Tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarítások

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja egy külföldi banknál tartós befektetési (értékpapír-) számlával rendelkezik. A számla 2023-as gyűjtő-évű. A számláján devizakészpénz és devizában kibocsátott értékpapírok, jellemzően kötvények vannak. A számláját várhatóan a hároméves periódus lejárta előtt fel kívánja törni. A lekötési hozamot kamatjellegű vagy árfolyamjellegű számítással kell megállapítani? Azaz a hozamot devizában kell kiszámolni, és a feltörés napján érvényes devizaárfolyammal számítani át forintra, vagy a hozamot a feltörés napján érvényes deviza-árfolyammal kiszámított forintérték és a számla feltöltésekor érvényes devizaárfolyammal kiszámított forintérték különbözete adja?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő módon történő adóztatásával (alacsonyabb mértékű adóval) ösztönzi.A tartós befektetési szerződés keretében kezelt megtakarításokra az Szja-tv. 67/B. §-a szerinti eltérő adózási szabályok vonatkoznak a tőkejövedelmek között. Az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.
Kapcsolódó címkék:      

Intézményi engedélyezett létszám

Kérdés: Intézményünk egy önkormányzati fenntartású költségvetési szerv. Az alapító okirat szerint intézményünknél az alkalmazásban álló személyek lehetnek közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban és megbízási jogviszonyban. Az engedélyezett létszámkeretbe melyik jogviszony tartozik bele? Megbízási szerződéssel csak nyugdíjast alkalmazunk. A megbízási szerződéssel alkalmazott az engedélyezett létszámban benne van?
Részlet a válaszából: […] ...meg. Ezen belül kell gazdálkodnia a költségvetési szervnek. A bérkeret nem növelhető saját hatáskörben. A megbízási díjakat a bérmegtakarításból, pl. betöltetlen álláshelyek kell kigazdálkodni.A fentiek alapján azt javasoljuk, hogy saját fenntartó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület – nem államháztartási fenntartású – látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű, hogy azt milyen forrásból szeretnék megtenni. Véleményünk szerint ennek a forrása csak saját bevétel, többletbevétel vagy megtakarítás lehet.Megjegyezzük, hogy a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül – nem az intézményén keresztül – adhat támogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Járda aszfaltozása és futóút murvázásának számviteli elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a település parkjában a járda ismételt aszfaltozását végeztette el a nyáron (az előző járda a téli hidegben feltöredezett), és a mellette lévő futóutat murvával szóratta fel végig, mivel már sok helyen elfogyott a murva, veszélyeztetve ezzel a futók testi épségét. Hogyan kell elszámolnunk ezeket az idegen kivitelezővel elvégzett munkálatokat? Könyvelhetjük mindkettőt felújításnak?
Részlet a válaszából: […] ...előnyük származna a jövőre nézve, dokumentumokkal alá tudnák támasztani, hogy ezeknek a munkálatoknak az eredményeként költségmegtakarítást tudnak kimutatni. A járda és a futóút egy park szerves része, nem önálló tárgyi eszköz. Ebben az esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Beruházás, felújítás, karbantartás

Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozunk. A?fenntartótól üzemeltetésre átadott ingatlan homlokzatán lévő gipszstukkók életveszélyessé váltak (potyognak). A stukkók cseréje, javítása idegen ingatlanon végzett beruházásnak/felújításnak vagy karbantartásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...jövőbeli gazdasági előnynek kellene származnia, amit műszakilag is igazolni kellene, hogy a felújításból származik-e valamilyen megtakarítás. Ez viszont a gipszstukkó cseréjénél nem teljesül, a csere jövőbeli megtakarítást nem eredményez (sem energetikai,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.
Kapcsolódó címkék:      

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s – amennyiben álláshely kerül betöltésre – a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja – megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését – az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségvállalási szabályai megfelelő módon érvényesüljenek, így rendszeresen könyveljék a személyi juttatás előirányzat megtakarításaikat (távozás, távollét stb.) a kötelezettségvállalások csökkentéseként, módosulásaként. Az ezek nyomán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzati szennyvízberuházás

Kérdés: Önkormányzatunknál 2011-ben szennyvízberuházás indult, melynek lakossági önrésze is volt, ezért megalakult a víziközmű-társulás, amely keretén belül megkötésre kerültek az LTP-szerződések, 6 éves futamidőre (a lakos a megtakarítását engedményezte a társulásra). A tervek szerint ez a megtakarítás lett volna a fedezete a víziközmű-társulás által felvett hitelnek, amely a beruházás önrészére eső kiadásokat fedezte volna. A lakosság részéről a megtakarítási aktivitás rossz minősítést kapott, a pénzintézet nem fogadta el fedezetként, ezért a víziközmű-társulás hitelt nem tudott felvenni. A beruházás önrészét az önkormányzat így másképp finanszírozta. A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű-társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen módon. Az LTP-szerződés nagy része nem teljesült. Időközben a beruházás megvalósult és lezárult. Az önkormányzat a lakossági önrészt más forrásból biztosította, ezért a befizetett megtakarításokat az eredeti célra felhasználni nem lehetett (a megtakarítás okafogyottá vált). Az önkormányzat képviselő-testülete törvény alapján vagy helyi rendeletben szabályozott módon mondhat le. A kérdés, hogy erről a követelésről (lakossági megtakarításról) lemondhat-e, ha helyi rendeletbe foglalja? Ha igen, milyen jogszabály-hivatkozással? Vagy milyen módon adhatja vissza a megtakarítást a lakosság azon részének, akik a befizetést teljesítették? Az LTP-szerződések 2016 novemberében lejárnak, ezzel kapcsolatban milyen számviteli teendője lesz az önkormányzatnak? A víziközmű-társulás megszűnésekor az önkormányzat mérlegében ki kell mutatni? Ha igen, hogyan könyvelendő? Mérlegkészítéskor milyen adatok alapján értékeljük ezt a követelést az értékvesztés elszámolásakor?
Részlet a válaszából: […] A leírtak szerint "A víziközmű-társulás 2013-ban megszűnt, amelynek mérlegében kimutatásra került a lakosokkal szemben fennálló követelés (az LTP-szerződéses összegével). Az önkormányzat a víziközmű társulás mérlegében lévő követelést nem könyvelte le semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahelyvédelmi akcióterv

Kérdés: A Munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő befizetéseket melyik főkönyvi számon kell elszámolnunk abban az esetben, ha központi költségvetési szerv vagyunk? A 05/5022 főkönyvi szám a helyi önkormányzatok törvényi befizetéseit tartalmazza, viszont a 39/2014. (II. 24.) Korm. rendelet a központi költségvetési szerveknek is befizetési kötelezettséget ír elő.
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adóból a Munkahelyvédelmi akcióterv keretében nyújtott kedvezményeket, de a kedvezmény érvényesítéséből származó megtakarításaikat 2014. év végéig be kellett fizetniük a központi költségvetésbe.2014. december 31-ig a költségvetési szervek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Keringetőszivattyú cseréje

Kérdés: Keringetőszivattyú cseréjének könyvelése milyen módon történik? Jól gondolom, hogy karbantartásnak minősül, vagy önállóan, beruházásként kerüljön a nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetési költségek, sem az energiahatékonyság, sem a környezeti hatások szempontjából.A keringetőszivattyú cseréjével a költségmegtakarítás mellett számottevő villamosenergia-megtakarítás is elérhető. Korszerűsítése által, modern technika alkalmazásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szocho-megtakarítással kapcsolatos befizetési kötelezettség elszámolása

Kérdés: A munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő szociálishozzájárulásiadó-megtakarítás befizetéseket 2014-ben milyen rovaton kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési szerveket a munkahelyvédelmi akció­tervvel összefüggő szociálishozzájárulásiadó-megtakarításból keletkező befizetési kötelezettséget 2014. évtől kezdődően a K502. Elvonások és befizetések rovaton kell elszámolni.A költségvetési számvitelben a 05502...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 2.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4