Találati lista:
1151. cikk / 1188 Szakértői tevékenység
Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
1152. cikk / 1188 Megbízási szerződés kötése saját dolgozóval
Kérdés: Köthető-e megbízási, illetve szolgáltatási szerződés a költségvetési szerv saját dolgozójával a munkaköri leírása szerint munkakörébe nem tartozó, alapfeladatként nem meghatározott feladat ellátására?
1153. cikk / 1188 Személyi alapbér fogalma
Kérdés: A közalkalmazotti kifizetéseknél mi tartozik a személyi alapbérbe? Mi a 13. havi bér és a jutalom alapja (garantált illetmény, hasznosítás százaléka, munkáltatói döntés)?
1154. cikk / 1188 Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben
Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
1155. cikk / 1188 Oktatási tevékenység áfarendszerbeli megítélése
Kérdés: Milyen esetekben marad tárgyi adómentes az oktatás 2003. július 1-jétől? Az óraadó tanárok továbbra is tárgyi mentesen folytathatják-e tevékenységüket?
1156. cikk / 1188 Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása
Kérdés: Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
1157. cikk / 1188 Felmentési tilalom
Kérdés: Települési önkormányzat fenntartásában működő, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv negyedik hónapja táppénzen lévő gazdasági vezetőjének munkaviszonyát szakmai alkalmatlanság miatt szeretnénk megszüntetni. A táppénzes állomány megszűnése után meddig áll felmentési tilalom alatt?
1158. cikk / 1188 Egyes közalkalmazottak rendes évi szabadsága
Kérdés: Változott-e a közalkalmazott technikai dolgozók rendes évi szabadsága az Mt. 131. § (1) bekezdésének életbelépése óta? Mi az alap- és a pótszabadság kiszámításának módja a technikai közalkalmazottnál?
1159. cikk / 1188 Juttatások nyugdíjba vonuláskor
Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
1160. cikk / 1188 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: A képernyő előtti munkavégzés minimális követelményeiről szóló 50/1999. EüM rendelet és az azt módosító 3/2002. ESzCsM rendelet vonatkozik-e az informatikát oktató tanárokra? A kolléga heti nyolc órában oktatja az informatikát. Tudomásom szerint napi négy órában kell képernyős munkahelyen munkát végezni ahhoz, hogy a rendelet vonatkozzon a közalkalmazottra is.
