómegállapítási időszakra, vagy visszaigényli az állami adóhatóságtól (feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.
1
29
30
31
45