Vélelmezett értékesítőre vonatkozó szabályok alkalmazhatósága

Kérdés: Egy társaság fő üzleti tevékenysége ajándéktárgyak összeszerelése és értékesítése. Az értékesítés magánszemély vásárlók és adóalanyok részére egyaránt történik. A társaság Magyarországon munkavállalókat foglalkoztat, gazdasági tevékenységét egy általa bérelt magyarországi raktárépületben és a hozzá tartozó irodahelyiségben folytatja. E tevékenység keretében a társaság elkészíti (legyártja) a későbbiekben értékesített termékeket. Az ajándéktárgyakat Kínából és Dél-Koreából importált alapanyagok felhasználásával a társaság alkalmazottai készítik el, szükség esetén raktározzák azokat. Az elkészült késztermékeket kiszállítják a megrendelőknek. A társaság nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unió más tagállamaiban letelepedett adóalany és magánszemély vevők részére is folytat értékesítést. A kiszállítást a társaság által megbízott magyar adóalany vállalkozók végzik. A társaság a kapcsolódó adminisztrációs terhek könnyítése érdekében nem kíván külön áfaregisztrációkat létrehozni azon tagállamokban, amelyekben magánszemélyek felé végez értékesítést, így a közösségi távértékesítései kapcsán az ún. egyablakos rendszeren keresztül tervezi a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeinek rendezését. A jövőben a társaság – informatikai és technikai megfontolásokból – a kanadai kapcsolt vállalkozásának honlapján működő e-kereskedelmi felületen ("webshop") keresztül tervezi termékeit értékesíteni. A kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetése érdekében egy külső (kanadai) szolgáltatóval kötött szerződést, amely alapján a szolgáltató biztosítja azt a szoftveres hátteret, amely segítségével a saját honlapon működő webshop egyszerűen létrehozható, a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapjába integrálható. A webshop tehát a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapján keresztül lesz elérhető, ugyanakkor a szolgáltató szoftvere biztosítani fogja (ún. "hosted service" keretében), hogy azon a vásárlók képesek legyenek a termékeket megrendelni és kifizetni. A termékek jellemzőit, így különösen azok árát illetően a társaság és a kanadai kapcsolt vállalkozás dönthet majd. A szolgáltatóval kötött szerződéses feltételek alapján a társaságok igény szerint egyéb kapcsolódó bővítményeket, funkciókat is vásárolhatnak a honlapjukon működő webshophoz (pl. ilyen – vásárlásösztönzési célból – a kuponnal való fizetés lehetővé tétele, kimutatások, marketingeszközök megrendelése). A szolgáltató díjszabása alapján a kanadai kapcsolt vállalkozás a webshop működtetésével kapcsolatban havi díjat, valamint az adott időszaki tranzakciók mértéke után arányos díjat köteles fizetni. A díjakat a kanadai társaság – a rá eső rész mértékéig – a társaságra fogja terhelni, így a webshop üzemeltetésének anyagi terheit közösen viselik. A szolgáltatóval kötött megállapodás szövegezése alapján a megrendelő (a kanadai kapcsolt vállalkozás) mint bolttulajdonos ("store owner") lesz definiálva.
A fentiekkel kapcsolatban, a vonatkozó uniós és magyar áfaszabályok értelmében platformnak minősülhet-e
a) a kanadai kapcsolt vállalkozás honlapja a társaság vonatkozásában, illetve
b) a külső (kanadai) szolgáltató, mint a webshop technikai üzemeltetője, a kanadai kapcsolt vállalkozás vonatkozásában,
és a platformokra vonatkozó áfaszabályokat, elsődlegesen az Áfa-tv. 12/C. § (2) bekezdését kell-e esetükben alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre bocsátott információk alapján a társaság a Közösség más tagállamaiban és Magyarországon egyaránt letelepedett adóalany, amely termékeket értékesít, és közösségi távértékesítései kapcsán a vonatkozó adminisztratív és adókötelezettségeit az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Személyszállítási szolgáltatás

Kérdés: Osztrák szolgáltató állított ki számlát az önkormányzati hivatal (általános szabályok szerinti adózó adóalany) részére személyszállításról. Gyerekeket szállított a busz külföldi sportversenyre egy magyarországi városból, egy másik magyar várost megjelölve a számlán megállási helyként, egy horvát településre, majd a következő napon visszahozta a busz a csapatot, ugyanezen megállási hely érintésével az indulási helyre Magyarországra. A számláján az osztrák szolgáltató megbontotta a belföldi és a külföldi személyszállítást, a belföldinél nulla összeget szerepeltetve, mind a nettó, mind a 10%-os áfa összegénél. A külföldi szállításnál a nettó összeget szerepeltette, 0 forintos áfával. A hivatalnak keletkezik áfabevallási és -befizetési kötelezettsége ebben az esetben a személyszállítási szolgáltatás igénybevétele után?
Részlet a válaszából: […] ...két személyszállítási szolgáltatás teljesül: egy odautaztatás és egy visszautaztatás.Ha a személyszállítást egy belföldi adóalany megrendelésére olyan külföldi adóalany végzi, aki belföldön nem letelepedett, a belföldön adóköteles belföldi útszakasz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Elektronikus számla

Kérdés: Befogadhatunk-e olyan számlát, amely e-mailben érkezik társaságunkhoz pdf-formátumban, géppel van kiállítva (digitális aláírás és időpecsét nincs a számlán), a számla kézzel aláírt, és pecsét is van rajta. (Elektronikus számla tárolására jelenleg még nem alkalmasak a rendszereink, de a fenti esetben ez nem is releváns véleményünk szerint.)
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja alapján a számlabefogadó beleegyezése szükséges az elektronikus számla befogadásához. Beleegyezésnek minősül az is, ha a megrendeléskor elfogadták azt a feltételt, hogy elektronikus számlát bocsát ki a szolgáltató.Amennyiben az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalást, vagyis a szerződés vagy megrendelés aláírását követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, valamint a kötelezettségvállalás értékéből a költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Közszolgáltatási szerződés alapján közfeladatot ellátó társaság adózása

Kérdés: Önkormányzatunk gazdasági társaságával (egy nonprofit zrt.-vel) közszolgáltatási szerződést kötött közfeladatok ellátására (parkfenntartás, útkarbantartás, ingatlan-karbantartás stb.). A közszolgáltatási szerződésben a közszolgáltatás nyújtásáért az önkormányzat kompenzációt nyújt. A kompenzációt két típusban határozta meg: számlás típusú kompenzációt (ahol a gazdasági társaság a tevékenységek ellátásáról áfás számlát állít ki az önkormányzat felé), illetve támogatás típusú kompenzációt, mellyel éves szinten el kell számolnia a társaságnak. A támogatás típusú kompenzáció felhasználását a társaság által benyújtott áfanyilatkozat szerint számolja el az önkormányzat, esetünkben a nyilatkozat szerint a kompenzált gazdasági tevékenységek tekintetében a társaság az áfát visszaigényli, tehát az önkormányzat a nettó költségeket veszi figyelembe, csak azt finanszírozza meg a társaság számára. Fontos körülmény, hogy a társaság egy-egy tevékenységét (egy-egy közszolgáltatást) mind számlás típusú, mind támogatás típusú kompen-zálásban részesít az önkormányzat. Tehát mind-egyik gazdasági tevékenységüknek van adóköteles bevétele. Helyesen jár-e el a gazdasági társaság, ha a közszolgáltatási tevékenységei érdekében felmerült áfát teljes egészében visszaigényli, mivel minden tevékenysége érdekében keletkezik adóköteles bevétele?
Részlet a válaszából: […] ...elláthatja államháztartáson kívüli gazdálkodónak történő kiszervezéssel. A kiszervezett feladat ellátása történhet szolgáltatásmegrendeléssel vagy közszolgáltatási szerződés megkötésével. Szolgáltatás megrendelésénél szolgáltatásvásárlásról beszélünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Önkormányzati közfeladat ellátásának kiszervezése

Kérdés:

Önkormányzatunk saját alapítású 100%-os önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság útján látja el a zöldterület-kezelést, temető-karbantartást, külterületek karbantartását, illetve utak és hidak üzemeltetését. Megfelelően járunk-e el, ha a K512 rovat 018030 kormányzati funkción pénzeszközátadásként adjuk át az állami normatív támogatásokat a nonprofit kft. részére, vagy a gazdasági társaságnak részünkre az elvégzett tevékenységről számlát kellene kiállítania, és a megfelelő tevékenységre kapcsolódó kormányzati funkción és a K337 rovaton kellene-e elszámolnunk? Eseti jelleggel önkormányzatunk az ingatlan vagyon (utak, járdák) nem karbantartási, hanem felújítási és beruházási tevékenységét is a gazdasági társaság útján végzi. Felhalmozási célú pénzeszköz átadásaként elegendő-e, vagy ebben az esetben is a gazdasági társaságnak szükséges számlát kiállítani az elvégzett munkákról?

Részlet a válaszából: […] ...és a finanszírozásról az önkormányzat mint feladatgazda köteles gondoskodni. A kiszervezett feladat ellátása történhet szolgáltatásmegrendeléssel vagy közszolgáltatási szerződés megkötésével. Szolgáltatás megrendelésénél egyszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő számlázási kérdések

Kérdés:

1. Önkormányzati rendezvényünket hirdetés formájában népszerűsítettük az egyik közösségi médiában. A számlát Közösségen belüli országból kapjuk, amelyen nincs részletezve a számla áfatartalma (feltehetően azért, mert a számla kibocsátójának nincs adóbefizetési kötelezettsége). Mi hogyan járunk el helyesen, szabályosan az áfakötelezettség megállapításakor? A számlán vevőként önkormányzatunk neve és címe van feltüntetve, az adószámunk nem. Hol húzódik az a határ, amikor a számla még befogadható? Mik azok a kötelező alaki/tartalmi minimumok, amiknek szerepelnie kell a számlán ahhoz, hogy befogadhassuk? 2. Egy másik elektronikus szolgáltatást a Közösségen kívülről (az Egyesült Államokból) veszünk igénybe. A számla alapján a szolgáltatásnak 0 USD adótartalma van. Itt is felmerül kérdésként, hogy az Áfa-tv. szabályozásának megfelelve hogyan járunk el helyesen az áfa megállapításakor? A számlán az egyesült államokbeli partnernek nincs feltüntetve az adószáma. Önkormányzatunk vevőként csupán egy e-mail-címmel szerepel a bizonylaton, sem név, sem cím, sem adószám. Tudjuk, hogy egyes országokban eltérő szabályozások lehetnek érvényben a számlázás kapcsán, véleményünk szerint azonban minimum aggályos az efféle számlák befogadása.
A kérdés itt is, mint az előző kérdésnél: mi a minimumkövetelmény ahhoz, hogy befogadható legyen egy külföldről (Közösségen kívülről) érkező számla?

Részlet a válaszából: […] ...vett elektronikus szolgáltatás után meg kell fizetni a belföldi 27%-os áfát, és be kell vallani az áfabevallásban. A szolgáltatás megrendelésekor kellett megadniuk a számlázáshoz szükséges adatokat (név, cím, adószám). Feltehetően ez elmaradt, ezért nem szerepel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Beruházásokhoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok számlája

Kérdés:

A kivitelező befejezte a beruházást, melyhez műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, illetve teljesítésigazolás is készült (június 10-ei dátummal). A kivitelező részére a teljesítésigazolás abban az esetben volt kiállítható, ha a műszaki ellenőr erről írásban nyilatkozott (átvette a munkát, aláírásával igazolta ezt). Ez alapján a műszaki ellenőri feladatokhoz kapcsolódó számla dátuma meg kell, hogy egyezzen a beruházás aktiválásának az időpontjával, és a teljesítésigazolás időpontjával (június 10.), véleményünk szerint csak így aktiválható ez a költség, továbbá az ő teljesítésigazolása nélkül a vállalkozó nem állíthatta ki a végszámlát. A mérnök azonban június 20-ai teljesítési dátummal állította ki a számláját, mivel állítása szerint további dokumentációs kötelezettsége volt még a műszaki átadás-átvételt követően, így a mérnöki munkát csak június 20-án fejezte be. Az aktiválás érdekében – véleményünk szerint – szükséges volt a műszaki ellenőr számlájának javítása, azonban a műszaki ellenőr állásfoglalása szerint a kérésünk nem jogos. A fenti helyzethez hasonló esetekben hogy járunk el szabályosan a beruházáshoz kapcsolódóan befogadható számlák kezelését illetően?

Részlet a válaszából: […] ...belül.A teljesítésigazolás azt igazolja, hogy a munka a megfelelő minőségben és mennyiségben, a szakhatósági előírásoknak és a megrendelésnek, szerződésnek megfelelően elkészült. A teljesítésigazolás az alapja a kivitelező számlázásának. A műszaki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Kötelezettségvállalás a 200.000 forint feletti kifizetésekhez

Kérdés: A 200.000 forint feletti kifizetéseknél írásos megrendelés vagy szerződés szükséges. Ha bolti bevásárlás (pl. metrós bevásárlás) során több tétel összege – számla végösszege – haladja meg a 200.000 forintot, szükséges-e az írásos megrendelő?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezettséget vállalni a kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerint törvény vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulás, támogatás, amit az önkormányzat az üzemeltetési, működési tevékenység végzése érdekében, de meghatározott, konkrét megrendelés nélkül, általában a létesítmény üzemeltetési feladatainak általános finanszírozása érdekében juttat a társaságnak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
1
2
3
16