1035 talált állásfoglalás a letét kifejezésre

Kérdés: Számlázással kapcsolatban kérem a segítségüket. Az önkormányzat előszerződésben eladott egy tulajdoni lapon szántónak jelölt területet, melyre befolyt a foglaló és az előleg. A terület a foglalót követő 15 napon belül átminősítésre kerül "Gksz"-ről "Má"-ra (ennek költsége közös). A fennmaradó vételár augusztus végén lesz esedékes. Milyen áfatartalommal kell az értékesítés után a számlát kiállítanunk (előlegre, foglalóra, fennmaradó részre)?

Kérdés: Egy helyi önkormányzat járási startmunka mintaprogram keretében nyújtott be pályázatot egy önkormányzati varroda létrehozására. A tervezett programban 6 fő közfoglalkoztatott részvételével kerül sor munkaruha gyártására. A?projekt valamennyi beruházási kiadására (tárgyi eszköz beszerzése, épületfelújítás) a minta-program keretében támogatást igényeltek. A támogatás az alapanyagok vonatkozásában az első 3 hónap anyagszükségletét foglalja magában, a további időszakok anyagszükségletét az értékesített termékek árából befolyt összegből kívánják fedezni. Az elkészült munkaruhák megvásárlására a környező önkormányzatoktól, vállalkozásoktól érkezett igény. A kérdésünk, hogy a vázolt projekt vállalkozási tevékenységnek minősül-e az Áht. 7. §-a alapján? Hogyan alakul az előállításhoz kapcsolódó költségek tekintetében az áfa levonása?

Kérdés: Hivatali telefonflottába tartozó dolgozók telefon- (27%) és internetdíját (18%) a dolgozók számára továbbszámlázzuk. Egyik dolgozónk a telefonjáról vásárolt lottót, illetve biztosítást. A?szolgáltató számláján ezek adómentes tételek. A kérdésem az lenne, hogy a lottót és a biztosítás díját is 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni, vagy marad a szolgáltató által eredetileg alkalmazott adókulcs?

Kérdés: Ügyfelünk egy Magyarországon áfaregisztrációval rendelkező spanyol gazdasági társaság, amely 2015-ben termékeket vásárolt Magyarországon. A termékeket a társaság egy orosz vevő részére értékesítette tovább ún. láncértékesítés keretében. A termékek Magyarországról Oroszországba kerültek elfuvarozásra, a fuvarozást az orosz vevő rendelte meg a fuvarozótársaságtól. A termékek egy részét Magyarországról közvetlenül Oroszországba fuvarozták, melyhez kapcsolódóan a társaság a kiviteli vámeljárást a magyar vámhatóságnál kezdeményezte.
A termékek Lengyelországban hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik a magyar vámhatóságtól az elektronikus kiléptetési rendszerben (ECS) kapott kiléptetési igazolásokkal és a CMR dokumentumokkal. A szállítmányok egy része Csehországon keresztül került Orosz-országba kiszállításra, melynek során a termékek nem kerültek lerakodásra Csehországban, továbbá nem került sor a termékek használatára. A fenti termékeket kiszállították Csehországba, ahol a cseh vámhatóságnál kezdeményezték a kiviteli vámeljárást. A termékek ebben az esetben is Lengyelországon keresztül hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik kiléptetést igazoló, szállítmányhivatkozási (MRN) számmal és vonalkóddal ellátott kiviteli kísérő okmányokkal, amelyeken kiviteli vámhivatalként cseh, míg kiléptető vámhivatalként lengyel vámhatóság került feltüntetésre. A termékek kiléptetésére minden esetben az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti 90 napos határidőn belül került sor. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Helyes-e az az álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy a termékek a társaság által folytatott láncügylet keretében a vevő (megrendelése) által közvetlenül kerülnek kiszállításra Oroszországba, és az Áfa-tv. 27. §-a szerint a társaság által a fuvarozást megrendelő vevő részére teljesített értékesítés minősül fuvarozással érintett értékesítésnek, a társaság által teljesített értékesítés az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívül történő értékesítésnek minősül?
2. Helyes-e az az álláspont, mely szerint a fenti, az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívülre történő értékesítés vonatkozásában a közösségi vámjogszabályok figyelembevételével a más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás során a más tagállambeli kiviteli vámhivataltól származó, kiléptetés tényét is igazoló bizonyíték is elfogadható a termékexport általános forgalmi adómentességének igazolására?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?

Kérdés: Az önkormányzatunk tulajdonában álló egyik gazdasági társaság meg kíván vásárolni egy, az ingatlan-nyilvántartásban az adásvételi szerződés megkötésének napján még "kivett telephely" megjelölésű ingatlant. Az ingatlan tulajdonosa egy spanyolországi gazdálkodó szervezet. A – még az eladó tulajdonában lévő – ingatlanra a vevő kft. korábban saját beruházásban a vevő nevére szóló építési engedély alapján raktárcsarnokot létesített, amely elkészült, használatbavételi engedélyt kapott, és amelynek feltüntetése iránti kérelem az ingatlan tulajdoni lapján széljegyzésre került (vagyis a felépítmény már eleve a vevő tulajdona, az ingatlan-adásvétel tárgyát kizárólag a földterület képezi). A fenti ingatlan adásvétele esetén az értékesítést terheli-e áfa, és ha igen, milyen módon?

Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgálat. A háziorvosaink az önkormányzattal kötöttek megbízási szerződést, mely az ingatlan használatát ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre, hivatkozva arra, hogy a rezsiköltségek számláit mi (egészségszolgálat) állítjuk ki, a saját nevünkben. Az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa, a háziorvos a bérlő, és az egészségszolgálat a közműdíj befogadója és továbbszámlázója. Az egészségszolgálat a bérbeadásra áfamentességet választott.
1. Hivatkozhatunk-e számlánkban közvetített szolgáltatásra?
2. A rezsiköltséget áfával növelt nettó értékben számlázzuk ki, vagy nettó+áfa összegben (ahogy a beérkező számlán szerepel)?
3. Van továbbszámlázandó telefondíjunk is, ahol a beérkező számla egy része (előfizetési díj) egyforma összegben kerül szétosztásra a bérlők között, a másik része (forgalmi díj) tényleges fogyasztás alapú (saját kódok használata). Ebben az esetben a B402-es és a B403-as rovatra meg kell bontani a számlát, vagy lehet egy összegben a B402-es rovatra könyvelni?

Kérdés: Kórházunknak van közforgalmú gyógyszertára, amely gyógyszerár-támogatást kap. A?kórháznak vannak adóköteles és adómentes bevételei is, ezért pl. a rezsikiadásokat bevétel arányos képlettel arányosítjuk. A kapott támogatás után befizettük az áfát, de eddig ezzel a bevétellel nem számoltam az arányosítási képletben. Most felmerült, hogy bele kellene számítani, de akkor sokkal magasabb lesz a levonható áfám. Mikor járok el helyesen, ha beleszámítom a képletbe, vagy ha kihagyom? Másik kérdésem, hogy kötelesek vagyunk arányosítani?

Kérdés: Európai uniós forrásból intézményünk vissza nem térítendő támogatásban részesül. A?támogatási szerződés mellékletét képező projekt költségvetése alapján a műszaki ellenőri szolgáltatás költsége a járulékos feladatok között – nem pedig a beruházási tevékenységek között –, igénybe vett szolgáltatásként került megtervezésre. A számviteli elszámolás során azonban az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a műszaki ellenőri tevékenységről szóló számla a bekerülési érték részeként a beruházások között került elszámolásra. A projekthez kapcsolódó könyvvizsgálat megállapította a projekt szerinti költségkategóriához viszonyított eltérést. Kérdésünk, hogy a projekt könyvviteli elszámolása során eltérhetünk-e a projekt költségvetése szerinti költségkategóriától, vagy a számviteli előírásoktól történő eltérés mellett biztosítanunk kell a projekt költségvetésével való egyezőséget?