Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege - számla végösszege - haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni a kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, támogatás, amit az önkormányzat az üzemeltetési, működési tevékenység végzése érdekében, de meghatározott, konkrét megrendelés nélkül, általában a létesítmény üzemeltetési feladatainak általános finanszírozása érdekében juttat a társaságnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:      

Beszerzés központi ellátószerv útján

Kérdés: A 44/2011. Korm. rendelet értelmében kötelesek vagyunk bizonyos beszerzéseinket a központi ellátószerv útján megvalósítani. Jogosultak vagyunk a kijelölt gazdasági társaság ajánlatát elutasítani, ha bizonyítjuk, hogy az ajánlatban meghatározott ellenértéknél legalább 20%-kal kedvezőbb ellenértéken tudjuk a terméket a meghatározott műszaki tartalommal és paraméterekkel máshonnan beszerezni. Példa: A szállító ajánlata 48 000 forint leszállítva. A BVOP ajánlata 39 000 forint + igény esetén 30 000 forint szállítási költség. Jelen esetben mit takar az ellenérték kifejezés? Csak a termék egységárát, vagy az esetleges szállítási költséget is? Elutasíthatom a BVOP ajánlatát, mert teljes bekerülési költség alapon a különbözet meghaladja a 20%-ot?
Részlet a válaszából: […] ...ellenérték a vételárat jelenti, ami magában foglalja a szerződésben, megrendelésben foglalt termék bruttó áfával növelt eladási árát, továbbá azokat a járulékos szolgáltatásokat, amelyeket a termék árába belefoglalnak adott esetben. Ha a terméket értékesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Céges mobilköltség továbbszámlázása

Kérdés: Egy költségvetési szerv - mint munkáltató - kedvezményes tarifákkal kötött szerződést egy mobiltelefon-szolgáltatóval. A szolgáltatást a munkavállalók is igénybe veszik, a havi telefonszámlán pedig hívószámonkénti bontásban vannak feltüntetve az egyes költségek. A költségvetési szerv a telefonszámlák összegét a munkavállalóinak havonta továbbszámlázza alkalmazottak térítése címen, amelyek különböző áfakulcsú tételeket, illetve áfahatályon kívüli tételt is tartalmaz. A szerv az adóköteles bevételi tevékenységénél 27 százalék áfát alkalmaz. Milyen áfakulccsal helyes kiszámlázni az egyes díjtételeket? Amennyiben az eredeti - különböző mértékű - áfakulcsokkal számlázza tovább, szükséges-e külön számlát kiállítani áfakulcsonként ezekről a tételekről, vagy minden tétel 27%-os áfakulcsot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...meg, ha a felek között ellenérték fejében történik a szolgáltatásnyújtás, a megrendelő pozíciójában a közvetítő áll, és a megrendelés más javára történik. E tényállás egy jogi fikciót fogalmaz meg, mely szerint a közvetítőnek nem kell a valóságban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Céljellegű támogatás civil szervezetek részére

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.
Részlet a válaszából: […] ...tehát a szolgáltatást nyújtó egyéni vállalkozó ugyanaz a személy, aki a civil szervezet képviselőjeként aláírta a megrendelési szerződést, és befogadta a számlákat, akkor etikailag kifogásolható az eljárás. Fokozott figyelemmel kell vizsgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

5%-os áfa alkalmazása új ingatlan értékesítése esetén - többlakásos épület lakófunkciójának elhatárolása

Kérdés: Önkormányzatunk városrehabilitációs programja keretében egy kivitelezőtől többlakásos épületegyüttes kivitelezését rendelte meg. Az ingatlan 48 lakásos társasház, mely 18 szociális alapú és 30 db piaci alapú önkormányzati bérlakást foglal magában. Egyetlen lakás hasznos alapterülete sem haladja meg a 150 nm-t. Az ingatlan alatt mélygarázs kerül kialakításra. Az ingatlan leg-alsó szintjén a mélygarázst és a hozzá tartozó területet nem lakófunkcióként vettük számításba. A lakások funkcionális működtetéséhez tartozó tárolók a lakófunkcióhoz tartozó helyiségként kerültek beszámításra. A földszinten helyet kap egy szociális iroda és néhány közösségi használatra kialakított helyiség, melyek területe szintén nem lakófunkcióként került beszámításra. A kivitelezői vállalkozói szerződés tervezete a pénzügyi ütemezésre az arányos előrehaladást alkalmazza. A kivitelező a teljesítési jelentések és számlázás ütemét a 25%-os, 50%-os, 75%-os és 100%-os készültségi fokok elérésekor aktiválja. Valamennyi, az előrehaladás során benyújtott számla esetében az áfa-hozzárendelést - tekintve, hogy az Áfa-tv. alapján a fordított adózás szabályai szerint önkormányzatunk állapítja meg az áfát - ezen arányok alapján kívánjuk megvalósítani. A lakófunkció és nem lakófunkció/gazdasági funkció közötti területi megoszlás alapján megállapított százalékos megosztás, illetve százalékos arány, az 5 százalékos és 27 százalékos áfa ennek megfelelő alkalmazása, valamint a készültségi fokok szerinti teljesítés és számlázás üteme megfelel-e az Áfa-tv. előírásainak?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka révén új - ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő - ingatlant hozzon létre. Ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Parkolóhely-megváltás

Kérdés: Az önkormányzat egy bolt (kérelmező) kérésére parkolóhelyeket alakít ki közterületen. A kérelmező parkolóhely-kialakítási hozzájárulást fizet az önkormányzat részére. (A hozzájárulás összege nem fedezi a kialakítás teljes költségét.) Az önkormányzat vállalja, hogy kialakítja a parkolóhelyeket. A parkolóhelyek az önkormányzat tulajdonában maradnak, azokra a kérelmező sem tulajdonjogot, sem kizárólagos használati jogot nem szerez. Szükséges-e számlát kiállítani a hozzájárulásról, vagy megállapodás alapján kerül a könyvelésbe az összeg? Áfát kell-e számolni? Melyik főkönyvre történjen a bevétel könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...akkor merül fel, ha konkrét szolgáltatás és ellenszolgáltatási jogviszony jön létre a felek között, vagyis, ha a kérelmező konkrét megrendelést ad, az önkormányzat pedig szolgáltatást nyújt, vagyis vállalja a parkoló megépítését a kérelmező felé, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Ingatlanátalakítás, -felújítás, -korszerűsítés áfája

Kérdés: 2016-ban vásároltunk egy "kivett lakóház, udvar" megnevezésű ingatlant. Az ingatlan egy 540 m2 telken álló, 300 m2 alatti lakóépület/ház. Az 1987-ben épült épületnek, illetve az ingatlannak soha nem volt használatbavételi engedélye. Az eladónak a lakcíme oda volt bejelentve, de ismereteink szerint nem lakott ott életvitelszerűen.
Az ingatlanon 2017-ben átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kezdődtek, amely munkák nem engedélykötelesek, hanem bejelentéskötelesek voltak. Az építéshatósági bejelentést megtettük, az e-naplót szabályszerűen megnyitottuk. A kivitelezés az épület 300 m2 alatti jellegét nem érintette, az alapterület nem változik. Az épületet ugyanakkor szerkezetig visszabontattuk, azon jelentős átalakítási, korszerűsítési és felújítási munkák kerülnek elvégzésre. 2019 májusában a generálkivitelező szerződésszegést követett el, ennek okán a generálkivitelezési szerződéstől visszamenőleges hatállyal elálltunk.
Ezt követően az ingatlanpiacon kialakult helyzet miatt 2021-ig az építési munka állt. 2021 májusában az átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák befejezésére új generálkivitelezési szerződést kötöttünk egy másik generálkivitelező céggel. Mivel az ingatlannak korábban soha nem volt használatbavételi engedélye, a 300 m2 alatti, a jelen átalakítási, korszerűsítési, felújítási, építési munkák esetén 5 százalékos vagy 27 százalékos adómértéket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre. E tényállás lényegi eleme, hogy az ügyletet teljesítő adóalany egy másik személy megrendelésére, építési-szerelési munka révén új - ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő - ingatlant hozzon létre. A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Közfeladatokra nyújtott támogatás

Kérdés: Önkormányzat és a saját alapítású nonprofit kft.-je közfeladat-ellátási szerződést kötött. A közfeladat-ellátásra az önkormányzat támogatást ad a kft.-nek havi finanszírozással, megjelölve, hogy az egyes feladatokra mennyi működési célú támogatást utal. A közfeladat-ellátási szerződés az egyes szolgáltatások árát tartalmazza azzal, hogy a díjak mértéke a kft. mindenkori ügyvezetőjének javaslata alapján a felek (az önkormányzat és a nonprofit kft.) közös megegyezésével módosítható. Ez árat befolyásoló támogatásnak minősül-e vagy nem? A szerződés alapján a kft. az Ötv.-ben meghatározott önkormányzati feladatokat lát el. Az önkormányzat által a közfeladat-ellátásra adott támogatás ellenértéknek minősül-e vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...hozható, akkor a következő esetek merülhetnek fel jellemzően.a) Ha konkrét tevékenységhez utalják ugyan a támogatást, de meghatározott megrendelés nélkül, az csupán a feladatot finanszírozza, így a támogatás nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke. A támogató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés járulékos költsége (szerszámértékesítés és artworkszolgáltatás)

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett társaság vevői megrendelésére csomagolóanyagokat állít elő, amihez kapcsolódóan olyan speciális szerszámokat, kliséket, valamint mintákat (együttesen: eszközöket) értékesít az adott megrendelésekkel érintett vevői vagy ezek anyavállalatai részére, amelyek a csomagolóanyagok előállításához szükségesek. Az értékesítésre kerülő eszközök fizikailag nem kerülnek átadásra a vevőknek, azok minden esetben Magyarországon maradnak a társaság telephelyén. Az eszközök értékesítésének célja, hogy a vevők számára biztosított legyen, az adott csomagolóanyagok kizárólag adott vevőnek kerülhessenek gyártásra és értékesítésre. A társaság bizonyos esetekben a csomagolóanyagok vevői részére grafikai feldolgozásra irányuló szolgáltatást (artworkszolgáltatás) is nyújt a vevők külön megküldött megrendelése alapján. A társaság az eszközök értékesítésétől elkülönítve számlázza a szolgáltatásokat ezekben az esetekben (alapesetben egyébként a klisék árának a része ez a költség).
Az eszközök értékesítésére, illetve az artworkszolgáltatások nyújtására az alábbiak szerint kerül sor.
1. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjének
A csomagolóanyagok vevői Finnországban, illetve Dániában letelepedett társaságok (vevők). A csomagolóanyagok az értékesítésekkel összefüggésben a vevők telephelyére, Dániába vagy Finnországba kerülnek leszállításra, ennek megfelelően a számlákat a vevők dán/finn közösségi adószámára állítja ki a társaság az adómentes Közösségen belüli értékesítésekről. A társaság a vevők által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termékek elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközöket a társaság telephelyén, kizárólag a vevőknek értékesítendő termékek gyártásához használhatja, azok nem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően. Az eszközök nyilvántartása elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérésére Magyarországon kidobásra kerülnek a társaság által.
2. Az eszközök értékesítése a csomagolóanyagok vevőjétől eltérő vevőnek
A csomagolóanyagok vevői Dániában letelepedett társaságok. A csomagolóanyagok rendeltetési helye Dánia, azok értékesítése kapcsán a vevők dán közösségi adószámára kerülnek a számlák kiállításra az adómentes Közösségen belüli értékesítés(ek)ről. A társaság a vevői által megrendelt termékek előállításához szükséges eszközöket a megrendelt terméktől elkülönülten értékesíti, a termék elkészültét és leszállítását követően. Az eszközök értékesítéséről tehát a legyártott termékek értékesítését (illetve számlázását) követően bocsát ki számlát a társaság a vevőknek. A termékek és az eszközök értékesítése között legfeljebb néhány hónap telik el. Az eszközök vevői a termékek dán megrendelőinek német, illetve francia anyavállalatai. Az eszközök ez esetben sem hagyják el Magyarország területét az értékesítést követően, azokat a társaság telephelyén, kizárólag a dán vevők termékének gyártásához használják. Az eszközök nyilvántartása ebben az esetben is elkülönülten, egyedi azonosítószámok alatt történik, azonban ezek készletre vételére nem kerül sor, a társaság könyveiben az eszközöket közvetlen költségként számolják el. A gyártás befejeztével az eszközök a vevők kérése szerint Magyarországon szintén kidobásra kerülnek a társaság által.
3. Az artworkszolgáltatás az eszközök gyártási költségétől elkülönítve kerül kezelésre
Az artworkszolgáltatás a grafika feldolgozását jelenti, mely egyes vevők esetében az eszközök értékesítésétől elkülönítve kerül kiszámlázásra (más esetekben a klisék előállítási költsége ennek ellenértékét is tartalmazza). Ebben az esetben a csomagolóanyagok vevője egy Dániában letelepedett társaság. A csomagolóanyagok gyártásához kapcsolódó eszközök vevője és az artworkszolgáltatások megrendelője a dán társaság német anyavállalata. Az artworkszolgáltatás nem a speciális szerszámokhoz, klisékhez kapcsolódik, hanem az kifejezetten a csomagolóanyagok előállításához szükséges. Az artworkszolgáltatás ilyen esetben külön kerül megrendelésre, így ez már a megrendelés folyamatától fogva elkülönül az eszközök értékesítésétől.
A fentiekben részletezett tényállás kapcsán jól gondolom-e, hogy:
1. Az eszközök értékesítése járulékos ügyletként kapcsolódik az eszközök segítségével előállított csomagolóanyagok Közösségen belüli értékesítéséhez, amely alapján az eszközök értékesítése áfamentesen kezelendő?
2. Az eszközök értékesítése belföldi termékértékesítésként kezelendő áfaszempontból?
3. Az artworkszolgáltatás az Áfa-tv. területi hatályán kívülre eső, önálló ügyletként kezelendő?
Részlet a válaszából: […] Kérdései megválaszolása során vélelmeztük, hogy a második és harmadik esetekben a dán leányvállalatok és külföldi anyavállalataik közötti kapcsolat nem eredményez olyan minősítést, amely alapján az lenne elmondható, hogy a külföldi cég dán leányvállalata jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.
1
2
3
15