Szolgálati lakás közös költsége

Kérdés: Költségvetési szervünk rendelkezik szolgálati lakás vagyonkezelői jogával. Ezen szolgálati lakás egy többlakásos társasházban található, melyet egy lakásszövetkezet kezel. Évekig sem értesítést, sem számlát, sem fizetési felszólítást nem kaptunk a fizetendő díjakról. Tavaly a lakásszövetkezet három évre visszamenőleg szóló értesítést küldött az elmaradt közös költségről (mely felújítási, üzemeltetési és ingatlankezelési díjakból tevődik össze havonta).
Kértük, hogy állítsanak ki számlát a költségvetési szervünk nevére, címére, adószámára a pénzügyi rendezés érdekében, azonban csak egy újabb értesítést kaptunk a fennálló tartozásról. Közölte a lakásszövetkezet főkönyvelője, hogy számla kiállítására nincs lehetőségük, de nem indokolta az okát. Működő, adószámmal rendelkező lakásszövetkezetről van szó. Köteles-e kérésre a lakásszövetkezet számlát vagy legalább számviteli bizonylatot kiállítani a fennálló közös költségről? Van-e mentessége valamilyen oknál fogva, amire hivatkozással ezt megtagadhatja?
Részlet a válaszából: […] A tulajdonostársak közössége és a közösség tagjai között nem történik adóköteles szolgáltatásnyújtás a közös tulajdon fenntartása során közösen igénybe vett víz-, villany-, szemétszállítás stb. szolgáltatások ellenértékének a tulajdonostársak közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Nem fizet a bérlő

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant adott bérbe. A bérleti jogviszony indulásakor a közműszolgáltatókkal kötött szerződések módosításra kerültek, a bérlő lett a továbbiakban az adott fogyasztási helyen a felhasználó, a fogyasztó, és ő került megnevezésre fizető félként is a szerződésben. A bérlő időközben nem teljesítette a szerződésben vállaltakat, nem fizette a tulajdonosnak a bérleti díjat, valamint a közműszolgáltatóknak az igénybe vett közüzemi díjakat sem. Mindezek következtében a szerződés közös megegyezéssel felbontásra került. A bérlőtől sem a bérleti díjat, sem a közműtartozást egyelőre nem tudjuk behajtani. A közműszolgáltatók viszont rendszeresen felszólítják az önkormányzatot a bérlő által felhalmozott tartozás rendezésére. Tisztában vagyunk azzal, hogy az adott esetben a tulajdonos felel a bérlő által felhalmozott tartozásért. A problémánk az, hogy a felhasználóhelyre kiállított eredeti számlák a bérlő nevére szólnak, amelyek másolatát megkaptuk. Kértük a szolgáltatókat, hogy a számlákat írják át az önkormányzat nevére, címére, de arra hivatkoznak, hogy a korábban, a bérlő nevére kiállított számlákat már nem tudják az önkormányzat nevére átírni. Ebből adódóan hogyan várható el az önkormányzattól a nem a nevére, címére kiállított számla befogadása és ellenértékének a megfizetése? Az önkormányzat a mögöttes felelőssége alapján kinek a nevére szóló, milyen bizonylat alapján tudja szabályszerűen megfizetni a bérlő által felhalmozott tartozásokat a közműszolgáltatóknak? Ebben az esetben a közműtartozás megfizetése tartozásátvállalásnak minősül? Szükséges-e ehhez képviselő-testületi döntés, vagy a mögöttes felelősség alapján közműdíjként megfizethető a hátralék?
Részlet a válaszából: […] A közműszolgáltató a vele szerződésben álló felhasználónak kiállította a számlát. A számla meg nem fizetése nem ok arra, hogy a szolgáltató a számláját sztornózza vagy módosítsa, mivel a számlákat jogszerűen állította ki a valós fogyasztó/felhasználó nevére. Egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Végrehajtáshoz való jog elévülése

Kérdés: Az Avt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint a tartozás és a meghatározott cselekmény végrehajtásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 4 év elteltével évül el. Ha az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Milyen eljárási rendet kell követnie az önkormányzati adóhatóságnak, ha ezen jogszabály szerint az általa nyilvántartott adótartozás végrehajtásához való jog elévült? Elévültnek kell tekinteni a tartozást, és törölnie kell a tartozást terhelő késedelmi pótlékkal együtt, vagy csak végrehajtási cselekmény nem kezdeményezhető ezen tételekre?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati adóhatóság végrehajtási tevékenysége során a következő jogszabályokat alkalmazza:– az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.),– az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Elévült kötelezettség

Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg is nyilvántart egy 2013. évi szállítói kötelezettséget. A szállítói partner egyik évben sem küldött fizetési felszólítást és egyenlegközlőt sem. Elévülésre hivatkozva kivezethetjük-e a könyveinkből a tartozásunkat? Milyen dokumentumok szükségesek ehhez?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. általános rendelkezése szerint a követelések öt év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatására irányuló megállapodást írásba kell foglalni. Az elévülést kizáró megállapodás semmis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Önkormányzat követelésállománya

Kérdés: Kérném szíves állásfoglalásukat abban, hogy az önkormányzat/költségvetési szerv mérleg-alátámasztó leltárába az öt évnél régebbi követeléseket, melyeket még nem minősítettek behajthatatlanná, milyen módon kell alátámasztani, leltározni, hiszen arra korábban fizetési felszólítás és egyenlegközlő is kiment, de nem történt teljesítés, így a korábban megküldött felszólítás/egyenlegközlő lesz az alátámasztása? Abban az esetben, ha helyi önkormányzat képviselő-testülete egy kimutatás szerint dönt az öt évnél régebbi követelések önkormányzati könyvekből történő kivezetéséről, behajthatatlanná minősítéséről az Áhsz. alapján, tekintettel arra, hogy azok behajtása nem lehetséges, mert olyan kis összeg, hogy a behajtás költsége jóval meghaladja, akkor felmerülhet-e adófizetési kötelezettség akár az elengedő önkormányzat/költségvetési szerv, akár a magánszemély, adott esetben cég vonatkozásában, akinek a tartozását behajthatatlanná minősítik, elengedik? Pl. művelődési ház esetében a terembérletet több felszólításra sem fizeti meg a cég, amely korábban kibérelte x időre az intézmény valamelyik helyiségét, vagy például tipikusan az étkezési térítési díjak vonatkozásában, ahol többször felszólítják a nem fizető szülőt, de a Gyvt. korlátozó rendelkezése miatt a gyermekétkeztetést biztosítani kell annak is, akinek térítésidíj-tartozása van. Fentiekben kérném szíves segítségüket arra figyelemmel, hogy jelenleg a helyi önkormányzatok 99,9%-ának követelésállománya tele van a fentiekhez hasonló követelésekkel, melyek csak növekszenek évről évre, és a megfelelő leltározása elmarad, melyet sorra állapítanak meg a belső és külső ellenőrzések.
Részlet a válaszából: […] Minden év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani. A követelések esetében a leltározást egyeztetéssel kell végrehajtani, ami a gyakorlatban egyeztető levelek kiküldését, a visszaérkező levelek feldolgozását, a nyilvántartással való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Vevőkkel szembeni követelések leltározása

Kérdés: Önkormányzat és költségvetési szerv leltározási és leltárkészítési szabályzatában rendelkezhet-e akként, hogy a vevők leltározása vonatkozásában pl. számlánként 100 000 forint felett küldi ki az egyenlegközlőt, 100 000 forint alatt pedig a nem vitatott, tehát befogadott számla másolatát helyezik a leltári dokumentumok közé?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.

PDF-számla befogadása

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
Részlet a válaszából: […] A hatályos jogszabályok és a NAV állásfoglalása szerint az olyan PDF-számla, amely nem tartalmaz digitális aláírást és/vagy időpecsétet – azaz sima PDF-számla –, befogadható úgy, hogy a felek előzetesen meg-állapodnak a számlakibocsátási és -befogadási eljárásukról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Kártérítés bizonylata

Kérdés: Egyik dolgozónk összetörte az intézményünk tulajdonában lévő, de általa használt okostelefont. A javítási költség több mint 200 000 forint. Szeretnénk megtéríttetni a javítási költséget a munkavállalóval. Kell-e számlát kiállítanunk a dolgozó részére a javításról?
Részlet a válaszából: […] Számlát termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani. A munkáltató nem nyújt szolgáltatást a dolgozó részére. A dolgozó kárt okozott, ezt kell megtérítenie, ez kártérítésnek minősül. Az Áfa-tv. 259. §-ának 6. pontja szerint a kártérítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Szemétszállítási díj behajtása

Kérdés: A lakosság szemétszállítási díját havonta az önkormányzatunk fizette a szállítást végző szolgáltatónak 2013-ban és 2014-ben. Ezen időszakra vonatkozó díjat a lakosság részére továbbszámlázta az önkormányzat, viszont a mai napig több lakos is tartozik, többszöri felszólítás után sem mutatnak hajlandóságot a fizetésre. A legmagasabb tartozás összege 44 400 Ft, a többi tartozás ennél alacsonyabb összegű. A NAV-tól kérhető-e ezen összegek adók módjára történő behajtása? Amennyiben igen, milyen feltételekkel nyújtható be a hatósághoz az önkormányzat ilyen jellegű kérelme?
Részlet a válaszából: […] A Hulladék-tv. 52. §-ának (1) bekezdése alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Fizetési felszólítási díj áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság gazdasági tevékenysége keretében lapterjesztési szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Az ügyletek az Áfa-tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai értelmében minden esetben Magyarországon teljesülnek. A havi, negyedéves előfizetéses konstrukciót megrendelő ügyfelei részére a társaság rendszeres időközönként bocsát ki számlát, minden elszámolási időszakot követően az adott időszakban nyújtott szolgáltatásokról. Amennyiben egy ügyfél a számlán megjelölt határidőig nem fizeti ki a szolgáltatás esedékes díját, a társaság fizetési felszólítást küld számára. Ezt követően, amennyiben az értesítésben megjelölt határidőig sem teljesíti az ügyfél a fennálló fizetési kötelezettségét, a társaság ismételten fizetésre szólítja fel (sms, postai levél, e-mail vagy hanghívás útján). E fizetési felszólítás kibocsátása után a társaság díjat számít fel, amelyet a következő időszak elszámolásakor az ügyfél részére számláz. A díj kiszabása az alapul szolgáló előfizetői szerződés szerinti teljesítés elősegítésére nyújt lehetőséget a társaság számára ügyféli nemfizetés esetére. A szerződéses rendelkezések értelmében a felszólítási díjjal kapcsolatos fizetési kötelezettség az ügyfél szerződésszegő magatartását követően merülhet csak fel, tehát a felszólítási díj nem képezi a szerződés keretében nyújtott szerződésszerű szolgáltatás fejében kapott ellenérték részét. Továbbá az ügyfeleknek nincs ráhatásuk a felszólítási díj kiszabására, a felszólítást mint szolgáltatást előzetesen nem rendelik meg. A társaságnak nincs szerződéses kötelezettsége a díj kiszabására, és az ügyfeleknek sincs jogalapjuk arra, hogy kikényszerítsék a felszólítás kiküldését és a díj kiterhelését. A felszólítás és a kiterhelt díj fogadásával az ügyfelek azonosítható fogyasztást sem valósítanak meg. A felszólítás kibocsátásának célja az ügyfelek fizetési hajlandóságának növelése, a nemfizetésből fakadó károk enyhítése a későbbi, költségesebb végrehajtásra irányuló eljárások elkerülése révén. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondolom, hogy a fizetési felszólítási díj nem tekinthető szolgáltatásnyújtás ellenértékének, ezért az áfa hatályán kívül esik?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja értelmében adót kell fizetni az adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után.Az Áfa-tv. meghatározása alapján tehát a társaságnak abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
1
2
3