322 cikk rendezése:
311. cikk / 322 Megbízási szerződés
Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
312. cikk / 322 Jubileumi jutalomra jogosító időtartam meghatározása
Kérdés: Jogszabályi hivatkozással kérem megválaszolni jubileumi jutalommal kapcsolatos kérdéseinket:- Ha a dolgozó közalkalmazotti jogviszonyban állt, majd megszakította munkaviszonyát, de újra közalkalmazotti jogviszonyba került, beszámítható-e folyamatosan a munkaidő a jubileumi jutalom szempontjából, vagy csak az utóbbi közalkalmazotti jogviszonytól számíthatók az évek?- Folyamatos jogviszony esetén, ha az évek között nincs egyetlen nap szünet sem, de van közötte munkanélküli-segéllyel áthidalt időszak, az minek számítandó?- Egyik dolgozónknak két munkaviszonya között 3 nap megszakítás van, figyelembe vehető-e a folyamatos jogviszony a jubileumi jutalomhoz?
313. cikk / 322 Juttatások nyugdíjba vonuláskor
Kérdés: Nyugdíjba vonuláskor a felmentési időre járó átlagkeresetet a felmentési idő lejártakor érvényes garantált illetményből számítják-e ki, vagy a felmentési idő kezdetekor érvényes illetményből? Ez az összeg 2002. évben, az 50 százalékos béremelés miatt jelentősen eltér például, ha 2002. augusztus 1-jétől szűnt meg a munkaviszony, illetőleg kezdődött a felmentés, amely 2003. április 30-án ért véget. Jár-e a különbözet a nyolc hónapra (kb. bruttó 400 000 Ft a különbözet)?
314. cikk / 322 Pedagógusok rendkívüli munkájának díja és a helyettesítési díj
Kérdés: Rendkívüli munka (túlmunka) és helyettesítési túlmunka díjának kiszámításakor mi a meghatározó: az iskolai végzettség, vagy a hely, ahol a régi nevén "túlmunka" felmerül? Pl. felsőtagozatos tanár esetében az osztószám: 4,33 x 20 heti kötelező óra = 86,60; napközis nevelő esetében 4,33 x 23 heti kötelező óra = 99,59. Ha felsős tanár napköziben heti 23 órában napközis nevelő, és helyettesít a napközi otthonban, mennyi az osztószám: 86,60 vagy 99,59?
315. cikk / 322 Közalkalmazottak délutáni pótléka
Kérdés: Intézményünkben a takarítónők – közalkalmazottként – délután 14.00-22.00-ig tartó munkarendben dolgoznak. Kell-e részükre délutáni pótlékot fizetni, s ha igen, mennyi a pótlék mértéke?
316. cikk / 322 Közalkalmazott tanulmányi szabadsága
Kérdés: Hány nap tanulmányi szabadság illeti meg azt közalkalmazottat, aki munkája mellett esti tagozaton végzi gimnáziumi tanulmányait, vagy aki felsőfokú (nem főiskola) levelező tagozatra jár, illetve aki főiskola levelező tagozatának hallgatója?
317. cikk / 322 Parkolási kártya áfájának levonhatósága
Kérdés: Intézményünk áfaalany, amely áfaköteles tevékenységet végez. Saját dolgozóinknak és számlát adó vállalkozó munkatársainknak egész évre szóló parkolási kártyát vettünk. Visszaigényelhetjük-e az áfát?
318. cikk / 322 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Dolgozónk 26 éve iskolánk tanítója. Férje diplomata, aki 2003. szeptember hónaptól külföldre megy dolgozni. Adható-e fizetés nélküli szabadság a közalkalmazottnak kb. 3 évre, hogy férjével elutazhasson, vagy közalkalmazotti jogviszonyát meg kell szüntetni?
319. cikk / 322 Nappali és éjszakai ügyeleti díj, éjszakai pótlék
Kérdés: A polgármesteri hivatal épületében hó- és árvízügyeletet tartottunk. Hogyan kell elszámolni a bért a nappali és az éjszakai ügyeletért, ha az hétköznapra vagy ha hétvégére esik? Köztisztviselőnek ügyeletre jár-e az éjszaki pótlék?
320. cikk / 322 Szellemi tevékenység végzésére köthető szerződés
Kérdés: A 217/1998. Korm. rendelet 10. §-a, valamint a végrehajtására kiadott 33/2002. OM rendelet szabályozza a költségvetési szerveknél a szakmai alapfeladatok keretében szellemi tevékenység végzésére köthető szerződések előírásait. A szerződésnek többek között tartalmaznia kell a munkavégzésre kötelezett személy(ek) nevét. Ez a személy lehet-e a költségvetési szervvel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozó vagy sem, különösen akkor, ha a munkavégzés munkaidőn túl, vagy hétvégeken történik (pl. térítéses továbbképzések)? Mi a helyzet abban az esetben, ha a szerződés kapacitáskihasználás címén végzett feladatra vonatkozik, és a munkavégzésre kötelezett személy a költségvetési szerv alkalmazottja?
