461 cikk rendezése:
451. cikk / 461 Folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás
Kérdés: A 249/2000. Korm. rendelet 51. § b) pontja a következő rendelkezést tartalmazza: "Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő feladás adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell rögzíteni." Az összesítő bizonylat (feladás) azt jelenti, hogy hónap végén az analitikából egy összegben feladják pl. az adósok (térítésidíj-hátralék) összegét, majd ezt a következő hónap végén szintén egy összegben történő feladás alapján korrigálva kell lekönyvelnem (növekedés, illetve csökkenés), vagy tételesen, adósonként fel kell vinni a főkönyvi könyvelésbe a tőkeváltozással szemben az összes, hó végén fennálló tartozást? Hasonlóan kell eljárni a vevők esetén is, vagy elegendő-e a hónap végén fennálló vevőállományt rögzíteni?
452. cikk / 461 Az alanyi adómentesség értékhatárának megállapítása
Kérdés: A befolyt bevételt vagy a kiszámlázott összeget alapul véve kell-e kiszámolni az alanyi adómentesség értékhatárát? Milyen tételek számítanak az értékhatárba?
453. cikk / 461 Központi költségvetésből kapott, illetve fizetendő támogatás helye a mérlegben
Kérdés: Az éves beszámolóban elszámol az önkormányzat a normatívákkal, és az annak alapján, a központi költségvetéssel való elszámolás eredményeként a fizetendő vagy megkapható normatív támogatás összegét be kell-e állítani követelésként vagy kötelezettségként a mérlegbe?
454. cikk / 461 Áfa-visszaigénylés lehetősége
Kérdés: A saját adóköteles bevétel meghaladja az alanyi adómentesség határát, de nem éri el az áfa-visszaigénylési határt. Mikor nyílik lehetőség a visszaigényelhető áfa kiutalására? Az adóköteles tevékenységhez kapott – de adóalapot nem képező – költségvetési támogatás figyelembe vehető-e a visszaigénylési értékhatárnál?
455. cikk / 461 Diákhitel törlesztése
Kérdés: Egyetemünk hallgatóinak körében problémát okoz, hogy az Art. 2003. január 1-jétől hatályos rendelkezése nem tartalmaz szabályozást a diákhitel törlesztésére. Annak érdekében, hogy megfelelően tájékoztatni tudjuk a hozzánk forduló hallgatókat, kérjük, ismertessék, hogyan kell a jövőben törleszteniük?
456. cikk / 461 Kezességvállalás beváltásának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a környező településekkel csatornatársulatot hozott létre és kezességet vállalt. Minden év elején viszik a pénzünket kezesség címén. Hol tartom nyilván ezeket az összegeket: a 3912. A költségvetési szervek függő kiadásai forgalmi számlán vagy a 19. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban?
457. cikk / 461 Személygépkocsi értékesítése
Kérdés: Intézményünk az áfa alanya. Személygépkocsinkat úgy értékesítettük, hogy az új jármű vételárába a régit beszámították (pénzmozgás az értékesítéshez nem kapcsolódott). Helyesen jártunk-e el, ha az értékesítéskor áfás számlát állítottunk ki, az új járműről pedig teljes (bruttó) összegű számlát kaptunk? Hogyan könyveljük a két gazdasági eseményt?
458. cikk / 461 Kötelezettségvállalás fogalma
Kérdés: Mit kell tartalmaznia a kötelezettségvállalásnak? Minden költségvetési szervnek kell értékelnie az adósállományát?
459. cikk / 461 Behajthatatlannak minősülő követelések értékvesztése
Kérdés: Az államháztartás szervezetei a nem termékértékesítésből és szolgáltatásból eredő követeléseikről csak törvényben meghatározott módon mondhatnak le. Ilyenek nálunk a kiszabott bírságok, pótdíjak stb. Ezekre a behajthatatlannak minősülő követelésekre alkalmazható-e az értékvesztés? Ha igen, milyen módon és mennyi idő alatt számolhatjuk el?
460. cikk / 461 Késedelmi kamat követelésként történő előírása
Kérdés: A költségvetési szerv által előírt késedelmi kamat milyen időpontban írható elő a követelések között?
