505 talált állásfoglalás a követelés kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szerv ingatlant vesz bérbe egy társaságtól. A szerződés szerint a költségvetési szervnek 3 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot kell fizetnie biztosítékként, amely összeg a szerződés végén bérleti díjként tudható be. Esetleges károk esetén a társaság kielégítheti igényét az óvadékból, a költségvetési szerv pedig köteles azt kiegészíteni a 3 havi bérleti díj összegére?

Kérdés: Közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatban: – A módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt van-e kötelező megfeleltetés a továbbszámlázott kiadások és bevételek között, vagyis tárgyévi továbbszámlázott kiadással szemben csak tárgyévi továbbszámlázott bevétel lehet? – A 914. Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele számlára kell könyvelni az összes tárgyévben befolyt bevételt, függetlenül attól, hogy tárgyévi, illetve előző évi továbbszámlázott kiadás megtérítéséről van szó? – Ha előző évben továbbszámlázott kiadás térül meg a tárgyévben, akkor esetleg a 91229 Egyéb sajátos bevétel teljesítése számlára könyvelendő?

Kérdés: X cég elnyert egy vissza nem térítendő támogatást. A támogatási szerződésben foglaltak szerint X cég a támogatás megvalósításához bevonta Y alvállalkozót. Az Y alvállalkozó által kiállított számla nettó értékét a támogatást nyújtó szervezet egyenlíti ki közvetlenül az Y szállítócégnek engedményezési megállapodás alapján. A számla áfatartalmát az X cég fizeti meg az Y szállítócég részére. X cég visszaigényelheti-e, illetve kifizetett számlaként figyelembe veheti-e a beszerzés áfatartalmát a bevallásban?

Kérdés: Munkáltatómmal (alapítványi iskola) tanulmányi szerződést kötöttem, a tanulmányaim befejezésétől számítva további 5 évre szóló munkaviszonnyal. 1. A közalkalmazottakat megillető fizetési besorolás az ilyen intézményeknél is megilleti-e a pedagógusokat? 2. A tanulmányi szerződés lejárta előtt megszüntetett munkaviszony esetén a támogatást teljes egészében, vagy csak időarányosan kell visszafizetni? (Erre a szerződésben nincs utalás.)

Kérdés: Önkormányzatunk egy ingatlanát az elmúlt hónapban lopásból származó komoly kár érte. Az ingatlan védelmét biztosító cég – a szerződésben meghatározottak szerint – kártérítés megfizetésére kötelezett. Kell-e nekünk a kártérítés miatt áfás számlát kibocsátani?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.

Kérdés: Egy külföldi cégtől kamatmentes kölcsönt kaptam. Kérdésem, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a kapott kölcsönnel összefüggésben?

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?

Kérdés: Cégünk Ausztriából esztergagépet szerez be, majd a beszerzést követően tovább értékesítjük egy lízingcégnek, akitől ezt az eszközt vissza fogjuk lízingelni. Az osztrák fél a termék beérkezését megelőzően előlegszámlával előleget kér tőlünk. Ezt az előleget nem mi, hanem a mi vevőnk, azaz a lízingcég utalja át a külföldinek. Ennek jogi hátterét az képezi, hogy a belföldi lízingcégnek küldünk egy előlegbekérő levelet, majd ezen bekérőlevelünk alapján fennálló követelésünket engedményezzük az osztrák félre. Kérdésünk, hogy az osztrák partnertől kapott előlegszámla alapján fennáll-e nálunk közösségi beszerzés utáni áfafizetési kötelezettség, illetve levonási jogosultság, vagy csak a végszámla kiállításakor (azaz az engedményezés a 20/A. § (5) bekezdése alapján előleg átadásának minősül-e)?

Kérdés: Kell-e értékelni a mérlegkészítéskor a gépjárműadósok állományát? Ha igen, akkor az egyszerűsített értékelési eljárás alkalmazható-e?