Találati lista:
141. cikk / 191 Közalkalmazott besorolása – középiskola utolsó évfolyamának elvégzése érettségi nélkül
Kérdés: Intézményünk a Kjt. hatálya alá tartozik, dolgozói közalkalmazottak. Egy belső átszervezés során az alábbi kérdések merültek fel.
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
1. Melyik fizetési osztályba lehet besorolni azt a dolgozót, aki 1983-ban gimnáziumi végbizonyítványt szerzett, de nincs érettségi bizonyítványa?
2. A közalkalmazott rendelkezik egy 1983-as – az akkori Művelődési Minisztérium által kiállított – igazolással, amely az akkor hatályban volt 1965. évi 24. törvényerejű rendelet 13. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással kimondja, hogy a gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzéséről szóló bizonyítvány általános jellegű, középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít. Érvényes-e még ez az igazolás?
3. A dolgozó jogosult-e jelenleg érettségihez kötött munkakör betöltésére?
4. A dolgozó jogosult-e arra, hogy a Kjt. 23. §-a szerinti vezetői megbízást kapjon (azaz középvezetői beosztást kaphat-e)?
5. Érettségivel egyenértékűnek minősül-e a dokumentum?
142. cikk / 191 Közalkalmazotti besorolás alapjai, takarítónők besorolása
Kérdés: Egy középiskolában takarítok, 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezem. Akinek szakmunkásvégzettsége van, de nem szakirányú, ők garantált bérminimumot kapnak. Én és még egy kolléganő minimálbért. Sértő, hogy egyazon munkáért különböző bért fizetnek.
143. cikk / 191 Támogatási előleg
Kérdés: Tankerületi központunkhoz tartozó több köznevelési intézmény is nyert EFOP-pályázat keretében támogatást. A támogatás felhasználása és a projekt megvalósítása idén elkezdődik, és várhatóan a jövő év végén fejeződik be. A teljes támogatási összeget szükséges-e rögzíteni idén előirányzatként a könyveinkben, vagy csak azt a részt, amit idén előlegként lehívunk?
144. cikk / 191 Egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő illetménye
Kérdés: Milyen pótlékra jogosult az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő? Szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék vagy pedagógus munkáját közvetlenül segítők kiegészítő pótléka?
145. cikk / 191 KEHOP program – iskolafelújítás
Kérdés: 2016-ban önkormányzatunk a Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) pályázatok keretében többek között elnyerte az iskola épületének felújítását is. Ez az épület 2017. 01. 01. hatállyal a KLIK Dunakeszi Tankerületi Központ vagyonkezelésébe került át. A felújítási munkálatokra a vagyonkezelésbe adás után került sor. Hogyan kell könyvelni a felújítási költségeket, hogyan kell aktiválni a beruházást? Növelni fogja az eszközeink értékét, vagy csak költségként jelenik meg? (Jelenleg az épület a 0-s számlaosztályban van nyilvántartva.)
146. cikk / 191 Egyéni vállalkozó részére útiköltségek térítése
Kérdés: Egyik intézményünk "A köznevelési és kulturális intézményekben működő tehetséggondozó programok támogatása" című nyertes pályázat keretében a projektvezetői feladatokat egyéni vállalkozóval kötött megbízási szerződés keretében végezteti el. A megbízási szerződés tartalmazza, hogy az elvégzett feladatok ellenértéke az egyéni vállalkozó által benyújtott számla ellenében kerül kifizetésre. Továbbá tartalmazza, hogy a vállalkozó a megbízási időszakra vonatkozóan útiköltség-díjazásban részesül. A szerződés nem tartalmaz a költségtérítések kifizetésével kapcsolatban további információkat. Egyéni vállalkozónak hogyan lehet útiköltség-térítést fizetni?
1. Amennyiben útiköltség-térítés kifizetésére kerül sor, akkor feltétel-e, hogy a szerződésben rögzítsék a kifizetés módját, feltételeit, mértékét?
2. Kérhetjük-e a vállalkozótól, hogy az útiköltség-térítésről is állítson ki számlát, hiszen véleményünk szerint a kiküldetési rendelvényt az Szja-tv. 3. §-ának 10) pontja értelmében csak a saját, illetve külsős jogviszonyban álló munkavállalók kiküldetésének esetében lehet alkalmazni?
3. Ki lehet-e fizetni az egyéni vállalkozó által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján, vagy csak sima útnyilvántartás alapján az útiköltség-térítést az Szja-tv. 3 mellékletének II. 6. pontjában előírt adómentes határig? Ha igen, milyen bizonylat szükséges a költségtérítés kifizetéséhez?
1. Amennyiben útiköltség-térítés kifizetésére kerül sor, akkor feltétel-e, hogy a szerződésben rögzítsék a kifizetés módját, feltételeit, mértékét?
2. Kérhetjük-e a vállalkozótól, hogy az útiköltség-térítésről is állítson ki számlát, hiszen véleményünk szerint a kiküldetési rendelvényt az Szja-tv. 3. §-ának 10) pontja értelmében csak a saját, illetve külsős jogviszonyban álló munkavállalók kiküldetésének esetében lehet alkalmazni?
3. Ki lehet-e fizetni az egyéni vállalkozó által ellátott feladatokhoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján, vagy csak sima útnyilvántartás alapján az útiköltség-térítést az Szja-tv. 3 mellékletének II. 6. pontjában előírt adómentes határig? Ha igen, milyen bizonylat szükséges a költségtérítés kifizetéséhez?
147. cikk / 191 Köznevelési intézmények működtetése
Kérdés: Kérdés: Intézményünktől a fenntartó döntése szerint a köznevelési intézmények működtetése 2016. január 1-jétől új intézményhez került. Ez az új intézmény megkapta a vagyont és a befektetett eszközök tartós használati jogáért kapott bevételelhatárolást. Az a kérdésünk, hogy a befektetett eszközök, illetve az elhatárolás kivezetését hogyan könyveljük az átadónál, illetve az átvevőnél?
148. cikk / 191 Napközi otthonos óvoda és konyha kisegítő dolgozóira vonatkozó végrehajtási rendelet
Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?
149. cikk / 191 Garantált bérminimumra kiegészítés, pótlékok beszámíthatósága a jubileumi jutalom alapjába
Kérdés: Közalkalmazott jubileumi jutalom összegének számításánál 2017. január 1-jétől milyen bérelemeket lehet figyelembe venni (garantált bérminimumra való kiegészítés, szociális összevont ágazati pótlék, pedagógus-bértábla szerinti pótlékok)?
150. cikk / 191 Adómentes óvodai ellátás
Kérdés: A munkáltatóm szeretné az idei évtől a fiam óvodai ellátását adómentes cafeteriaelemként számomra biztosítani, de idáig sajnos ellentmondásokba ütköztem az igénybevételével kapcsolatban. Az Szja-tv. szerint adómentesen adható ez az elem, ha viszek róla számlát a munkáltató nevére kiállítva. Idáig a fiam volt vevőként feltüntetve, ezután pedig a munkáltatóm lenne. Az óvoda, illetve a Magyar Államkincstár nem hivatalos állásfoglalása szerint, ha adómentesen venném igénybe az eddigi szolgáltatást/étkezést, ez esetben nem járna a normatív támogatás a gyerekem étkezésére, tehát drágábban étkezhetne. Ez valóban így van? Az adómentes óvodai és bölcsődei szolgáltatás és ellátás (ideértve az étkezést is) adómentesen támogatható a munkáltató által. Tekintettel arra, hogy az Szja-tv. a természetben adott juttatások között említi ezeket, az adómentesség érvényesüléséhez a munkáltató nevére szóló számla szükséges.
