Mobiltelefon-feltöltő kártya juttatása

Kérdés: Kisebbségi önkormányzat esetében mobiltelefon-feltöltő kártya költségként elszámolható-e abban az esetben, ha mobilkészülék nincs a kisebbség tulajdonában, ha igen, természetbeni juttatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...juttatást, amelynek összege 2009. 07. 10-ig adott juttatásesetében 29%. 2009. 07. 10-ét követő időszakban adott juttatásnál, ha ajuttatás magánszemélyhez köthető, és a havi jövedelem, tiszteletdíj és ajuttatás együttes összege nem haladja meg a 143 000 Ft-ot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Külföldön letelepedett adóalany által számlázott belföldi ügylet

Kérdés: Az elmúlt évben több alkalommal vettünk igénybe külföldi adóalanyoktól számítástechnikai, illetve tanácsadási szolgáltatást. Gyakran okozott problémát, hogy az e szolgáltatásokról kiállított számláknak mit kell tartalmazniuk? Bizonytalanok vagyunk abban is, hogy egyáltalán áfaalanyok nyújtják-e a szolgáltatást, mivel előfordul, hogy magánszeméllyel kötünk vállalkozási szerződést, aki saját nevében állítja ki a számlát.
Részlet a válaszából: […] ...alapján – melynek feladatabiztosítani a tagállamok hozzáadottértékadó-szabályozásának összhangját – nemzárható ki, hogy a magánszemély adóalanynak minősüljön. (A magyar szabályozásalapján, ha a magánszemély megfelel az alábbi kritériumoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Kaszáló értékesítésének bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk eladott egy kaszálót magánszemélynek, amiről adásvételi szerződés is készült. A kérdésünk az lenne, hogy ki kell-e számlázni ezt az eseményt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Áfa-tv. 165. § (1) bekezdés a)pontja alapján mentesül az adóalany a számlakibocsátási kötelezettség alól, haa vevő magánszemély, nem kér számlát, és az ellenértéket készpénzzel, ateljesítéssel egyidejűleg kiegyenlíti. A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Egyidejűleg több részmunkaidős jogviszony fennállása egyéni vállalkozás mellett

Kérdés: Az előző tanévben a közalkalmazott teljes állásban volt egy kulturális intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban. 2009. szeptember 1-jétől három zeneiskolában tanít. A tanároknak heti 22 óra megtartása jelenti a 40 órás munkahetet. Az egyik iskolában félállásban, heti 11 órára alkalmazzák, egy másikban heti 8, a harmadikban hetente 5 órát tart. Ez összesen heti 24 óra. Minden intézmény megfizeti a jogszabály szerinti járulékot, a béréből is levonásra kerülnek előírás szerint. Művésztanár lévén több együttesben is fellép, egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik. Amikor egy munkahelyen volt 36 órában közalkalmazotti jogviszonya, akkor ilyen időtartamú foglalkoztatás után adófizetési kötelezettsége kisebb volt, mert "másodállásban" végezte vállalkozását. Kérdések: 1. Ha több részmunkaidős foglalkoztatásból "áll össze" egy teljes közalkalmazotti státusznyi foglalkoztatás, akkor a magánvállalkozást adózás szempontjából ez hogyan érinti? Ugyanolyan járulékfizetési kötelezettség illeti-e a vállalkozót, ha egy főállású helyen van legalább 36 órában foglalkoztatva, mint ha több helyen összesen legalább 36 órában történik a foglalkoztatása? 2. Maradhat-e ezek után is "másodállásban" a vállalkozó, vagy főállású vállalkozóvá kell válnia? 3. Összeszámíthatók-e a három helyről a jogviszonyai? Pl.: Betegség esetén arányosan mindhárom helyről számíthat táppénzre? 4. A félállású – őt legnagyobb óraszámban alkalmazó – munkahelyről kaphat csak béren felüli juttatásokat (étkezési utalvány, utazási kedvezmény, szakirodalom-vásárlási hozzájárulás), vagy a többi intézményben is? 5. Amiatt, hogy különböző helyeken dolgozik részmunkaidőben, éri-e hátrány a nyugdíj megállapításkor? Valamennyi jogviszony beszámít a – jelenleg érvényes – nyugdíjszámítási alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...ha a vállalkozásából jövedelmet vesz ki.A főállású közalkalmazotti jogviszony mellett vállalkozásitevékenységet végző magánszemélynek havi rendszeres járulékfizetésikötelezettsége nincs. Amennyiben vállalkozásából jövedelmet vesz ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 22.

Mezőgazdasági terület adásvétele

Kérdés: 2009 júliusában mezőgazdasági terület adásvételében állapodtunk meg egy mezőgazdasági őstermelői tevékenységet végző magánszeméllyel. Elmondása szerint egy nagyobb mezőgazdasági célra hasznosítható földterületet 1994-ben szerzett, melyet 1998-ban osztatott föl több helyrajzi számra. A telkek beépítetlen területté minősítése is megtörtént. Jelenleg pedig folyamatban van a megosztott ingatlanok közműre csatlakoztatása is. A kérdésünk arra vonatkozik, hogy áfaköteles-e az így értékesített ingatlan. Ha mi a magánszemély által értékesített első három ingatlan valamelyikét megvásároljuk, akkor adómentes lesz-e a sorozat jellegű értékesítés szabályainak alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...–, hogy az ingatlanokat az illető adóalanyi vagynem adóalanyi minőségében eljárva értékesíti-e.Amennyiben az ingatlanokat a magánszemély adóalanyiminőségben értékesíti, és/vagy nem építési telekről van szó, az általánosforgalmi adóról szóló 2007....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Szolgálati nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok 2010-től

Kérdés: A település polgármestere 2005 óta nyugállományú rendőr, szolgálati nyugdíjat kap. Polgármesterként – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – illetményt kap, illetőleg költségtérítésben részesül. 2010-től választania kell a nyugdíj vagy fizetés között? A költségtérítés jövedelemnek minősül-e? Ha lemond illetményének (költségtérítésének) meghatározott részéről, úgy megtarthatja-e nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...az ahelyett választott, törvény szerinti, igazolás nélkül elszámolhatóköltségátalányt nem kell jövedelemként figyelembe venni a magánszemélynél, ígynyugdíjjárulék alapjául sem szolgál.Felhívom a figyelmet arra, hogy alapvetően nem arról vanszó, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Külföldi kiküldetési előleg

Kérdés: Van-e valamilyen jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy megbízásos jogviszonyban álló magánszemélynek – annak külföldi kiküldetésének elrendelése esetén – nem folyósítható külföldi kiküldetési előleg? Illetve ezt kell-e az intézményeknek szabályozniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. § 12. pontja értelmében külföldikiküldetésnek minősül a belföldi illetőségű magánszemélynek jövedelmemegszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátásaérdekében a Magyar Köztársaság területén kívül tartózkodása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 29.

Cégautóadó

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel 1 dízelüzemű kisbuszt. 9 személyes személygépkocsi van a forgalmi engedélyben. Hengerűrtartalom: 1870 cm3, saját tömeg: 1900 kg. Legnagyobb tömeg: 2960 kg. Van-e cégautóadó-fizetési kötelezettségünk ?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv.) szerinti személygépkocsi -ide nem értve a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsit –,amely nem a magánszemély tulajdonában áll, továbbá az a személygépkocsi, amelyután a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Kedvezményes menetjegy elszámolása belföldi kiküldetésként

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Munkatársunk kötelező mérlegképes továbbképzésen vett részt Budapesten. Utazását a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rend. 7. § (1) bekezdésében meghatározott 50 százalékos utazási kedvezmény igénybevételével oldotta meg. Kérdésünk, hogy az intézmény a kedvezményes menetjegy árát elszámolhatja-e a dolgozónak belföldi kiküldetésként (kiküldetési rendelvény alapján, a menetjegy csatolásával)?
Részlet a válaszából: […] ...jegyellenértékének megtérített összege – kiküldetési rendelvény alkalmazásamellett, vagy attól függetlenül is – nem számít a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.

Hidegétkezési utalványok

Kérdés: 2008. évben megvásárolt hidegétkeztetési utalványok 2009 júniusában kerültek kiosztásra. Hogyan kell ez után adózni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján ahidegétkeztetési utalványok formájában történő juttatás esetén a bevételmegszerzésének időpontja az a nap, amelyen azt a magánszemély (vagy javára másszemély) birtokba vette, azaz amikor az utalványokat átvette. Ez egyúttal aztis jelenti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 8.
1
61
62
63
98