Pedagógusok gyakornoki ideje munkahelyváltás esetén

Kérdés: A közalkalmazott óvodapedagógust 2012. augusztus 15-én nevezték ki. Rá még a régi törvények szerinti 3 éves gyakornoki idő vonatkozott. Amennyiben 2014. augusztus 31-ével közös megegyezéssel megszűnik a jogviszonya, és szeptember 1-jével új közalkalmazotti jogviszonyt létesít óvodapedagógusként egy másik óvodában, hogyan kell eljárni a gyakornoki idő kapcsán? A régi helyen még nem minősítették, mert még nem telt le a 3 év, viszont szeptember 1-jén már meglenne az új szabályok szerint a 2 év gyakorlata. Besorolható Pedagógus I. kategóriába?
Részlet a válaszából: […] A 2012. augusztus 15-én kinevezett, a gyakornoki időt akkor megkezdett pedagógus esetében 2013. szeptemberben a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint kellett eljárni. Esetében tehát a 3 éves gyakornoki időt kellett alkalmazni, szemben az új, 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (Kjt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.

Egyházi iskola munkavállalójának jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Egyházi fenntartási közoktatási intézmény vagyunk, dolgozóink munkaviszonyban állnak, de a Kjt. néhány szabályát is alkalmazzuk, pl. szabadság, jubileumi jutalom. Két dolgozónk a nők 40 éves öregségi nyugdíját szeretné igénybe venni 2014. novembertől. Egyikük 1992 óta dolgozik intézményünknél, előtte egy szövetkezetnél és egy vállalatnál dolgozott. A munkaviszony munkavállalói felmondással vagy közös megegyezéssel való megszűnésekor, véleményem szerint, nem jogosult jubileumi jutalomra (korábbi munkahelyei miatt) és végkielégítésre sem. Felmentési időt is csak az ő felmondása esetén kell biztosítanom? Másik dolgozónk 1974 óta dolgozik a közszférában. Felmondása esetén a felmondási idő végén jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] Az első dolgozó esetében, amennyiben az 1992 előtt fennállt munkaviszonyai nem áthelyezéssel szűntek meg, a jubileumi jutalomra jogosító idő 1992-től számítandó, amikortól intézményüknél dolgozik (a Kjt. szabályaira figyelemmel), tehát 2014. novemberben körülbelül 22 év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Vis maior

Kérdés: A több millió forintos vis maior támogatásból megvalósuló helyreállítást (esőzések miatt bekövetkezett csuszamlás, közoktatási intézmény udvarát elmosta az eső stb.) felhalmozási kiadásként (vagyis aktiválni kell), vagy működési ki­adásként (karbantartás, javítás) kell lekönyvelni? Korábbi vis maior ellenőrzés alkalmával egy szakértő úgy tájékoztatott, hogy ez a támogatás se felújításra, se beruházásra nem fordítható, így aktiválni sem lehet, csupán helyreállításról van szó, azaz a káresemény előtti állapot visszaállításáról, ezért az a működési kiadások közé sorolandó karbantartás, javítás lehet. Mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Ki nem fizetett jubileumi jutalom iránti igény

Kérdés: 1981. augusztus 1-jétől dolgozom óvónőként. 2011-ben nem kaptam meg a 30 éves jubileumi jutalmamat. Azóta munkahelyet változtattam. Kérhetem-e a jubileumi jutalom kifizetését az új munkahelyemen? Van-e elévülési idő? Ha jár ez nekem, akkor a 2011-ben érvényes béremet vagy az aktuális illetményemet kell figyelembe venni a kifizetéskor? Kérhetnek-e erről utólagosan valamilyen dokumentumot, mivel tudom igazolni, hogy nem kaptam meg ezt a pénzt?
Részlet a válaszából: […] Harminc év – jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető – közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után háromhavi illetménynek megfelelő összeg jár jubileumi jutalomként. Amennyiben Ön 1981. augusztus 1-jétől folyamatosan óvónőként dolgozik (tehát közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 8.

Reprezentáció és üzleti ajándék fogalma és közterhei

Kérdés: Intézményünk egyházi fenntartású közoktatási intézmény. Az alábbi esetek közül melyik minősül reprezentációnak és von maga után adókötelezettséget, mivel 2013-ban a mentesség megszűnt?
1. Új épületrész átadásakor városi, egyházi vezetők, más intézmények vezetői részére rendezett fogadásra vásárolt élelmiszer, vendéglátás.
2. Továbbtanulási értekezletre más oktatási intézmények vezetői részére vásárolt tea, kávé, aprósütemény pár ezer forintos összege.
3. Amennyiben egyházi ünnepen vagy tanévhez kapcsolódó ünnepen egyházi vezető részére egy csokor virágot vásárolunk, az szintén adóköteles? Vagy megoldható, hogy ezt egyéb anyagbeszerzésnek könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerint reprezentáció­nak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 17.

Táboroztatás alkalmával önkormányzati forrásból gyerekeknek juttatott uszodabelépő, szállítási szolgáltatás

Kérdés: Az önkormányzat 2013. július 1-jével átvette a művelődési ház működtetését. Az önkormányzat költségvetésében szakfeladatként jelenik meg a közművelődési intézmény kiadása. Az önkormányzat nyári napközis tábort szervezett (gyermekek körében) a közművelődési intézmény keretein belül. A táboroztatás során kiadásként uszodabelépők és szállítási költségek is megjelennek. A számlák az önkormányzat nevére szólnak. Ezek a kiadások természetbeni juttatásnak minősülnek? Ha igen, akkor a kifizetői adót és egészségügyi hozzájárulást meg kell fizetnie az önkormányzatnak?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.22. pontjának b) alpontja alapján adómentes az a juttatás, amelyet az államháztartás – a juttatás forrása alapján akár közvetetten is – valamely alrendszeréből, egyházi forrásból, illetve a közoktatási intézmény saját bevételéből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 27.

Vezetői megbízás közoktatási intézménynél

Kérdés: Tagintézmény-vezetőként dolgozom egy szakközépiskolában, határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezem 2017. június 30-ig (Kjt. 23. §). 2013 szeptemberétől fenntartóváltás lesz intézményünkben, egyházi fenntartásba kerülünk. Érvényben marad-e a vezetői megbízásom, hiszen "elvileg" az átvétel során semmilyen érdeksérelem nem érheti a nevelőtestület egyetlen tagját sem? (Az intézményben 2010. 08. 26. óta vagyok magasabb vezető.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő fenntartóváltás, egyház részére történő átadás a Kjt. 25/A. §-a szerinti átadásnak minősül, így az ott rögzített eljárási szabályok szerint kell eljárni. A vezetői megbízás automatikusan megszűnik a Kjt. 25/A. §-a szerinti átadás esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Közoktatási intézmény gazdálkodása

Kérdés: Nem állami, nem önkormányzati fenntartásban működő nevelési-oktatási intézményre vonatkozik kérdésünk. (Kiemelten közhasznú egyesület tart fenn általános iskolát és gimnáziumot.) Mi határozza meg az iskola gazdálkodási jogkörét, a fenntartónak milyen jogszabályoknak kell megfelelnie a gazdálkodás irányítása szempontjából?
Részlet a válaszából: […] A közoktatási törvény rendelkezései szerint a fenntartónak számos jogosítványa van a közoktatási intézmények irányításával kapcsolatban. Ezen jogosítványok gyakorlása során azonban be kell tartania a jogszabályokban előírt tartalmi és eljárási korlátozásokat. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Önkormányzati iskolai tornaterem bérbeadásának bevétele

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő általános iskola tornatermének bérbeadásából származó bevétel az önkormányzat költségvetésében mint intézményi működési bevétel jelenik meg. Az intézmény összkiadásának finanszírozása részben a normatívából, kiegészítéseként pedig az önkormányzat támogatásából történik. Az SZMK részéről felmerült, hogy az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése értelmében az önkormányzatunk helytelenül jár el akkor, amikor az intézmény összki­adásának finanszírozása során a támogatásba a tornaterem bérbeadásából származó bevételt is figyelembe veszi és beszámítja. Ennek alátámasztására még a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésére hivatkoztak. Véleményem szerint az SZMK helytelen következtetést vont le a jelölt két jogszabályhelyből, hiszen a tornatermet az önkormányzat adja bérbe mint tulajdonos, ugyanakkor a közoktatási törvény 38. §-ának (2) bekezdésében jelölt anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet jelöl, de ez esetben is a tiszta nyereség jöhet számításba. Ilyen nyereség viszont a bérbeadásból nem képződik, mivel a működtetés fenntartása magasabb, mint a bérbeadásból származó bevétel.
Részlet a válaszából: […]  Az Ötv. 89. §-ának (1) bekezdése szerint: "A helyiönkormányzat az intézményét támogatásban részesíti. Nem vonhatja el és atámogatásba nem számíthatja be az intézménynek a kötelező térítési díjon kívülibevételeit."A közoktatási tv. 38. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Tanulmányi versenyen biztosított étel adómentessége

Kérdés: Milyen adózási vonzata van, ha az oktatási intézmény az általa szervezett tanulmányi versenyen pogácsával és üdítővel megvendégeli a tanulókat?
Részlet a válaszából: […]  Az oktatási intézmény által tanulmányi versenyen biztosítottétel-ital juttatása az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. b) pontjaértelmében a nem pénzbeli juttatások körében adómentes, ha a közoktatásiintézmény saját bevételéből a közoktatásban vagy hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 12.
1
2
3
14