688 talált cikk a mérleg kifejezésre

Kérdés: Kinevezett jegyzőnk gyermeket vár, távolléte alatt a szomszéd településen főállású munkaviszonyban foglalkoztatott jegyző látja el a feladatot. A helyettesítést végző jegyző részére milyen alkalmazási iratot készítsünk? Megilletik-e az alábbi juttatások: 0. havi illetmény, étkezési utalvány, ruházatiköltség-térítés, munkába járás?

Kérdés: Költségvetési intézményünk 2006. 02. 01-jétől valószínűleg Többcélú Kistérségi Társulássá alakul át. Mikor kell az átalakulást közölni a dolgozókkal? Elfogadjam-e a mérlegképes könyvelői végzettségemnek megfelelő munkakört? Ha nem leszek vezető, csökkenhet-e az illetményem? Jogosult vagyok-e a Kjt. szerinti felmentési időre és végkielégítésre?

Kérdés: Az államháztartási szervezetek könyvvezetéséről szóló Szt-vhr. 22. § 1/b. alpontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. Az illetékekkel kapcsolatos 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlévőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlévőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812. "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések", számlán kell könyvelni a 412. Tőkeváltozásokkal szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint idegen követelés – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét. Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrásoldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Oktatási intézményben vagyok gazdasági vezető 1995 óta. 1995-ben pénzügyi főiskolán szakközgazda-oklevelet szereztem. 2005 áprilisában pedig mérlegképes könyvelői végzettséget. Mikor kérhetem a mérlegképes könyvelői regisztrációt?

Kérdés: Polgármesteri hivatalban belső ellenőri területen dolgozom, államigazgatási főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakközgazdász oklevéllel rendelkezem. 2005. februárban felvettek a belső ellenőrök névjegyzékébe. A munkáltatóm írásban felszólított, hogy 2006. december 31-éig szerezzem meg a mérlegképes könyvelői oklevelet, mert ennek hiányában nem tud belső ellenőrként alkalmazni. Beírattak a képzésre, melyet jelenleg is végzek, de a képzés költségeinek csak a felét téríti meg a munkáltató. Kell-e egyáltalán járnom mérlegképes tanfolyamra? Ha-a munkáltatóm kötelezett a tanfolyam elvégzésére, van-e valamilyen jogalapja annak, hogy a tanfolyam fele költségét velem fizettessék meg? Hová fordulhatok gyors jogorvoslatért?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Munkába járáshoz, útiköltség-térítéshez (kiküldetés, iskolalátogatás) igénybe vett IC-pótjegy kifizethető-e?

Kérdés: A (főiskolai) közgazdászdiploma és a (felsőfokú) mérlegképes könyvelő végzettség a Kjt. 66. § (6) bekezdése alapján azonos képzettségi szinten van – mind a kettő a felsőfokú képzettségi szinthez tartozik. Véleményem szerint a főiskolai diploma mellett további szakképesítésként figyelembe lehet venni a felsőfokú mérlegképes könyvelői végzettséget az illetmény, illetve az illetménynövekedés megállapítása során. Egyetértenek álláspontommal?

Kérdés: 2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.

Kérdés: Az Szt-vhr. 22. § (1) bek. b) pontja szerint a követelések között kell kimutatni többek között az adósokkal szembeni követeléseket, amelyek tulajdonképpen az államháztartás szervezetei által előírt, de még be nem folyt összegeket (ideértve az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is) jelentik. A 32/1999. PM rendelet 3. §-a a követelés fogalma alatt két kifejezést is megemlít: – Kintlevőség (követelés): előírt és nem teljesített fizetési kötelezettség fizetési határidőre való tekintet nélkül. – Hátralék (illetéktartozás): a kintlevőségből a végrehajtás alá vont vagy vonható fizetési kötelezettség. Első kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti két fogalom között nincs-e ellentmondás, illetve melyik az, amelyik kimeríti a könyvvezetésről szóló rendeletben megfogalmazott követelményeket? Az általános szabályok szerint a követelések állományának változását a 2812 "Tárgyévi adósokkal szembeni követelések" számlán kell könyvelni a 412 "Tőkeváltozásokkal" szemben. A második kérdésünk arra vonatkozik: előfordulhat-e, hogy az illetékhivatal által nyilvántartott adósállomány – mint "idegen követelés" – nem minősül tartós forrásnak, tehát a változása sem érinti a saját tőkét? Következésképpen lehetséges-e, hogy az adósokkal – mint forgóeszközökkel – szemben a mérleg forrás oldalán a passzív pénzügyi elszámolások állnak?

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?