Találati lista:
871. cikk / 1094 Képviselő tiszteletdíja
Kérdés: Haláleset következtében a soron következő képviselőjelölt letette az esküt, és egyben felajánlotta a választásokig hátralévő időszak (3 hónap) tiszteletdíját az elhunyt családja részére. Az új képviselő részére le kell-e számfejteni a tiszteletdíjat? Az elhunyt családtagjának átadott pénzeszköz után, ami a járulékfizetéstől függően vagy a bruttó, vagy a nettó tiszteletdíj, van-e valamilyen fizetési kötelezettség, ha igen, akkor milyen?
872. cikk / 1094 Tanulmányiszerződés-szegés
Kérdés: Tanulmányi szerződés megszegése miatt az egyik munkatársunkat tanulmányi költség visszafizetésére kell köteleznünk. A munkából kieső időre, gyakorlati képzési időre, ill. a tanulmányi szabadságok miatt kiesett időre kifizetett illetményt is vissza kell fizetnie, mivel ezekre az időszakokra is megkapta az illetményét. Ezek a kieső idők részben a 2005. évet (ami után az adó- és járulékfizetés, valamint adóbevallás már megtörtént), részben a 2006. évet érintik. Bruttó vagy nettó összegben, azaz szja-val, nyugdíjjárulékkal, munkavállalói járulékkal csökkentve kell-e megállapítani a kieső napokra kifizetett illetményt?
873. cikk / 1094 Gépkocsi hivatali célú használata
Kérdés: Intézményünk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező önkormányzati költségvetési szerv. Gépkocsit hivatali célú használatra nemrégiben kaptunk, de a pontos elszámolásban még bizonytalanok vagyunk. Eddig jelentkező gondjaink a következők: 1. Ritkán külföldi útjaink is előfordulnak, de az ott vásárolt üzemanyagról a nálunk használatos bizonylattól eltérő dokumentumot állítanak ki. Hogyan kell forintban szabályosan elszámolni a külföldön vásárolt üzemanyagot? 2. Belföldi forgalomban üzemanyag-megtakarítás esetében milyen módon kell vagy lehet juttatásban részesíteni a gépkocsivezetőt, annak milyen szja-vonzata van, illetve üzemanyag-túllépés esetén mi a teendő? Van-e ún. túllépési határ, amitől már szankciót kell alkalmazni? Fentieken kívül esetenként rendezvényeinken külföldi állampolgárságú előadók is közreműködnek, amiért előadói díjat kapnak. Ezenfelül utazási költségtérítésben részesíthetők-e? Ha a válasz igen, akkor milyen formában? Információnk szerint az ottani szolgáltatók számlát intézményünk részére nem állítanak ki. Az előadók csak az adott országra vonatkozó jeggyel tudnának elszámolni, de azt visszautazás miatt nem is tudják leadni. A külföldi fizetőeszközben vásárolt jegyet hogyan lehet szabályszerűen forintban kifizetni?
874. cikk / 1094 Telefonköltség továbbszámlázásával kapcsolatos szja-kötelezettségek
Kérdés: Az 1995. évi CXVII. személyi jövedelemadóról szóló törvény 69. § (1) bek. mb) pontja és a (12) bekezdése alapján 2006. szeptember 1-jétől a telefonszolgáltatás magáncélú használata címén a magánszemélynél keletkező bevétel természetbeni juttatásként válik adókötelessé a kifizetőnél. "Az adóköteles bevétel a magáncélú használat értékének, a magánszemély által meg nem térített része, azzal, hogy a magáncélú használat értéke, a telefonszolgáltatás esetében a forgalomarányos kiadásoknak a tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével határozható meg. Avagy választható, hogy a telefonszolgáltatás esetében a 20% számít adóköteles bevételnek." 1. Helyesen értelmezzük azt, hogy amennyiben a magáncélú használat értékét a magánszemélynek kiszámlázzuk, és ő ezt megtéríti, akkor nem keletkezik adóköteles bevétele? (Az adómentesség független attól, hogy hány százaléka ez az összeg a számla végösszegének?) 2. Amennyiben a továbbszámlázott összegek nem érik el a bejövő számla végösszegének a 20%-át, abban az esetben meg kell fizetnünk a különbség után a 20%-ot? 3. A fenti esetben a számla értékét a forgalomarányos kiadások (pl.: tételes híváslista) tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadások (pl. előfizetési díj) arányosításával határozhatjuk meg. Milyen nyilvántartás alapján lehet hitelt érdemlően, hiánytalanul bizonyítani a magáncélú használatot, ami a számlázás bizonylataként szolgálna? (Például, ha a magánszemélyek kapnak egy "hivatalos" és "magán" kódot, amit telefonálás előtt maguk ütnek be a készülékbe, vagy ha a számlán bekarikázzák a magánhívásaikat?) 4. Alkalmazható együttesen a két módszer? Ez alatt azt értem, hogy mondjuk csak 16 százalékot számlázok ki, és a maradék 4 százalék után fizetem meg az 54 százalékot és a járulékokat. Ekkor nem vezetünk nyilvántartást. 5. Vagy nyilvántartás alapján a magánhasználat forgalomarányos részét kiszámlázom, de a rá eső nem forgalomarányos (előfizetési díjak) után megfizetem az adót és járulékaikat. (Ebben az esetben a magánhasználat arányos és nem arányos, csak összesen 15 százaléka a bejövő számlának.)
875. cikk / 1094 Telefonköltség továbbszámlázása
Kérdés: Kinek kell továbbszámlázni a 30 százalékot? Feltétlenül a dolgozónak kell továbbszámlázni? Mi történik, ha az adóalany megalapozott nyilvántartással bizonyítani tudja, hogy a telefonszolgáltatást teljes egészében gazdasági tevékenységhez használta fel, azaz magáncélú beszélgetés nem fordult elő? Mi történik, ha az adóalany csak 20 százalékot tudott továbbszámlázni?
876. cikk / 1094 Pótlékmentes önellenőrzés
Kérdés: Elkerülte a figyelmünket, hogy a 2006. június 9. előtt beadott önellenőrzéseket pótlékmentesen is be lehet nyújtani, és az általános szabályok szerint készítettük el az önellenőrzést. Visszakaphatjuk-e az önellenőrzési pótlékot? A kedvezmény a magánszemélyekre is vonatkozik?
877. cikk / 1094 Sportpálya gondnokának díjazása
Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő sportpályán belül van egy szolgálati lakás, amely szolgálati lakást a benne lakó fiatalember ingyenesen használja, ezért "cserébe" gondozza a pálya környezetét, mezeket mos, térítés nélkül. Lehet-e egy önkormányzati vagyontárgyat ingyenesen bérbe adni? Képződik-e jövedelme a gondnoknak, amely esetleg személyijövedelemadó-alapot képezne?
878. cikk / 1094 Üzemanyagköltség elszámolása
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, az üzemanyagköltség elszámolásánál az igazolás nélkül elszámolható mértékről szóló [60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet] kormányrendelet szerinti alapnorma, futott km és az APEH által közzétett árral vagy a számla szerinti mennyiség és APEH-ár szorzatával helyes-e az elszámolás?
879. cikk / 1094 Dolgozói telefonköltségek bizonylatolása
Kérdés: Költségvetési intézményként mobiltelefon-szolgáltatóktól rendeltünk díjcsomagot, melynek részesei az intézmény dolgozói is, mint magánszemélyek. A számla telefonszámonként az intézmény nevére és címére érkezik, a számla összegét az intézmény pénztárába történő befizetéssel térítik meg a dolgozók. Milyen bizonylatot kell kiállítani a dolgozók által befizetett összegről, elégséges-e a bevételi pénztárbizonylat a számlamásolat egyidejű átadása mellett, vagy átvételi elismervényt, nyugtát, esetleg számlát kellene adnunk?
880. cikk / 1094 Szakmai gyakorlaton részt vevő tanulók költségeinek adózása
Kérdés: Iskolánkból 14 fő tanuló és 8 fő tanár a Tempus Közalapítványtól pályázat útján 3 hetes szakmai gyakorlatot nyert Németországba és Finnországba. A közalapítvány finanszírozza a szakmai gyakorlattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget és a szakmai gyakorlaton részt vevők napidíját is. Az iskolával tanulói jogviszonyban állók adóköteles napidíja után milyen mértékű adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik?
