1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk kulturális, emberi jogi és kisebbségi bizottsága művészeti ösztöndíjpályázatot hirdetett, kizárólag a kerületünkben élő, állandó lakcímmel rendelkező általános és középiskolás tanulók részére. Az ösztöndíj időtartama 10 hónap. Évente legfeljebb 14 gyermek részesülhet ösztöndíjban, melynek összege 1-7. osztályos tanulók esetében havonta és tanulónként 10 000 forint, 8-12. osztályos tanulók esetén pedig havonta és fejenként 20 000 forint. A nyertes pályázókkal támogatási szerződést kötünk. A pályázati felhívást a helyi újságunkban tettük közzé. Kérdésünk, hogy ezzel kapcsolatosan az önkormányzatnak keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Közhasznú besorolású alapítvány közhasznú tevékenysége beteg gyermekek gyógyulásának elősegítése. Az alapítvány az operált gyermekek részére karácsonyi, húsvéti gyermekelőadásokat szervez, ezen alkalmakkor ajándékot (édesség, könyv stb.) ad a gyermekeknek, és az ünnepségen vendégül látja őket. Kérdésem az, hogy e kiadásokat terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A polgármesteri hivatal a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó (pl. fizikai munkát végző alkalmazottak, kézbesítők stb.) dolgozói részére ruházati költségtérítést fizet úgy, hogy a ruházat megvásárlására az év elején előleget biztosít. Az előleg felhasználásáról a dolgozóknak 30 napon belül a polgármesteri hivatal nevére kiállított felsőruházatról szóló számlával kell elszámolniuk. Helyesen járunk-e el akkor, ha e juttatás után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint fizetjük a közterheket? A 30 napon túli elszámolás esetén keletkezik-e kamatkedvezmény miatti adókötelezettség?

Kérdés: Egy kft. tagja vagyok már több mint tíz éve. 2005-ben 1 millió forint kölcsönt nyújtottam a kft. részére, amelyre a kölcsönszerződés alapján a társaságnak 12 százalékos kamatot kell fizetnie. A kamat kifizetésére 2007. január hónapban került sor. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnem a kamat után?

Kérdés: Külföldi oktatási intézmény Magyarországra küldte az alkalmazottját azért, hogy a magyarországi "testvér" intézményben szakmai segítséget nyújtson a belföldi munkatársak munkavégzéséhez. A külföldi munkavállalónak a magyar intézmény lakást bérel, és viseli annak minden költségét. Milyen adókötelezettség terheli ezt a juttatást? Ez a kérdés a magyar munkavállalók külföldi kiküldetése esetén is felmerül.

Kérdés: A polgármesteri hivatal telefonjait az alkalmazottak magáncélra is használhatják úgy, hogy a magánbeszélgetéseket egy előhívó szám alkalmazásával lehet kezdeményezni. Ezzel a módszerrel elkülönítjük a hivatali és a magánbeszélgetések költségeit. A magánbeszélgetések költségét azonban nem teljes egészében téríttetjük meg a dolgozóval, a magáncélú beszélgetések havi költségéből az 5000 forintot meghaladó részt kell megfizetniük. Adóköteles-e ez a juttatás, vagy alkalmazható a csekély értékű ajándékoknál érvényesülő adómentesség?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltató székhelyén kívül végzi a tevékenységét, ezért a nagy távolságra tekintettel a munkáltatója lakást bérel a részére, ahol viseli a lakás teljes rezsiköltségét is. A lakásban csak a munkavállaló lakik, a családja nem költözött oda. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség az ilyen munkásszállás biztosítása alapján?

Kérdés: Intézetünk dolgozói részére 7000 Ft önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást ad. Most kerül intézetünkben bevezetésre a cafeteria-rendszer, amelyben további önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást is választhatnak a munkavállalók. Kérdésünk, hogy erre lehetőséget biztosít-e a személyijövedelemadó-törvény, és ha igen, akkor milyen adókötelezettség terheli a juttatást?

Kérdés: Az üdülő a költségvetési szerv felügyeleti szerve vagyonkezelésében van. Az üdülő üzemeltetését a területileg illetékes költségvetési szerv végzi. Az üdültetést a felügyeleti szerv hatálya alá tartozó, az ország különböző részéből származó dolgozók veszik igénybe. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.33. pontja alapján adómentes üdülési szolgáltatásnál hogyan kell értelmezni a munkáltató fogalmát? Munkáltató csak az üzemeltetést végző költségvetési szerv saját dolgozója esetén, vagy az összes, üdülésben részt vevő, az üzemeltetővel jogviszonyban nem álló üdülő vendég esetén is? Miként kell eljárni a munkavállalóval együtt üdülő közeli hozzátartozó esetén?

Kérdés: Egy külföldi cégtől kamatmentes kölcsönt kaptam. Kérdésem, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a kapott kölcsönnel összefüggésben?