Behajtással kapcsolatos illetékek

Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...Az Fm-tv. 12. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint afizetési meghagyásról szóló beadvány beérkeztéről a Magyar Országos KözjegyzőiKamara visszaigazolást kap, amelyben többek között igazolja a díj megfizetését.Mindezekből következőleg a szolgáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.

Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosimunkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, aközjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alátartozó személyes alkotótevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Étkezésidíj-hátralék behajtása

Kérdés: Intézményünknél magas összeget tesz ki az étkezési díjak hátraléka. Milyen lehetőségünk van ennek behajtására? A gyermek az étkeztetésből nem zárható ki. A jogszabály változásáig a hátralék a szülőtől adók módjára behajtható volt.
Részlet a válaszából: […] ...történőmegállapodás a szülővel. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor élhet azintézmény a fizetési meghagyásos eljárással, amely közjegyzői hatáskörbetartozik. A fizetési meghagyásos eljárást a 2009. évi L. törvény szabályozza.Ez egy viszonylag olcsó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 10.

Közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása

Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?
Részlet a válaszából: […] ...két csoportba lehet sorolni:– hivatalos okmányok vagy közokiratok (a kivitelt vagy a mástagállamba történő megérkezést hatóság vagy közjegyző igazolja);– kereskedelmi okmányok (különös tekintettel a felektőleltérő személy által kibocsátott kereskedelmi okmányokra)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 20.

Postán elveszett számlák pótlása

Kérdés: Hogyan lehet pótolni a postán elveszett számlákat? Az elveszett számla helyett kiállított számla alapján lehet-e áfát levonni?
Részlet a válaszából: […] ...és mikor pótolják a hiányzó bizonylatot, a másolat hitelesítésére ki az illetékes.A hitelesítést nem szükséges könyvvizsgálóval, közjegyzővel elvégezni, hanem a vállalkozásnál arra jogosult, arra kijelölt személlyel.A jegyzőkönyvet az érintett felek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
2
3